Hüllők szökésben – Világszerte probléma a veszélyes állatok kereskedelme és tartása

Sokan szívesen tartanak otthonunkban különféle egzotikus, köztük veszélyes állatokat is. Ezek ,,lakhatási” körülményeit azonban szigorú szabályok határozzák meg.

Egy kutyasétáltató nő talált rá egy haldokló királypitonra a napokban, az állatvédők először gabonasiklónak hitték a hüllőt, ám az asszony értesítette Both Zoltán hivatásos vadbefogót, aki a helyszínen megállapította, egy Afrikában honos kistestű óriáskígyó került komoly bajba, hiszen csaknem teljesen kihűlt. Az elmúlt napokban több hüllő került elő Budapest környékén – két hete egy boa Dunaharasztiban, egy hete egy királypiton a belvárosban egy építkezésen.

Elsőre riasztónak hangzik, hogy csak így bele lehet botlani egy óriáskígyóba, ám a királypiton nem tartozik a veszélyes állatok közé, sőt, kifejezetten kedvelt terráriumi állat, ugyanis könnyen kezelhető, megszokja az embert, nyugodt a természete, nagyon ritkán harap. Megfelelő igazolásokkal bárki tarthatja, akárcsak egy aranyhörcsögöt vagy tengeri malacot. – Csak éppen sokkal drágább a beszerzése, egy kifejlett példány ára ezer euró körül van – mondta a Népszavának Pécsi Tibor hüllőszakértő, aki évtizedek óta dolgozik veszélyes állatokkal. – Ezért is érthetetlen, hogyan került a szabadba, hiszen miért dobna ki valaki egy ilyen drága állatot?

Pécsi szerint még kevésbé életszerű, hogy a kígyó megszökött volna, hiszen a magyarországi klíma hideg számára, így, ha a terráriumából ki is szabadul, egy házból, lakásból magától nem megy ki a természetbe, hiszen, ahogyan a mostani példa is mutatja, teljesen kihűl. Ezért is valószínűbb, hogy a gazdája próbált megszabadulni tőle. – Sokan akarnak egzotikus állatot tartani, ám előzetesen nem mérik fel, ez milyen kötöttségekkel jár – folytatta a hüllőszakértő. – Ráadásul sokan veszélyes állatnak minősülő házi kedvencet akarnak, noha a törvény szerint ilyet csak állatkertben vagy cirkuszban lehet tartani, sőt, utóbbiban is csak méreggel nem rendelkezőt.

Csakhogy a 2015-ös szabályozás előtt rengeteg veszélyesnek minősülő állat került az országba, úgy tíz éve például kifejezetten divatosnak számított aligátor- vagy keselyűteknőst tartani. A jogszabályi szigorítás után viszont sokan nem állatkerteknek, terráriumoknak adták le az immár tilosnak minősülő házikedvencet, hanem egyszerűen szabadon engedték őket. – Miután Észak-Amerikában hasonló klímakörülmények között él, így gond nélkül alkalmazkodik a magyarországi viszonyokhoz – jegyezte meg Pécsi Tibor. Ezért is fordul elő időről-időre, hogy valahol véletlenszerűen feltűnnek: fogtak már ki a Dunából, de engem is riasztották már, mert a balatonfüredi kikötőben sétált egy, vagy éppen Balatonszárszón bukkant fel. Elvileg persze nem tekintik zsákmánynak az embert, de vigyázni kell velük, a harapásuk veszélyes, egy emberi ujjat könnyedén leharapnak. Ugyanígy előfordulnak illegálisan tartott mérgeskígyók, pókok, skorpiók, melyeket korábban még legálisan be lehetett hozni az országba, manapság pedig a feketepiacon lehet beszerezni őket.

– Világszerte nagy probléma a veszélyes állatok kereskedelme és tartása – állította Pécsi Tibor. – Egy tanulmány szerint Japánban, ahol szintén szigorítottak a szabályozáson, több tízezer alligátorteknős élhet szabadon, miután eleresztették őket a gazdáik. És ilyenkor mindig az állaton csapódik le az emberek félelme és a felháborodása. Lehet, nem leszek népszerű vele, de én csak domesztikált állatot engednék tartani, a vadállatokat pedig meghagynám a profiknak: állatkerteknek, terráriumoknak. Mindenki jobban járna.