Előfizetés

Az állam fizetne az oroszok helyett

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.07. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egy-két héten belül elkészülhet a kormány-előterjesztés az orosz Metrowagonmash-sal szembeni BKV kötbér-követelés átvételéről.
Az Orbán-kormány fizetné ki a BKV-nak a hármas metró kocsijait leszállító orosz cégtől követelt csaknem 7 milliárdos kötbért – értesült több forrásból a Népszava. A kabinet hivatalos megkötése állítólag csupán annyi lenne, hogy a fővárosi közlekedési cég kizárólag elektromos buszokat vásárolhatna a pénzből. Éppen ezért a 7 milliárdos követelést a jelenlegi elgondolás alapján az Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) engedményezné a BKV, amely ezt követően kiszállna a perből. A kormány képviseletében eljáró tárca pedig várhatóan szép csendben peren kívül megegyezne az orosz céggel. A kifizetés valamilyen zöldenergia-forrás vagy a szén-dioxid-kvóta terhére történhetne. A kormány ezzel egyrészt hatalmas lendületet adhatna a februárban bejelentett klíma- és természetvédelmi akciótervnek, amelynek fontos része a Zöld busz program. Ennek keretében tíz év alatt 36 milliárd forinttal támogatná az állam az elektromos buszok beszerzését. A BKV már neki is kezdett egy feltételes elektromos buszbeszerzésre vonatkozó tender előkészítésének, hogyha itt a pénz, akkor kiírhassák. (Felesleges kapkodni: a buszok cseréjére tavaly júliusban ígért 3,2 milliárd forintos támogatást is legfeljebb jövőre kapja meg a főváros.) A Népszava információi szerint a Metrowagonmash-tól követelt 7 milliárdos kötbér átruházásáról szóló tárgyalások nem sokkal a választások után kezdődhettek az Orbán- és a Karácsony-kabinet között.
A lapunknak adott magyarázatok szerint mindhárom érintettnek jól jönne, ha mielőbb lecsendesíthetnék a hármas metró járműparkjának felújítása körül támadt vihart. A kormány jó pontokat szerezhetne az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatokban, ami régóta szívügye. Az orosz cégnek nem igen akaródzik kifizetni ennyi pénzt, de nem akar elhúzódó jogvitát sem, hiszen egy kötbér-perrel a háta mögött nem igen használhatja referenciaként a budapesti metrókocsikat. A fővárosi önkormányzatnak pedig ez lenne a legrövidebb és egyúttal a legbiztosabb út a pénz megszerzéséhez, hiszen egy nemzetközi per mindig kockázatos, sokba kerül, ráadásul hosszú ideig húzható. De leginkább is: az állami és a fővárosi oldalon is szép számmal akadnak, akik örömmel kihúznák az orosz metrókocsi ügyet a reflektorfény alól. A magyar állam már a kilencvenes években üzletre készült a Moszkva-környéki fegyver- és járműgyártó Metrowagonmash-sal. A Horn-kormány a Nádor ’95 Rt- keresztül az orosz államadósság terhére vett volna lehallgatókészülékeket az orosz cégtől, amelynek fedőügylete egy metrókocsi vásárlás lett volna. A Nádor ügyvezetője Szász András volt, akit szoros kapcsolat fűzött a jelenleg börtönbüntetését töltő Kocsis Istvánhoz, aki a BKV előtt a Magyar Villamos Műveket irányította és társaival együtt több mint tízmilliárd forinttal károsította meg az energiaholdingot. Az esetek jó részében Szász Andráshoz köthető, titokzatos, offshore-szerű cégeknek fizetett, miközben utóbbi vezérigazgatói tanácsadóként is javadalmazást kapott. Az offshore-ok ígéreteiket nem teljesítették és a pénz nagy részével sem számoltak el. Kocsis ugyan 2011-ben nagy hirtelenséggel távozott a BKV éléről, de az orosz üzletemberekkel köztudottan jó kapcsolatban álló lobbista végig ott sertepertélt a hármas metró járműparkjának 69 milliárd forintos „felújítási” tendere körül. S nem csak ő. A soha semmilyen tenderről nem tudó, egyetlen szerződést alá nem író Tarlós István akkori főpolgármester jobb keze, a Városházán akkor tájt „duguláselhárítóként” emlegetett Pető György egykori állampárti titkosszolgát szintén az orosz befolyásolás embereihez sorolták. (Petőt Karácsonyék az első adandó alkalommal menesztették a fővárosi biztonsági iroda éléről, de nem űzték messze, a BKV szorított neki helyet.) Az ügyet azonban kezdetektől az önkormányzatnál magasabb szinten kezelték. Még meg sem hirdették a 3-as metró tenderét, de Szijjártó Péter külügyminiszter már Moszkvában tárgyalt a felújításról. Oroszország hazai kereskedelmi képviselete már a vizit előtt jelezte, „Oroszország érdekelt a 3-as metróvonalon futó szerelvények átfogó felújításában”. A BKV azonban még ezelőtt – 2013-ban – megbízta az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás által vezetett ügyvédi irodát az oroszokkal megkötendő szerződés előkészítésével. A Fővárosi Közgyűlés 2014 augusztusában írta ki a tendert, amit – az olcsóbb ajánlatot adó észt cég kizárása után – az orosz Metrowagonmash nyert meg. (Ha a közbeszerzést új szerelvényekre írják ki, akkor az MWM európai piacon korszerűtlennek számító járművei labdába sem rúghattak volna.) Az is árulkodó, hogy a 69 milliárd forint értékű vállalkozási szerződés 2015-ös aláírásakor az orosz céget Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttéremberként nyilvántartott Tombor András ügyvédje képviselte. Az MWM azonban – ahogy azt a Népszava korábban részletesen megírta – nem a kiküldött szerelvényeket újította fel, hanem zömében gyakorlatilag újakat szállított. Csakhogy sorra jöttek elő a hibák, időnként néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból. A dagadó botrány hatására a BKV 2019 februárjában beperelte az orosz céget és 6,8 milliárd forint kötbért követel. A jogvita azóta egy jottányit se haladt előre, az MWM még a keresetlevelet sem volt hajlandó átvenni. Így eljött az idő visszakanyarodni a kezdetekhez és államközi szinten rendezni a dolgot. Legfeljebb az oroszok helyett a magyar adófizetők állják a balul elsült orosz üzlet cechjét.

