Előfizetés

Eddig tízmilliárdos támogatást kapott a Hell

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.07. 08:00

Fotó: Vajda János / MTI
Jó évet zárt tavaly a Hell Energy csoport, sőt a napokban publikált tavalyi konszolidált beszámoló szerint a covid-járvány sem okozott eddig komoly problémákat a cég működésében.
A 2018-as 51,4 milliárd forintról 55,9 milliárd forintra emelkedett tavaly a szikszói energia- és üdítőitalgyártól cég árbevétele. A korrigált adózott profit az előző évi 6 milliárdról, 5,3 milliárd forintra csökkent. A két tulajdonos – Barabás Ernő és Barabás Zsolt – úgy döntött, hogy nem lesz osztalékfizetés, a teljes 5,3 milliárd eredménytartalékba kerül, vagyis visszaforgatják a cégbe. Tavaly december a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott Növekedési Kötvényprogram keretében 28,5 milliárd forintnyi tőkét gyűjtöttek be a pénzpiacról, amiből részint az idei beruházásaikat fedezték, illetve kiváltották a drágább bankhiteleiket is. Az elmúlt év végén a cég jelentős, 10,9 milliárd forintos pénzeszközökkel rendelkezett a kötvénykibocsátás után, így a válság előtt a cég pénzügyileg a kedvező helyzetben volt. A válság sem rendítette meg a céget, ugyan létszámstopot hirdettek és igénybe vették a vállalkozásokra vonatkozó hiteltörlesztési moratóriumot is, de a termelés nem csökkent – derül ki az idén kötelezően elkészítendő covid-helyzetértékelésből. A most elkészült konszolidált beszámolóból az is kiderül, hogy cég az elmúlt években összesen 10,44 milliárd forintnyi uniós, illetve állami támogatást kapott. A pénz kisebbik fele uniós támogatásokból érkezett, különböző operatív programok keretében, míg a pénz nagyobb része három EKD (egyedi kormánydöntéses) támogatásból és a Pénzügyminisztériumtól érkezett. Az EKD támogatásokat a külgazdasági tárca kezeli, innen összesen 6,2 milliárd forint érkezett, míg Pénzügyminisztérium a Nagyvállalati Támogatási programja keretében további 500 millió forintot kapott a cég a kormánytól, azaz az adófizetőktől. A kormány az elmúlt években egyre inkább azon cégeket igyekszik támogatni, amelyek jelentősebb exportbevételt termelnek, ennek a Hell-Csoport maximálisan megfelel, hisz a tavalyi 55,9 milliárdos forintos nettó árbevételéből 26,7 milliárd külföldről érkezett, bár az is tény, hogy tavaly nem sikerült növelni az exportbevételeket. A cég az EU-n belüli legnagyobb bevételt generáló piacai: Románia, Bulgária és Szlovákia. Az EU-n kívüli jelentősebb export-célországok: Azerbajdzsán, Szerbia, illetve Ukrajna.

Megsokszorozódott a home office-ban dolgozók száma, de késik a távmunka szabályozása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.06. 21:53

Fotó: Pixabay
Pedig szeptember eleje, a második hullám kezdete óta ismét egyre többen dolgoznak otthonról.
Megsokszorozódott a home office-ban dolgozók száma a koronavírus hatására. Májusban több mint 750 ezren végezték a munkájukat otthonról, ez a dolgozók 17,2 százalékát jelenti – számolt be róla az RTL Híradó a KSH friss adatai alapján.
Februárban a munkavállalók mindössze 2,3 százaléka dolgozott otthonról.

Szeptember eleje, a második hullám kezdete óta ismét egyre többen dolgoznak otthonról a Google összesítése alapján. A kormány egy hónapja jelentette be, hogy változtatnak a Munka Törvénykönyvén, és rezsitámogatás jár majd a dolgozóknak a munkáltatóktól, amely kompenzálhatja az otthoni víz-, villany- és nyomtatóhasználatot. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatási államtitkára úgy számolt, hogy legfeljebb a mindenkori minimálbér tíz százaléka lehet a támogatás, vagyis idén 16 100 forint havonta.
A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint késik az új szabályozás, és a járvány második hullámára is szabályozatlan maradt a távmunka. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a csatornának azt nyilatkozta, hogy szeptember elejére ígérte nekik a kormány a törvényjavaslat szövegét, de jelenleg nincsen napirenden, és a tárgyalás időpontja sincs kitűzve. Az ITM azt válaszolta az RTL Híradó érdeklődésére, hogy
a Munka törvénykönyve most is biztosítja a távmunka jogszabályi feltételeit, és amennyiben változás történik, arról a nyilvánosságot – ahogyan eddig is – tájékoztatni fogják.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy kötelező vagy csak egy adható támogatás lenne-e a munkáltatók által fizetendő rezsiátalány. Ráadásul a munkaadói és a munkavállalói oldal eltérően értelmezi az eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokat. Az sem világos, mit tervez a kormány azokkal a dolgozókkal, akik számára nem járható út a távmunka. A rövidített munkaidőben dolgozók bértámogatási igényeiből jól látszik, hogy a home office nem megoldás a feldolgozóiparban, a kereskedelemben vagy a turizmusban: az alig több mint 200 ezer munkavállalóra vonatkozó kérelmek háromnegyede ezekről a területekről érkezett.

