Előfizetés

Az „érzékenyítő könyvről” beszéltek a Parlamentben is

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.06. 11:05

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Természetesen a "Soros-hálózatot" leplezte le a kormánypárti felszólaló.
A Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent Meseország Mindenkié című könyv is szóba került a parlamentben. Rétvári Bence az EMMI államtitkára napirend előtti felszólalásában felidézte, hogy a könyvben úgy írták át a meséket, hogy „Hófehérke avarbarna lett, a tündértől nemváltást kérnek első kívánságként, a mesékhez csatolt feladatokban azt kérik az óvónőktől, hogy beszéljenek a gyerekeknek az azonos neműek házasságáról, az óvodás fiúk lányként táncoljanak, majd meséljenek róla, hogy milyen érzés volt”. Rétvári Bence szerint ez veszélyes, mert nagykorú tartalmat kínál négyéves gyerekeknek, miközben ezekről felnőtt fejjel lehet megfelelően gondolkozni. - Óvodába bevinni ilyet felelőtlenség, ráadásul az a veszély is fennáll, hogy a szülők háta mögött olyan értékvilágot kínál a gyerekeknek, ami a szülőével nem azonos - mondta. A könyv ellen petíció is indult, ennek elindítóját a KDNP-s képviselő szerint „brutálisan, fizikailag megfenyegették”. - A baloldalról most senki nem szólalt fel mellette, csak és kizárólag azért, mert keresztény és ennek jegyében indította el a petíciót. Akik Budapesttől Brüsszelig mindenhol a női jogok mellett papolnak, most nem álltak ki egy megfenyegetett nő mellett – fogalmazott. Révári Bence szerint ráadásul „ez már nem új jelenség, 2009-ben az akkori óvodai nevelési programban már szerepelt, hogy a kisfiúkat és a kislányokat ne „fiús”, vagy „lányos” játékokra tanítsák. Mindez pedig természetesen „a Soros-hálózat” finanszírozásában történik.

200 koronavírus-fertőzöttet találtak a MOL tiszaújvárosi építkezésén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.06. 10:58
Egy éve tették le a tiszaújvárosi poliol-gyár alapkövét
Fotó: Vajda János / MTI/MTVA
Több tucatnyi aktív eset van a borsodi városban, és további emelkedésre számítanak
Csaknem 200 fertőzöttet regisztráltak a MOL Petrolkémia Zrt. úgynevezett Poliol-projekten dolgozó munkavállalóinak körében – adta hírül még hétfőn a „kedvezőtlen híreket” Fülöp György, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszaújváros polgármestere a Facebook-oldalán. A városvezetőt közvetlenük a cég értesítette arról, hogy a pozitív teszteredményekkel rendelkezők karanténban vannak, és a telephelyeikre a fővállalkozó Thyssenkrupp csak két hét letelte után és negatív PCR teszteredmények birtokában enged be külföldi dolgozót.
A polgármester megjegyezte, nyomatékosan kérték a cégek vezetőit, hogy lehetőség szerint senki ne hagyja el a konténerváros területét, és a rendőrség is kiemelt figyelmet fordít az ellenőrzésre. – Hétfőtől kezdve pedig minden közterületen tartózkodó külföldit igazoltat a rendőrség – tette hozzá Fülöp György. Mint tegnap írta, 39 új típusú koronavírussal fertőzött aktív esetet tartanak nyilván a hatóságok Tiszaújvárosban. A rendszeresen végzett szennyvízvizsgálat legutóbbi eredménye sem biztató: a vizsgálatot végző labor szakemberei szerint jelentősen megemelkedett az új típusú koronavírus örökítő anyagának a jelenléte a szennyvízben. Ez azt jelenti, hogy a következő napokban jelentősen megemelkedhet a fertőzöttek száma. A polgármester emlékeztetett: már tavasszal is beszereztek gyorsteszteket, és a napokban az önkormányzat is vásárolni fog egy újabb típusú, nyálkahártyából vett mintát vizsgáló gyorstesztből. Arra kérte a lakosságot:
„lehetőség szerint most redukálják minimálisra a közösségben eltöltött időt, éljék tudatosan a mindennapjaikat. A központi intézkedések alapján továbbra is arra következtethetünk, hogy a tavaszihoz hasonló teljes bezárkózásra nem kerül sor.”

Mint ismert, az ellenzéki vezetésű és többségű Tiszaújvárost is magában foglaló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú országgyűlési egyéni választókerületben időközi választást tartanak október 11-én. A voksoláson matematikailag és szimbolikus értelemben a kormánypártok kétharmados többsége a tét, illetve az, hogy az ellenzék végre parlamenti választáson is lemérheti, mit jelent élesben, ha közös jelölttel indulnak.

Áder a nemzeti gyásznapon: A magyarok szabadságvágyát elfojtani nem lehet

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.06. 09:56
Félárbócon a nemzeti lobogónk
Fotó: Bruzák Noémi / MTI/MTVA
A tizenhárom aradi vértanú emlékére a Kossuth téren felvonták, majd félárbócra engedték nemzeti lobogónkat.
Az aradi vértanúk halála örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – jelentette ki Áder János kedden a nemzeti gyásznapunkon. A köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a 13 aradi vértanú kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt: 
„1849. október 6. a példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált.”

Az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő kivégzésekre Áder János így emlékezett:
„A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló, a következmények pedig gyászosak voltak. De végül Damjanichnak lett igaza, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: a haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!”

A köztársasági elnök kiemelte, hogy a magyar honvédsereg 12 tábornoka és egy alezredese korra, származásra, vallásra, habitusra és ízlésre nézve különféle volt, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorba született, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott, és olyan, aki más nemzetiségű létére magyar asszonyt vett feleségül. „Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés az '48-as célokat váltotta valóra” – idézte fel Áder János.

Félárbócon a nemzeti lobogó

Kedden katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték  a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján. A nemzeti gyásznapon a Kossuth Lajos téren a kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Emlékezés a nemzeti gyásznapon
Fotó: Bruzák Noémi / MTI/MTVA
A központi rendezvénysorozat részeként délelőtt 10 órakor a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, és a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra:
  • Aulich Lajosra,
  • Damjanich Jánosra,
  • Dessewffy Arisztidra,
  • Kiss Ernőre,
  • Knézich Károlyra,
  • Láhner (Lahner) Györgyre,
  • Lázár Vilmosra,
  • Leiningen-Westerburg Károlyra,
  • Nagysándor Józsefre,
  • Poeltenberg Ernőre,
  • Schweidel Józsefre,
  • Vécsey Károlyra,
valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk.