Előfizetés

Derűre ború: törvénymódosítást kér az orvosi kamara, szerintük a béremelés mögé súlyos megkötéseket rejtett a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.08. 06:00

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
A hét végén még a béremelésnek örült a Magyar Orvosi Kamara, most már úgy látja, egyes pontjai miatt a törvény végrehajtása az ellátás összeomlásával fenyeget.
Ahogy ocsúdnak az egészségügyiek a szakmájuk átalakításáról döntő keddi parlamenti szavazás után, úgy tartják egyre bizonytalanabbnak, érdemes-e aláírniuk az orvosoknak a megemelt bért kínáló új szolgálati szerződéseket. Kétséges ugyanis, hogy a beígért többlet pénz kompenzálja-e a rájuk kényszerített „katonás munkarendet”. Bizonytalan az is, kibírja-e az ellátórendszer a köz- és magánszolgáltatások ilyen hirtelen szétválasztását. A Magyar Orvosi Kamara vezetői is eljutottak odáig szerda délutánra, hogy közleményben reagáljanak a törvényre, amit rájuk hivatkozva, de – állításuk szerint – általuk nem ismert szabályokkal szavazott meg egyhangúlag a parlament. A béremelésről egyeztettek velük, de az meglepte őket, hogy a többletpénzért az orvosoknak vállalniuk kell, szabadon vezényelhetik őket kórházak között. „Katonák nem leszünk.” – írták. Orbán Viktor kormányfő szerda este már igyekezett hűteni kedélyeket, mondván békeidőben az orvosoknak nem kell katonaként viselkedniük.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleménye szerint az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény egylépcsős végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. Mint írták, „a törvény végleges szövegének elemzését és javaslataink kidolgozását követően kérni fogjuk a törvény módosítását és a végrehajtási rendeletek közös kidolgozását.” Lapunk kérdésére, hogy van-e kormányzati szándék a jogszabály közeli módosítására, azt a választ kaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától: „Ahogy a törvény hosszú előkészítése során egyeztettünk a MOK-kal, úgy a végrehajtási rendeletek kidolgozása során is egyeztetni fogunk.” Ez a válasz azonban inkább fenyegető mint megnyugtató, annak tükrében, hogyan zajlott a szolgálati jogviszonyt is bevezető törvény előkészítése. A nyáron Pintér Sándor belügyminiszter több bizottságot hozott létre, amelyek az egészségügy átalakításával foglalkoztak. Ezek egyike volt a Kincses Gyula MOK-elnök által vezetett bizottság, amely az egészségügyi bérekkel és a hálapénz kivezetésével foglalkozott. Itt tárgyalták a MOK javaslatait is, és – tudomásunk szerint – végül ennek az anyaga került múlt szerdán a kormány elé. Majd szombaton a kamara küldöttsége is erről egyeztetett és egyezett meg Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az két nap múlva már számukra is meglepetés volt, hogy a parlament elé kerülő törvényjavaslat számos olyan pontot tartalmazott, amely hirtelen és gyökeresen átalakítja az egészségügyben dolgozók foglalkoztatási viszonyait. Úgy tudjuk: ezek előkészítésére a kamara tisztségviselőinek nem volt rálátásuk. Így azt sem jelezhették korábban, hogy e rendszabályok bevezetése számukra sérelmes, valamint az ellátás összeomlásával is fenyeget. – Miért is lenne jó egy orvosnak novemberben aláírnia az új jogviszonyáról a szerződést, ha az azonnal megfosztja a délutáni magánrendelésének bevételétől, de az azt kompenzáló béréhez csak három év múlva jut hozzá? – teszi fel a költői kérdést Rékassy Balázs orvos-közgazdász, aki szerint az új törvényben nincs arányban a „büntetés” a jutalmazással. A legfiatalabbaknak akár még vonzó is lehetne a magasabb bér ígérete, de nekik is ott lebeg a fejük felett az átvezénylés lehetősége. És ezt nyilvánvalóan már senki sem fogja szeretni. Azok az idősebb gyógyítók, akiknek meg amúgy is van magánpraxisuk – például bőrgyógyászok, ortopédorvosok, szemészek, szülész-nőgyászok – egyértelműen a saját vállalkozásukra fognak szavazni. Azokban a kisebb, döntően vidéki kórházakban, szakrendelőkben, amelyekben most is főként a nagyobb kórházakból kijáró orvosok látják el a feladatokat – amint megtiltják a másod-, harmadállásokat – ellehetetlenül az ellátás. Hasonlóan lesz azokon a helyeken, ahol heti egy-két napra jár ki egy szakorvos, mert nincs is szükség ennél több ellátásra. Szintén problémás lesz olyan szakterületek biztosítása, ahol már régóta vállalkozó orvosok, vagy orvoscsoportok biztosítják az ellátást, például aneszteziológia, radiológia területén. – Az alapján amit eddig a jogszabályból láttunk senkinek sem szabadna aláírnia az új szerződését – állítja Szabad Zoltán, a Magyar Orvosi Szakszervezet elnöke. Ő szintén úgy tudja, hogy az egyeztetéseken a bértábláról és a hálapénz kivezetéséről volt szó, majd rá két napra megjelent egy törvény, amiről a kamara vezetése nem sokat tudott.

