Mélyponton a főállású pedagógusok száma

A szakszervezet szerint a pályaelhagyás, az elöregedés és az utánpótlás hiánya is gondot jelent a szakmában, ahol egyre nagyobb gondot okoz a tanárhiány.

Az elmúlt húsz évben soha nem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2019/2020-as tanévben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adataiból. Ekkor összesen 149 362 főállású pedagógus dolgozott a hazai oktatási intézményekben, ami több mint kétezer fős csökkenést jelent a 2018/2019-es nevelési évhez képest, és mintegy ötezerrel kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben.

A statisztikákból ugyanakkor az is látszik, hogy a főállású pedagógusok száma hullámzó tendenciát mutatott az utóbbi években. Az első, jelentős mértékű visszaesés még 2006 után volt: 165 ezerről 2007-re 157,2 ezerre, 2012-re pedig már 149,8 ezerre csökkent a tanárok száma. Egy évvel később, 2013-tól viszont újból bővült a pedagógusok köre. Az enyhe növekedés 2016-ig tartott, az ezt követő években ismét egyre kevesebb pedagógus dolgozott főállásban oktatási intézményekben – a negatív rekord az előző tanévben dőlt meg.

A 2006-ot követő mélyrepülést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azzal magyarázta, hogy az óvodák, iskolák többsége ekkor még önkormányzati fenntartásban működött, a települések alulfinanszírozottsága miatt viszont jelentős részük eladósodott 2006 és 2010 között. Ez pedig oda vezetett, hogy sok intézményt be kellett zárni, össze kellett vonni, ami pedagógus álláshelyek megszűnését jelentette. A 2010-es kormányváltást követő központosításnak is az volt az egyik elsődleges indoka, hogy hasonló ne történhessen.

2013-tól már állami szintre került a köznevelési rendszer fenntartása, az önkormányzatoknál csak az óvodák maradtak. Ekkortól vezették be a pedagógus életpályamodellt is, ami béremeléssel járt, Totyik Tamás szerint ez lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy ismét emelkedni kezdett a főállásban dolgozó pedagógusok száma.

– Ez nem tartott sokáig, a kollégák hamar ráeszméltek, hogy a béreknél jelentősebb mértékben emelkedtek a kötelező óraszámok és más többletfeladatok – mondta a PSZ alelnöke. Arra is emlékeztetett: 2015-től a fizetéseket elszakították a mindenkori minimálbértől, az illetmények számítási alapja egy azóta is változatlan vetítési alap lett. Ez azzal járt, hogy a pedagógusbérek fokozatosan elveszítették értéküket, egyre távolabb kerültek a diplomás átlagkeresettől. A munkaterhek viszont nem csökkentek. Totyik Tamás szerint egy pályakezdő pedagógus pótlékokkal együtt ma bruttó 230 ezer forintra számíthat, míg a diplomás átlagbér bruttó 340 ezer forint.

A szakszervezet szerint az is aggasztó, hogy miközben újból erősödik a pályaelhagyás a pedagógusok – legfőképp a fiatalok – körében, utánpótlásból sem lesz elég: idén harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók száma az elmúlt öt év arányaihoz képest. De valószínűleg még az idén felvett mintegy 6400 elsőéves pedagógushallgató közül sem helyezkedik el mindenki a diploma megszerzése után a nevelés-oktatásban. Holott a PSZ számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy nyugdíjba.

Ezt alátámasztja, hogy a pedagógusok korfája is elöregedést mutat: a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint a 2008-2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel egyidőben a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.