Előfizetés

Hegyi-Karabah: órákon át bombázták a szakadár fővárost

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.07. 10:39
Bombázásban megsérült lakóház.
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP or licensors
Az azeriak nagy erőkkel lőtték Sztepanakertet.
Az AFP hírügynökség tudósítójára hivatkozva írja az MTI, hogy nemcsak reggel, hanem az éjszaka folyamán is több támadás érte Sztepanakertet, rendszeres időközönként, szinte óránként megszólaltak a légvédelmi szirénák az örmények lakta, vitatott hovatartozású enklávé központjában. Minden légiriadó után robbanásokat lehetett hallani, de lehetetlen megállapítani, hogy rakétákkal vagy tüzérséggel lőtték-e a várost, illetve a levegőből bombázták-e. 
A helyi lakosok azt mondták, hogy szerdára virradóra érte a leghevesebb támadás a hét vége óta az 55 ezer lakosú, a tengerszint feletti ezer méteren fekvő hegyvidéki várost.

Egy robbanás okozta kráter Sztepanakert városában.
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP or licensors
Az örmény védelmi minisztérium külön közleményt is kiadott a folytatódó harcokról. Az szerepel benne, hogy a hegyi-karabahi hadsereg a reggeli órákban elhárította az azeri haderő támadását az arcvonal déli részén. Az azeri katonák éjszaka megkíséreltek előrenyomulni és megvetni lábukat Dzsebrail közelében, de az örmény hadsereg tüzérségi és rakétacsapásokat mért rájuk. A reggeli órákra hatvannál több azeri katona holtteste és 22 megsemmisített haditechnikai eszköz maradt a harctéren, és az ellenség három dandárja pánikszerűen visszavonult. Az örmény haderő ezenkívül megsemmisítette az ellenség egyik nagy üzemanyagbázisát.
Fel nem robbant rakéta Sztepanakert városának egyik utcáján.
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP or licensors
Az azeri védelmi minisztérium is arról számolt be, hogy egész éjszaka folytatódtak a harcok a Hegyi-Karabah térségében, az azeri csapatok több irányban hajtottak végre hadműveleteket, hogy folytassák "az elmúlt napok hadi sikereit". A szembenállók tüzérségi támadásokat hajtottak végre egymás ellen, és az azeri tüzérség megsemmisítette az örmény hadsereg egyik hegyivadász alakulatának parancsnoki megfigyelőállását. "Sok a halott és a sebesült, megsemmisült az ellenség egyik harckocsija és három tüzérségi lövege" - közölte a bakui tárca. A konfliktussal kapcsolatban Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő azt mondta a Népszavának, nincsen totális háború, egyelőre pozíciószerző harcok zajlanak.  

Soros szerint túl későn jött a CEU-nak kedvező döntés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.07. 09:48

Fotó: Olivier Hoslet / EPA / Pool / AFP/ Anadolu Agency
A kormány fő ellenségének beállított üzletember próbapert szorgalmaz a magyar kormány ellen.
Mint ahogy a Népszava is beszámolt róla, az Európai Bíróság szerint a magyar felsőoktatási törvény módosítása összeegyeztethetetlen az uniós előírásokkal, vagyis az egyetemet törvénytelenül üldözték el Budapestről. Közben a Central-European University Budapestről Bécsbe költözött, így az ítélet már nem tudja visszaállítani az eredeti állapotot. Az intézmény rektora fontos jogi és morális győzelemnek nevezte az ítéletet. A döntésre Soros György is reagált. A magyar származású üzletember a Reuters megkeresésére azt mondta, az Európai Unió alapértékei győztek. Ám a CEU-nak túl későn érkezett a döntés és az egyetem nem térhet vissza Magyarországra. 
"A magyar kormány továbbra is lábbal tiporja az uniós jogot, a legújabb áldozat a világhírű Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)."

Egyúttal felszólította az Európai Uniót indítson próbapert Magyarország ellen. 

Többet ad az EU a Nyugat-Balkánnak, de a pénzhez szigorú elvárásokat társít

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.07. 09:00

Fotó: ANTONIO BATINIC
Az EU milliárdos támogatást és befektetés-ösztönzést ígér a nyugat-balkáni országoknak, de a reformokat és a pénzköltést ellenőrizni fogja
Nagyszabású gazdaságélénkítési és beruházási tervet hagyott jóvá az Európai Bizottság a Nyugat-Balkán országai számára, amelyre még az uniós kormányoknak is rá kell is bólintaniuk. Eszerint a 2021-27 közötti időszakban az EU kilenc milliárd euróval támogatná a közlekedési és energia infrastruktúra fejlesztését, a környezetvédelmet, a digitális átállást és a foglalkoztatást. Emellett a közösség egy garanciaeszközt is létrehozna a köz- és magánberuházások költségeinek és a befektetők kockázatainak a csökkentésére. Brüsszeli várakozások szerint ez a pénzügyi eszköz akár 20 milliárd euró összegű beruházást mozgósíthat a következő évtizedben. Mivel a régió jelenlegi teljes éves GDP-je 100 milliárd euró, a garanciavállalás útján érkező invesztíciók jelentősen hozzájárulnának a gazdasági növekedéshez. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos előzetes becslésekre támaszkodva azt mondta, hogy a támogatás mértéke elérheti a régió bruttó nemzeti termékének (GDP) 3,6 százalékát. A gazdaságélénkítési és beruházási terv mindenekelőtt azt szolgálja, hogy közelítse egymáshoz az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak fejlettségi szintjét. A régiónak szánt pénzek kifizetése attól is függne, hogy az EU-ba igyekvő országok hajlandóak-e az európai értékekhez igazodó alapvető reformok végrehajtására. Azok, amelyek jobban teljesítenek, több forrást kaphatnak, könnyebben hozzáférhetnek a támogatásokhoz. A pénzügyi, gazdasági terv mellett az Európai Bizottság közleményt fogadott el a bővítésről és jóváhagyta a nyugat-balkáni államokról és Törökországról készült éves értékelését. A Nyugat-Balkánon továbbra is a jogállam tiszteletben tartásával kapcsolatban merül fel a legtöbb aggály. Az előrelépést a politikai akarat hiánya akadályozza – fogalmaz a bizottsági közlemény. Lassú az igazságszolgáltatás reformja, alábbhagyott a korrupció elleni küzdelem és minden korábbinál csekélyebb haladás tapasztalható a sajtószabadság és a média sokszínűségének biztosítása terén. Várhelyi Olivér – aki az Európai Parlament külügyi bizottságában mutatta be a bizottsági dokumentumokat – a demokratikus visszarendeződés miatt aggódó képviselők kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy a megnövelt uniós támogatásokat szigorú elvárások teljesítéséhez fogják kötni. Szerinte a bővítési stratégiában nincs szükség külön jogállami mechanizmusra, mert az EU megfelelő eszközökkel rendelkezik a közösségbe tartó országok szükség szerinti szankcionálására. A nyugat-balkáni államok közül Montenegró és Szerbia csatlakozási tárgyalásokat folytat az uniós tagállamokkal. Albánia és Észak-Macedónia talán még az idén tárgyalóasztalhoz ülhet az EU-27-kel, Bosznia-Hercegovina és Koszovó azonban még messze van ettől. A tagországok 2018-ban befagyasztották a tárgyalásokat Törökországgal, és mivel a tények azóta sem változtak, sőt, inkább fokozódott a feszültség a felek között, így szóba sem jöhet a megbeszélések felújítása.