metró;BKV;

2020-10-07 06:00:00

Az állam fizetne az oroszok helyett

Egy-két héten belül elkészülhet a kormány-előterjesztés az orosz Metrowagonmash-sal szembeni BKV kötbér-követelés átvételéről.

Az Orbán-kormány fizetné ki a BKV-nak a hármas metró kocsijait leszállító orosz cégtől követelt csaknem 7 milliárdos kötbért – értesült több forrásból a Népszava. A kabinet hivatalos megkötése állítólag csupán annyi lenne, hogy a fővárosi közlekedési cég kizárólag elektromos buszokat vásárolhatna a pénzből. Éppen ezért a 7 milliárdos követelést a jelenlegi elgondolás alapján az Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) engedményezné a BKV, amely ezt követően kiszállna a perből. A kormány képviseletében eljáró tárca pedig várhatóan szép csendben peren kívül megegyezne az orosz céggel.

A kifizetés valamilyen zöldenergia-forrás vagy a szén-dioxid-kvóta terhére történhetne. A kormány ezzel egyrészt hatalmas lendületet adhatna a februárban bejelentett klíma- és természetvédelmi akciótervnek, amelynek fontos része a Zöld busz program. Ennek keretében tíz év alatt 36 milliárd forinttal támogatná az állam az elektromos buszok beszerzését. A BKV már neki is kezdett egy feltételes elektromos buszbeszerzésre vonatkozó tender előkészítésének, hogyha itt a pénz, akkor kiírhassák. (Felesleges kapkodni: a buszok cseréjére tavaly júliusban ígért 3,2 milliárd forintos támogatást is legfeljebb jövőre kapja meg a főváros.)

A Népszava információi szerint a Metrowagonmash-tól követelt 7 milliárdos kötbér átruházásáról szóló tárgyalások nem sokkal a választások után kezdődhettek az Orbán- és a Karácsony-kabinet között.

A lapunknak adott magyarázatok szerint mindhárom érintettnek jól jönne, ha mielőbb lecsendesíthetnék a hármas metró járműparkjának felújítása körül támadt vihart.

A kormány jó pontokat szerezhetne az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatokban, ami régóta szívügye. Az orosz cégnek nem igen akaródzik kifizetni ennyi pénzt, de nem akar elhúzódó jogvitát sem, hiszen egy kötbér-perrel a háta mögött nem igen használhatja referenciaként a budapesti metrókocsikat. A fővárosi önkormányzatnak pedig ez lenne a legrövidebb és egyúttal a legbiztosabb út a pénz megszerzéséhez, hiszen egy nemzetközi per mindig kockázatos, sokba kerül, ráadásul hosszú ideig húzható. De leginkább is: az állami és a fővárosi oldalon is szép számmal akadnak, akik örömmel kihúznák az orosz metrókocsi ügyet a reflektorfény alól.

A magyar állam már a kilencvenes években üzletre készült a Moszkva-környéki fegyver- és járműgyártó Metrowagonmash-sal. A Horn-kormány a Nádor ’95 Rt- keresztül az orosz államadósság terhére vett volna lehallgatókészülékeket az orosz cégtől, amelynek fedőügylete egy metrókocsi vásárlás lett volna. A Nádor ügyvezetője Szász András volt, akit szoros kapcsolat fűzött a jelenleg börtönbüntetését töltő Kocsis Istvánhoz, aki a BKV előtt a Magyar Villamos Műveket irányította és társaival együtt több mint tízmilliárd forinttal károsította meg az energiaholdingot. Az esetek jó részében Szász Andráshoz köthető, titokzatos, offshore-szerű cégeknek fizetett, miközben utóbbi vezérigazgatói tanácsadóként is javadalmazást kapott. Az offshore-ok ígéreteiket nem teljesítették és a pénz nagy részével sem számoltak el.

Kocsis ugyan 2011-ben nagy hirtelenséggel távozott a BKV éléről, de az orosz üzletemberekkel köztudottan jó kapcsolatban álló lobbista végig ott sertepertélt a hármas metró járműparkjának 69 milliárd forintos „felújítási” tendere körül. S nem csak ő. A soha semmilyen tenderről nem tudó, egyetlen szerződést alá nem író Tarlós István akkori főpolgármester jobb keze, a Városházán akkor tájt „duguláselhárítóként” emlegetett Pető György egykori állampárti titkosszolgát szintén az orosz befolyásolás embereihez sorolták. (Petőt Karácsonyék az első adandó alkalommal menesztették a fővárosi biztonsági iroda éléről, de nem űzték messze, a BKV szorított neki helyet.)

Az ügyet azonban kezdetektől az önkormányzatnál magasabb szinten kezelték. Még meg sem hirdették a 3-as metró tenderét, de Szijjártó Péter külügyminiszter már Moszkvában tárgyalt a felújításról. Oroszország hazai kereskedelmi képviselete már a vizit előtt jelezte, „Oroszország érdekelt a 3-as metróvonalon futó szerelvények átfogó felújításában”.

A BKV azonban még ezelőtt – 2013-ban – megbízta az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás által vezetett ügyvédi irodát az oroszokkal megkötendő szerződés előkészítésével.

A Fővárosi Közgyűlés 2014 augusztusában írta ki a tendert, amit – az olcsóbb ajánlatot adó észt cég kizárása után – az orosz Metrowagonmash nyert meg. (Ha a közbeszerzést új szerelvényekre írják ki, akkor az MWM európai piacon korszerűtlennek számító járművei labdába sem rúghattak volna.)

Az is árulkodó, hogy a 69 milliárd forint értékű vállalkozási szerződés 2015-ös aláírásakor az orosz céget Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttéremberként nyilvántartott Tombor András ügyvédje képviselte. Az MWM azonban – ahogy azt a Népszava korábban részletesen megírta – nem a kiküldött szerelvényeket újította fel, hanem zömében gyakorlatilag újakat szállított. Csakhogy sorra jöttek elő a hibák, időnként néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból. A dagadó botrány hatására a BKV 2019 februárjában beperelte az orosz céget és 6,8 milliárd forint kötbért követel. A jogvita azóta egy jottányit se haladt előre, az MWM még a keresetlevelet sem volt hajlandó átvenni. Így eljött az idő visszakanyarodni a kezdetekhez és államközi szinten rendezni a dolgot. Legfeljebb az oroszok helyett a magyar adófizetők állják a balul elsült orosz üzlet cechjét.