Magára talált az autóipar

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.06. 20:10

Fotó: AUDI HUNGARIA
Augusztusban a hazai iparban folytatódott a kilábalás a válságból – ám az elemzők egyre inkább tartanak a második hullámtól.
Augusztusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos havihoz képest, az eltérő  számú munkanapokat figyelembe véve a visszaesés mértéke már csupán 0,2 százalékkal volt, ami érdemi javulás az előző havi 7,7 százalékos visszaesés után – derül ki a KSH adatiból. A statisztikai hivatal a részletekkel még adós, de annyit elárultak, hogy bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent, a legnagyobb súlyú részekben, az autóiparban és a számítógépgyártásban nőtt a termelés. A második negyedéves nagy GDP-zuhanás jelentős részben a magyar gazdaság magas autóipari kitettségének a következménye. Ezzel a helyzettel a jövőben a gazdaságpolitikának kezdeni kell valamit – például csökkenteni az az alágazat GDP-ból való  részesedését –, ám rövid távon az volt a kérdés, hogy milyen gyorsan indulnak újra a hazai autógyárak. Májusban ismét elkezdődött a gyártás, júniusban és júliusban pedig már a harmadik műszakok is elindultak, ennek köszönhetően az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet. Mivel az autógyárakban nem volt nyári leállás augusztusban a járműgyártás már nagyobb növekedést mutatott a tavalyinál – részletezte Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. A következő hónapokban is folytatódhat az ipar kilábalása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat. Az európai országok többségének fokozatos újranyitása miatt a következő hónapokban már élénkülhet a kereslet az autók iránt, amit egyes állami ösztönzők is támogathatnak. Ezt a szeptemberi német újautó regisztrációs statisztikák, valamint egyes autógyártók pozitív előrejelzései, megugró megrendelései is alátámasztják. A kereslet azonban csak fokozatosan élénkülhet a bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. A Takarékbank elemzője szerint idén 7 százalékkal csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható. Az ipari termelés a második negyedévben mintegy 25 százalékkal csökkent, azonban a harmadik negyedévben a visszaesés mértéke 4-5 százalékra mérséklődhet, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is. Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus második hulláma milyen mértékben érezteti majd hatását a termelési láncokban és a gyártási folyamatokban. A legújabb bizalmi indikátorok ugyanis azt sugallják, hogy a dinamikus kilábalást megtörheti a járvány újbóli felerősödése. Amennyiben sikerül elkerülni a komolyabb zavarokat, úgy könnyen elképzelhető, hogy már az őszi hónapokban visszatér az ipari termelés szintje az előző évben megfigyelthez – mondta Virovácz Péter az ING Bank elemzője. Németh Dávid a K&H Bank szakértője szerint az ipari kilábalás üteme lassult: ugyanis májusban és júniusban kiemelkedő, 16-17 százalékos volt az előző hónaphoz mért növekedés, júliusban és augusztusban viszont ez – még mindig tempósnak számító – 7 százalék körülire szintre csökkent. Valószínűsíthetően most zajlik az iparban az elmaradt termelés pótlása. A jövő szempontjából pedig a leglényegesebb kérdés, hogy a kereslet mennyire tud tartósan megrendeléseket biztosítani az ipar számára az őszi hónapokban. Ha nem lesz leállás az iparban, akkor az év első nyolc hónapjában még 11 százalékos hanyatlást elkönyvelő ágazat akár egy számjegyű csökkenéssel fejezheti be a 2020-as évet – fogalmazott Németh Dávid. Jövőre javulás várható, de a növekedés mértékét most még korai lenne megbecsülni a bizonytalan kilátások miatt.