Szijjártó: Konszenzust tárgyalással szoktak létrehozni, nem pedig fenyegetőzéssel és zsarolással

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.06. 21:13

Fotó: BORSOS MATYAS / KKM
A magyar külgazdasági és külügyminiszter fehérorosz és nigériai tárcavezetőkkel egyeztetett.
A fehérorosz és a nigériai külügyminiszterrel egyeztetett kedden telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Facebook-bejegyzésében a politikus közölte, hogy először Uladzimir Makej, a fehérorosz diplomácia vezetője kereste, akivel kifejezetten jó személyes viszonyt ápol, és a kölcsönös tisztelet miatt őszintén tudnak beszélni.
– Elmondta, hogy látja ő hazája belpolitikai helyzetét. Én pedig elmondtam neki, hogy mi érdekeltek vagyunk a kommunikáció fenntartásában

– írta a politikus.

Hozzátette, „Belarusz részese az Európai Unió Keleti Partnerség programjának, és nem tehetünk úgy, mintha nem lenne geopolitikai aspektusa az ott zajló eseményeknek”. Szijjártó Péter szerint fontos lenne, hogy létrejöjjön a széles körű társadalmi párbeszéd Fehéroroszországban, mert csak ez eredményezhet az ottani alkotmányos keretek közt létrejövő megoldást. Ezután a magyar diplomácia vezetője Geoffrey Onyeama nigériai külügyminiszterrel egyeztetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgató-választásáról. Közölte, Magyarország a beleegyezését adta ahhoz, hogy a választás második körében az Európai Unió egységesen a koreai és a nigériai jelöltet támogassa.  
– Azt viszont nem mondtam el neki, hogy súlyos aggályaim voltak azzal az eljárással, ahogyan az Európai Bizottság a „konszenzust” létrehozta. Merthogy konszenzust tárgyalással szoktak létrehozni, nem pedig fenyegetőzéssel és zsarolással

– tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint jogilag rendkívül ingatag módon az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegetett mindenkit, akinek más véleménye volt, holott sem a kenyai, sem a brit jelölttel szemben nem tudtak felhozni komolyan vehető szakmai ellenérveket. Végül Magyarország úgy döntött, hogy beáll a közös álláspont mögé. – Annál is inkább, mert annak része lett a koreai kereskedelmi miniszter támogatása is, akit jól ismer és sokra tart, illetve azt az országot képviseli, amelyből a legtöbb beruházás érkezett tavaly Magyarországra – tette hozzá a miniszter, megjegyezve, mindezzel együtt az eljárás nem vált az Európai Unió nagyobb dicsőségére.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a kormányellenes tömegmegmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka a voksok 80,1 százalékát kapta, az ellenzék szerint azonban csalás történt. A tiltakozásokra a rendőrség brutális erőszakkal válaszolt. Az elnökválasztás eredményét a feltételezett csalás miatt több ország sem hajlandó elismerni, a rendőri erőszak miatt pedig az Európai Unió úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja azokat, akik felelősek a brutalitásért. Lukasenka azonban nem került fel a szankciós listára.

Balog Zoltán díjat kapott a polgári Magyarországért tett erőfeszítéseiért

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.06. 19:33

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Első alkalommal adták át a gróf Batthyány Lajos-díjat, amely egyből a volt miniszternél kötött ki.
Balog Zoltán kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat; az első alkalommal átadott elismerést az emberi erőforrások volt minisztere a polgári Magyarországért tett erőfeszítéseiért vehette át kedden a Batthyány örökmécsesnél tartott megemlékezés keretében a Magyar Batthyány Alapítványtól. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a díjazottat méltatásában valódi építő embernek nevezte, aki épített már templomot és házat, de leginkább emberekből épít testi-lelki kötőerővel bíró közösségeket. 
Tevékenységének fontosabb állomásait felidézve azt hangoztatta, Balog Zoltán a parlamentben az emberi jogok elkötelezett védelmezője, államtitkárként a hazai cigányság segítője, a felzárkózási program elindítója volt, továbbá a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként szorgalmazója a keresztény értékek és a polgári közösségek magyarországi és nemzetközi megerősítésének.

A miniszter szerint Balog Zoltán ötgyermekes édesapaként, nyolcunokás nagyapaként, lelkészként és közéleti emberként is a családbarát Magyarország hiteles zászlóvivője. Elkötelezett életútja annak bizonyítéka, hogy a vértanú miniszterelnök példáját követve koroktól függetlenül érdemes és kell küzdeni a magyar emberek szabadságáért. Novák Katalin úgy fogalmazott: 
Balog Zoltán a közösségből, a közösséggel és a közösségért élő ember, példa, tanító, nevelő és alkotó, aki által gazdagabb a nemzet.

Balog Zoltán a díjat megköszönve azt mondta, gróf Batthyány Lajos a haza szolgálatában álló közéleti szereplőknek magasra tette a mércét. – A mártírok vére mindig magvetés, gróf Batthyány Lajos élete és halála pedig a magyar szabadság magvetése, amelyből a mai napig erőt meríthetünk – jelentette ki. A református lelkész szerint Batthyány Lajos életéből az utókor azt tanulhatja meg, hogy a szabadságot ugyan sok mindenre lehet, de csak nemes célra szabad használni; „az ember javára és Isten dicsőségére”.  Az alapítvány másik elismerését, a gróf Zichy Antónia-díjat Nagy Natália kárpátaljai egyetemi docensnek adományozta a kárpátaljai magyarság érdekében kiemelkedő szolgálatáért. Balog Zoltán augusztusban a Magyar Érdemrend középkeresztjét is megkapta. A Novák Katalint által elmondottakat a valóság némileg árnyalja. Balog Zoltán miniszteri belépőjekor még azt hangoztatta, hogy a kormány lelkiismerete kíván lenni. Ehhez képest nem szólalt fel a NER-oligarchák gyors és látványos meggazdagodása, vagy az idegengyűlöletre építő menekültellenes kampányok ellen. Készségesen asszisztált a fogyatékkal élők munkaképessé nyilvánításához, az egészségügy emberéletekben mérhető elhanyagolásához, az oktatás centralizálásához, és minisztersége alatt is folyt a roma gyerekek szegregált oktatása például a gyöngyöspatai iskolában.
Balog Zoltán a Fidesz pártalapítványának kuratóriumi elnöke, parlamenti mandátumáról már korábban lemondott, és miniszterséget sem vállalt a 2018-as országgyűlési választásokat követően. Jelenleg a dunamelléki egyházkerület püspökjelöltje. Arról a Népszava számolt be, hogy a jelölések kétharmadát begyűjtötte a volt miniszter.