Előfizetés

Mélyponton a főállású pedagógusok száma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.08. 07:20

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A szakszervezet szerint a pályaelhagyás, az elöregedés és az utánpótlás hiánya is gondot jelent a szakmában, ahol egyre nagyobb gondot okoz a tanárhiány.
Az elmúlt húsz évben soha nem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2019/2020-as tanévben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adataiból. Ekkor összesen 149 362 főállású pedagógus dolgozott a hazai oktatási intézményekben, ami több mint kétezer fős csökkenést jelent a 2018/2019-es nevelési évhez képest, és mintegy ötezerrel kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben. A statisztikákból ugyanakkor az is látszik, hogy a főállású pedagógusok száma hullámzó tendenciát mutatott az utóbbi években. Az első, jelentős mértékű visszaesés még 2006 után volt: 165 ezerről 2007-re 157,2 ezerre, 2012-re pedig már 149,8 ezerre csökkent a tanárok száma. Egy évvel később, 2013-tól viszont újból bővült a pedagógusok köre. Az enyhe növekedés 2016-ig tartott, az ezt követő években ismét egyre kevesebb pedagógus dolgozott főállásban oktatási intézményekben – a negatív rekord az előző tanévben dőlt meg. 
A 2006-ot követő mélyrepülést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azzal magyarázta, hogy az óvodák, iskolák többsége ekkor még önkormányzati fenntartásban működött, a települések alulfinanszírozottsága miatt viszont jelentős részük eladósodott 2006 és 2010 között. Ez pedig oda vezetett, hogy sok intézményt be kellett zárni, össze kellett vonni, ami pedagógus álláshelyek megszűnését jelentette. A 2010-es kormányváltást követő központosításnak is az volt az egyik elsődleges indoka, hogy hasonló ne történhessen. 2013-tól már állami szintre került a köznevelési rendszer fenntartása, az önkormányzatoknál csak az óvodák maradtak. Ekkortól vezették be a pedagógus életpályamodellt is, ami béremeléssel járt, Totyik Tamás szerint ez lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy ismét emelkedni kezdett a főállásban dolgozó pedagógusok száma. – Ez nem tartott sokáig, a kollégák hamar ráeszméltek, hogy a béreknél jelentősebb mértékben emelkedtek a kötelező óraszámok és más többletfeladatok – mondta a PSZ alelnöke. Arra is emlékeztetett: 2015-től a fizetéseket elszakították a mindenkori minimálbértől, az illetmények számítási alapja egy azóta is változatlan vetítési alap lett. Ez azzal járt, hogy a pedagógusbérek fokozatosan elveszítették értéküket, egyre távolabb kerültek a diplomás átlagkeresettől. A munkaterhek viszont nem csökkentek. Totyik Tamás szerint egy pályakezdő pedagógus pótlékokkal együtt ma bruttó 230 ezer forintra számíthat, míg a diplomás átlagbér bruttó 340 ezer forint. A szakszervezet szerint az is aggasztó, hogy miközben újból erősödik a pályaelhagyás a pedagógusok – legfőképp a fiatalok – körében, utánpótlásból sem lesz elég: idén harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók száma az elmúlt öt év arányaihoz képest. De valószínűleg még az idén felvett mintegy 6400 elsőéves pedagógushallgató közül sem helyezkedik el mindenki a diploma megszerzése után a nevelés-oktatásban. Holott a PSZ számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy nyugdíjba. Ezt alátámasztja, hogy a pedagógusok korfája is elöregedést mutat: a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint a 2008-2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel egyidőben a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.

Versengő félelmek: vírus vagy munkanélküliség?

