Előfizetés

1200 kilométer egy töltéssel - ezt ígéri a Mercedes

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.07. 11:33

Fotó: Mercedes
Ekkora távot elektromos autónál még nem ígért senki.
Az autógyártók általában a legkedvezőbb ígéretekkel kecsegtetik a vásárlókat, ám még ezen várakozások közül is kitűnik egy új fejlesztés. A Mercedes EQXX villanyautó-modell technikai részleteit illetően még nem áll sok információ a rendelkezésre, ám azt tudni, motorja 800 V-os feszültség mellett fog működni, amely 250 kW-os teljesítményt tud szolgáltatni majd. 
Az új modellt bemutató előadáson egyebek mellett az is elhangzott, hogy akár a Stuttgart-Nizza, vagy a Sanghaj-Peking távot is meg lehet tenni az autóval.  Ugyan nem derül ki, mennyiért kerülne piacra, de alighanem mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki nem akar a tankolással bajlódni.

14 millió tonna mikroműanyag hever az óceánok fenekén

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.07. 11:14
Illusztráció
Fotó: ANDER GILLENEA / AFP
A Föld óceánjainak és tengereinek feneke kétszer olyan szennyezett, mint a felszíne, mert a mikroműanyagok lesüllyednek.
Világszerte mintegy 14 millió tonna mikroműanyag hever az óceánok fenekén – állapították meg ausztrál kutatók, akik a világon elsőként becsülték fel az óceánok mélyének mikroműanyag-szennyezettségét. Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) szakemberei egy robot tengeralattjáró segítségével gyűjtöttek be mintákat a kontinens déli partvidékétől távol eső területekről.
A kutatók szerint az óceánfenék kétszer olyan szennyezett, mint a vízfelszín. Az észlelt mikroműanyagok mennyisége 25-szöröse a korábbi mélytengeri tanulmányokban mértnek.  A szakemberek saját tanulmányuk és a világszerte készített hasonló vizsgálatok adatai alapján arra jutottak, hogy világszerte 14 millió tonna mikroműanyag hever az óceánok fenekén.
"Az óceánba kerülő műanyaghulladék mikroműanyagokká bomlik le" – emlékeztetett közleményében Justine Barrett, a kedden közzétett tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: "kutatásunk a világon elsőként szolgál pontos becsléssel arról, hogy globálisan mekkora mennyiségű mikroműanyag van a tengerfenéken. A műanyagszennyezés problémája még az óceán mélyét is érinti. Az eredmények azt mutatják, hogy a mikroműanyagok lesüllyednek az óceánfenékre".

Bátrabb klímavédelmet sürgetnek

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.10.07. 09:30

Fotó: Romy Arroyo Fernandez / AFP / NurPhoto
A jelenleginél szigorúbb, legalább 65 százalékos kibocsátás-csökkentési cél elérésére és válságálló éghajlatvédelmi lépések megtételére szólítják fel a Kelet-közép-európai kormányait civil szervezetek.
Már csaknem 200 civil szervezet, intézmény és tudományos műhely csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek keretében bátrabb klímacélokra és az eddigi vállalásokkal kapcsolatban gyorsabb előrehaladásra próbálják rávenni a kormányokat. Megvan rá az okuk: ha a kibocsátáscsökkentés a jelenlegi tempóban halad (vagy inkább vánszorog), akkor a globális átlaghőmérséklet emelkedése a legjobb esetben sem áll meg 3,5-5 Celsius fok alatt, miközben a tudományos konszenzus szerint a folyamat megállításához, a visszafordíthatatlan, drasztikus időjárási változások megelőzéséhez 1,5 Celsius fok alatt kellene tartani a felmelegedés mértékét. Ahogyan Perger András, a Greenpeace szakértője emlékeztet rá, a 2015-ös párizsi klímacsúcson 189 ország vezetői abban állapodtak meg, hogy megpróbálják tartani az 1,5 fokos határt. A Párizsi Egyezményben ez volt az egyetlen közös pont – mert ez volt a legfontosabb –, azt viszont minden állam maga választhatta meg, milyen úton próbálja meg elérni a kitűzött célt, illetve milyen lépésekkel erősíti vagy éppen gyengíti az éghajlatváltozás megfékezését szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket. Az EU még a párizsi találkozó előtt azt vállalta, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a saját kibocsátásait. Ez akkor az egyik legprogresszívebb vállalás volt világviszonylatban – a nagy gazdasági integrációk közül pedig egyértelműen a legbátrabb –, de mára eljárt fölötte az idő. – Amikor a kutatók összesítették a világ országainak nemzeti vállalásait, kiderült, hogy messze elmaradnak attól, amire szükség lenne – fogalmaz Perger András, fölidézve, hogy egy tavalyi ENSZ-jelentés szerint évente 7,6 százalékot kellene globálisan csökkentenünk a kibocsátásainkon, aminek még a töredéke sem teljesül – Magyarország üvegházgáz-termelése például 2016 óta minden évben nőtt. A Greenpeace arra figyelmeztet: „Sajnos, az Európai Unióban zajló folyamat egyáltalán nem biztató, és Magyarország a kifejezetten rossz játékosok csoportjához tartozik. Orbán Viktor nemrégiben az uniós vitában felmerült számokat egyszerűen „abszurditásig emelt klímacélok”-nak minősítette. Félő, hogy a miniszterelnök még az elfogadhatatlanul alacsony célszámokat is „abszurdnak” tartja, hiszen a magyar kormány alig pár hónapja, idén januárban fogadta el a Nemzeti Energia- és Klímatervben, hogy 2030-ig 40 százalékos csökkentést vállal” – miközben a számítások azt mutatják, hogy az Unió egészének 2030-ra 65 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest úgy, hogy eddig csupán körülbelül 22 százalékos csökkentést ért el. Vagyis egyértelműen gyorsabb előrehaladásra, valódi kibocsátáscsökkentésre lenne szükség – ezt a célt szolgálja a fenti kezdeményezés. A magyar csatlakozók Orbán Viktornak címzett nyílt levelükben azt írják: „Nem állíthatjuk talpra gazdaságunkat úgy, hogy elmélyítjük a többi, minket sújtó válságot. Olyan reformokra és szabályozásra van szükségünk, amelyek egyszerre képesek hatékonyan kezelni a gazdasági, egészségügyi és éghajlati válságokat. A közép-európai régió ebben a folyamatban nem maradhat le, országainkban – Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában – jelentős és növekvő támogatottságot élveznek a jelenlegieknél ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések, illetve a váltás egy környezetileg-társadalmilag fenntarthatóbb gazdasági modellre.” A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy a továbblépés most nem az anyagiakon, hanem csupán a politikai akaraton múlik.