Előfizetés

Lemondott a kuvaiti kormány

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 13:26

Fotó: YASSER AL-ZAYYAT / AFP
Lemondott hivataláról kedden a Szabáh al-Hálid al-Hamad Ál Szabáh vezette kuvaiti kormány, a kabinet a november év végén esedékes választásokig ügyvivői feladatokat lát el - jelentette a KUNA kuvaiti hírügynökség.
A bejelentés értelmében a miniszterelnök az ország alkotmányával összhangban adta át lemondását Navaf el-Ahmad el-Dzsábir Ál Szabáh emírnek, biztosítandó, hogy a szeptember végén beiktatott uralkodó új kabinetet állíthasson fel. Az emír teljes támogatásáról biztosította a kormányt, és reményét fejezte ki, hogy sikeresen folytatja munkáját a november 28-ra kitűzött általános választásokig. A szeptember végén trónra lépett, 83 éves Navaf sejk korábban több kormányzati tisztséget is ellátott. Egyebek közt ő vezette a védelmi tárcát 1990-ben, Szaddám Huszein iraki diktátor Kuvait elleni agressziója idején. Elemzők rámutatnak arra, hogy az új emír egyik legfontosabb feladata a trónörökös mihamarabbi kijelölése, akinek a személyét ezután a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Kuvait gazdaságát mind a koronavírus-járvány, mind pedig az olajárak esése is megviselte, továbbá a két regionális hatalom, Irán és Szaúd-Arábia rivalizálása komoly diplomáciai kihívások elé állítja a Perzsa(Arab)-öböl menti országot.

Trump mindenáron újabb történelmi megbékélést akar

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.06. 09:00
Abdalla Hamdok kormányfő Pompeo külügyminiszterrel
Fotó: OFFICE OF SUDAN'S PRIME MINISTER / AFP
Ennek érdekében még a demokratikus átmenetet is hajlandó kockára tenni Szudánban.
Washington veszélybe sodorja a harmadik legnagyobb arab ország demokratikus átmenetét annak érdekében, hogy Donald Trump még a novemberi elnökválasztások előtt újabb történelminek beállítható sikert mutathasson fel. Az amerikai kormányzat az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint követően további arab államokat szeretne rávenni, hogy heteken belül rendezzék a viszonyukat Izraellel. Az egyik lehetséges jelölt, Szudán kiszolgáltatott helyzetben van: a gazdasági recesszió, a koronavírus-járvány, és a pusztító áradások miatt hitelre és segélyekre lenne szüksége, de ezeket csak akkor kaphatja meg, ha az Egyesült Államok törli a terrorizmust támogató államok listájáról. Az Omar el-Basír diktátor tavalyi megbuktatását követően létrejött ideiglenes kormány a nyáron már majdnem megállapodott ennek kritériumairól az Egyesült Államokkal, de Washington az utolsó pillanatban kihasználta a lehetőséget és az Izraellel való kiegyezést is feltételül szabta. A megbékélés azonban kockázatos lépés lenne a szudáni vezetés számára, mivel a társadalom jelentős része még ellenségként tekint a zsidó államra. Az Amerikai Békeintézet (USIP) által nemrég közzétett kommentár szerint kifejezetten rosszat tenne a demokratikus átmenet ügyének, ha az emberek feje felett döntenének egy ilyen fontos kérdésben. A szerzők szerint éppen az Izrael-ellenes iszlamistákat hozná helyzetbe, ha a közvélemény azt látná, hogy az ország kilátástalan helyzetét kihasználva rákényszerítik Szudánra az alkut. A cikk arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Államoknak elsődlegesen a demokratikus átmenet sikerét kéne biztosítani és később, arra alapozva tető alá hozni a szudáni-izraeli békemegállapodást. A washingtoni kormányzat esetében azonban úgy tűnik, hogy a politikai megfontolások felülírják a nemzeti érdeket. A felmérések szerint vesztésre álló Trump még a novemberi elnökválasztás előtt szeretne egy újabb megbékélést levezényelni, mivel számára az Izrael iránt elkötelezett evangéliumi keresztények minden szavazata számít. Az amerikai nyomásgyakorlás azonban mindeddig csak annyit ért el Szudánban, hogy törést okozott a demokratikus átmenetet felügyelő törékeny koalícióban. A katonai vezetők hajlandók lennének megalkudni, míg a civilek inkább megvárnák az amerikai elnökválasztás eredményét. Ha Washington nem vigyáz, akkor a szudániakat nemsokára nem Izraellel, hanem egymással kell megbékíteniük. 

Nem fogadták el a kirgiz választás eredményét, egy ostrommal kiszabadították a volt elnököt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 08:59
Kirgiz tüntetők a megostromolt kormányépület előtt
Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Almazbek Atambajev korábban korrupció miatt 11 év börtönt kapott. Kirgizisztánban az eddigi elnököket rendre lemondatták a tüntetők.
Kormányzati épületeket ostromoltak meg tüntetők kedden hajnalban Kirgizisztán fővárosában, benyomultak a kabinet, valamint a parlament irodáiba, az elnöki palotába. Hívei kiszabadították a korrupció miatt 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt, Almazbek Atambajevet. A helyi sajtó: az Akipress és a 24.kg netlapok beszámolói szerint a hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító, több ezer demonstráló autókat gyújtott fel, majd közülük sok átmászott a parlamentet övező kerítésen és behatolt az épületbe. 
Hétfőn autókat is felgyújtottak Biskekben
Fotó: Nazir Aliyev Tayfur / Anadolu Agency / AFP
A rendőrség vízágyúkkal, könnygázzal próbálta megállítani őket, ám sikertelenül. Az összecsapásokban legalább százan megsérültek. Atambajevet az állambiztonsági hivatal épületéből szabadították ki, de nemcsak őt, hanem több más volt vezető tisztségviselőt is. Hogy ezt miért tették, egyelőre nem szerepel a híradásokban. A tüntetés még hétfőn reggel kezdődött Biskek főterén a parlamentbe bekerülési küszöböt a hétvégi választáson átlépni nem tudó, legalább tíz párt és híveik részvételével. Állításuk szerint a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak. Tizenkét párt vezetője ezért levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot a voksolás érvénytelenítésére és új választás kiírására. Vasárnap a választásra jogosult 3,5 millió kirgizisztáni állampolgár 56 százaléka járult az urnák elé. A választáson a legtöbb szavazatot kapott – 25 százalékos aránnyal győztesnek hirdetett – Egység (Birimdik) nevű szocialista párt elnöke Adilet Szultanalijev időközben Twitter-oldalán bejelentette: kész részt venni a megismételt választáson, amennyiben meghirdetnek ilyet. Ugyanerre szólítja fel a parlamentbe jutott többi pártot is. 
Almazbek Atambajev egy óriásplakáton. A volt kirgiz elnököt korrupció miatt ítélték börtönre
Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Az 1991-ben függetlenné vált, 6,5 millió lakosú Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. Az első békés kormányváltásra 2017-ig kellett várni, amikor a jelenlegi elnök, a 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Dzsejenbekov váltotta Atambajevet.