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.08. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A megkérdezettek 79 százaléka egyetértett a kormánnyal abban, hogy nem kell leállítani a gazdaságot és bezárni az oktatási intézményeket akárhogyan alakul is a járvány – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített online felméréséből.
A szeptember végén készült reprezentatív kutatás szerint a leglelkesebben a Fidesz-szavazók támogatják ebben a kormányt, 91 százalékuk nem akar különösebb szigorítást. Az már meglepőbb, hogy a Momentum hívei szorosan a kormánypártiak nyomában vannak: 83 százalékban értenek egyet azzal, hogy nem kell leállítani a gazdaságot. Az MSZP szavazóknak csak a fele gondolja így. A szocialista érzületű szavazók nagy többsége úgy véli, hogy sokkal nagyobb társadalmi kárt okoz az országnak, ha sok ember megbetegszik, meghal a járványban, mint a leálló gazdaság miatti csőd- és elbocsátási hullám. A Jobbik és a Momentum választói viszont a gazdasági károkat tartják a nagyobb rossznak. A Fidesz tábora erősen megosztott ebben a kérdésben: alig 5 százalékkal többen vélték úgy, hogy a gazdaság leállása a rosszabb. A Demokratikus Koalíció (DK) híveinél a betegségtől való félelem felé billent el a mérleg nyelve. A megkérdezettek alig negyede fél attól, hogy ő vagy a több családtagja elkapja a koronavírust, így nagyon elővigyázatos. Ötödük viszont azt állította: egyáltalán nem fél a betegségtől, sőt 8 százalék nem is hisz a járványban. A járványtagadók többsége a 30-44 éves korosztályból került ki, 17 százalékuk válaszolta azt, hogy nincs is járvány. Többségük ellenzékinek vallja magát.
A felmérés szerint a válaszadók háromnegyede gyakorlatilag ugyanúgy él, mint a járvány előtt. Még ennél is nagyobb arányban állították ezt az MSZP, a DK és a Jobbik szavazói. Az inkább a gazdasági károktól tartó momentumosok 35 százaléka viszont bevallotta, hogy már nem ugyanaz a napi rutin. A járvány legkevésbé a községekben és a kertes házakban élők magatartását változtatta meg, míg a budapestiek, továbbá a panel- és társasházban élők részben új szabályok mentén élnek. A legtöbben a közlekedési módon változtattak: 16 százalék inkább gyalogol vagy biciklizik a közösségi közlekedés helyett, 11 százalék átült az autóba. A fővárosi közlekedési cég 20 milliárd forint fölé kúszó jegyárbevétel-kiesését jól alátámasztja a Publicus felmérése, hiszen csak a 8 általános iskolát végzettek használják többet a tömegközlekedést a járvány kitörése óta. Ugyanakkor sokan spórolásba fogtak, tartva a járvány gazdasági hatásától, míg mások igyekeznek felpörgetni a saját, illetve a család szükséges orvosi vizsgálatait, mielőtt esetleg újra kijárási korlátozást vezetnének be. Minden tizedik válaszadó igyekszik nagyobb mennyiségű fertőtlenítőszert és maszkot felhalmozni. Az első hullám látványos felvásárlási láza viszont nem tért vissza, élelmiszerből csak minden huszadik megkérdezett tartalékol. A legtöbb óvintézkedést a diplomások, illetve társasházban élők teszik. Ők veszik a legtöbb maszkot, választanak másik közlekedési módot, előre elvégeztetik az orvosi vizsgálatokat, spórolnak. A vidéki, kertes házban élő szakmunkások életmódjára viszont szinte semmi hatással nincs a járvány. A legkevésbé aggodalmaskodónak a DK szavazói bizonyultak. 
A naponta közzétett vírusstatisztikáknak a válaszadók alig 30 százaléka hisz, a kormány eddigi intézkedéseivel a szűk többség elégedett. Aligha meglepő módon a fideszesek a legtámogatóbbak, a DK hívei a legkevésbé. A magyar egészségügy járvány-teljesítményével valamivel többen elégedettek, itt is a DK-sok a legnagyobb kritikusok. A megkérdezettek alig 18 százaléka hiszi még mindig azt, hogy külföldről hurcolják be a vírust. Többségük fideszes. Az ingyenes tesztelésnek viszont a többség örülne. Kiváltképp a szocialisták, közülük lényegében mindenki indokoltnak tartaná az ingyenes tesztelés kiterjesztését, de nagy arányban voksolt erre a többi ellenzéki válaszadó is. A fideszesek kevésbé értenek ezzel egyet.

Jól járnak a Vajna-kaszinók új urai

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.10.08. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Las Vegas Casino mögött álló offshore háló egyik cégének két közvetett tulaja Garancsi István, és a Habony-barát Szalay-Bobronoviczky Kristóf.
Jelentős mértékben növelte profitját a fővárosban monopóliummal bíró Las Vegas Casino Játékkaszinó Zrt. (LVC) tavaly: a cég friss beszámolója szerint 2019-ben közel 15 milliárd forint osztalékot húzott a tulajdonos, míg 2018-ban ez az összeg még „csak” 10,5 milliárd volt. A részvénytársaság 100 százalékos tulajdonosa tavaly a luxemburgi bejegyzésű Las Vegas Casino S.a.r.l volt, amely a néhai Andy Vajna producer, filmügyi kormánybiztos egykori érdekeltsége volt. A 24.hu hírportál korábbi elemzése szerint a kaszinóbirodalom mögött egy offshore cégekkel teletűzdelt céghálózatot alakítottak ki, amelynek központi eleme a Vajna-féle delaware-i Cinergi Entertainment Inc. volt. Hogy pontosan milyen változások történtek a producer halála óta, nehéz nyomon követni, a 2019-es beszámoló annyit rögzít, hogy a tavaly még Vajna Tímea volt „ a Társaság végső tulajdonosa”. Csakhogy idén áprilisban a luxemburgi társaság részesedését a Garinvest Projekt Zrt. szerezte meg, amelynek egyik közvetett tulajdonosa Garancsi István, Orbán Viktor jóbarátja, a Videoton tulajdonos-elnöke. A másik közvetett tulajdonos Szalay-Bobronoviczky Kristóf pedig a miniszterelnöki informális tanácsadó, Habony Árpád barátja és üzlettársa. A Habony-kör jelenlétét mutatja, hogy a Garinvest Projekt egyik vezetője az a Halkó Gabriella, akinek az egyik cége jelentős pénzeket utalt a kormányfő tanácsadójának évekkel ezelőtt. A másik cége pedig részt vett a a Szépművészeti Múzeumtól elkért drága festmények kikölcsönzésében, amelyek végül a Habony által használt lakásban kötöttek ki. Halkó korábbi élettársa, Jáksó László műsorvezető évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, egykori barátnője és Habony szoros baráti viszonyt ápol. A Garinvest másik két vezetője, Ikrényi Zsolt és Telek Csaba Péter több Garancsi cégben is megfordult.