Augusztusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos havihoz képest, az eltérő számú munkanapokat figyelembe véve a visszaesés mértéke már csupán 0,2 százalékkal volt, ami érdemi javulás az előző havi 7,7 százalékos visszaesés után – derül ki a KSH adatiból. A statisztikai hivatal a részletekkel még adós, de annyit elárultak, hogy bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent, a legnagyobb súlyú részekben, az autóiparban és a számítógépgyártásban nőtt a termelés.
A második negyedéves nagy GDP-zuhanás jelentős részben a magyar gazdaság magas autóipari kitettségének a következménye. Ezzel a helyzettel a jövőben a gazdaságpolitikának kezdeni kell valamit – például csökkenteni az az alágazat GDP-ból való részesedését –, ám rövid távon az volt a kérdés, hogy milyen gyorsan indulnak újra a hazai autógyárak. Májusban ismét elkezdődött a gyártás, júniusban és júliusban pedig már a harmadik műszakok is elindultak, ennek köszönhetően az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet. Mivel az autógyárakban nem volt nyári leállás augusztusban a járműgyártás már nagyobb növekedést mutatott a tavalyinál – részletezte Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője.
A következő hónapokban is folytatódhat az ipar kilábalása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat. Az európai országok többségének fokozatos újranyitása miatt a következő hónapokban már élénkülhet a kereslet az autók iránt, amit egyes állami ösztönzők is támogathatnak. Ezt a szeptemberi német újautó regisztrációs statisztikák, valamint egyes autógyártók pozitív előrejelzései, megugró megrendelései is alátámasztják. A kereslet azonban csak fokozatosan élénkülhet a bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. A Takarékbank elemzője szerint idén 7 százalékkal csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható. Az ipari termelés a második negyedévben mintegy 25 százalékkal csökkent, azonban a harmadik negyedévben a visszaesés mértéke 4-5 százalékra mérséklődhet, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is.
Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus második hulláma milyen mértékben érezteti majd hatását a termelési láncokban és a gyártási folyamatokban. A legújabb bizalmi indikátorok ugyanis azt sugallják, hogy a dinamikus kilábalást megtörheti a járvány újbóli felerősödése. Amennyiben sikerül elkerülni a komolyabb zavarokat, úgy könnyen elképzelhető, hogy már az őszi hónapokban visszatér az ipari termelés szintje az előző évben megfigyelthez – mondta Virovácz Péter az ING Bank elemzője. Németh Dávid a K&H Bank szakértője szerint az ipari kilábalás üteme lassult: ugyanis májusban és júniusban kiemelkedő, 16-17 százalékos volt az előző hónaphoz mért növekedés, júliusban és augusztusban viszont ez – még mindig tempósnak számító – 7 százalék körülire szintre csökkent. Valószínűsíthetően most zajlik az iparban az elmaradt termelés pótlása. A jövő szempontjából pedig a leglényegesebb kérdés, hogy a kereslet mennyire tud tartósan megrendeléseket biztosítani az ipar számára az őszi hónapokban. Ha nem lesz leállás az iparban, akkor az év első nyolc hónapjában még 11 százalékos hanyatlást elkönyvelő ágazat akár egy számjegyű csökkenéssel fejezheti be a 2020-as évet – fogalmazott Németh Dávid. Jövőre javulás várható, de a növekedés mértékét most még korai lenne megbecsülni a bizonytalan kilátások miatt.