Orbán bagatellizálja a vezénylést

 Az orvosok vezénylése miatt kirobbant tiltakozásra reagált Orbán Viktor kormányfő a Hír TV-nek adott szerda esti interjúban. Szavai szerint az átvezénylés nem lehet napi gyakorlat, nem lehet az orvosokat ide-oda rángatni, békeidőben a doktoroknak nem kell katonaként viselkedniük. Más témáról szólva Orbán bejelentette: a 2022. december 31-ig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája. D. J.

Orbán: egyelőre nem lesznek szigorítások, nem kell műtéteket elhalasztani

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.10.07. 20:37

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
Ugyanakkor bejelentette, hogy 2022. december végéig zajló építkezéseknek ismét öt százalékos lesz az áfája.
A kórházi ágyak biztosítása kulcsfontosságú, s egyelőre nem kell új kórházakat bevonni a koronavírusos betegek ellátásába, s nem kell műtéteket halasztani – mondta Orbán Viktor a Hír TV-nek adott szerda esti interjúban. Szavai szerint ezt onnan tudják, hogy tavasszal a járványügyi szakemberek egy-másfél hétre láttak előre, most, a második hullámban a tapasztalatok és információk birtokában már három hétre tudnak tervezni. Katonai hasonlattal élve azt mondta: vannak első, második és harmadik lépcsős kórházak, de a vezényelt dolgozók száma még nem érte el az összes ápolónő és orvos egy százalékát. A vezénylés most, járvány idején élet-halál kérdése, ezért elkerülhetetlen - hangsúlyozta. Arra felvetésre, hogy az orvosok tartanak a béremelésükről szóló törvényben belengetett, elvileg 1+1 évig kiszabható átvezénylésükről más egészségügyi intézményekbe, a miniszterelnök úgy reagált: ez nem lehet napi gyakorlat, nem lehet az orvosokat ide-oda rángatni, békeidőben az orvosoknak nem kell katonaként viselkedniük. Hozzátette: az orvosok 120 százalékos béremelésére 50-70 éve nem volt példa, s az volt a kérdés, indokolt-e járvány idején ilyen mértékű béremelést adni. Nemcsak járvány idején, hanem egyébként is van „agyelszívó hatás” ebben az ágazatban, mert a magyar orvosok világszínvonalon teljesítenek, de ez az a béremelési szint, ahol már esély van arra, hogy az orvosok itthon maradnak – mondta Orbán Viktor. A hálapénz felszámolásával kapcsolatban arról beszélt, hogy külső erővel ezt nehéz lenne szabályozni, viszont ezt a változtatást most maguk az orvosok, s az őket képviselő Magyar Orvosi Kamara kérte. A mindennapokat érintő szigorításokra egyelőre nem kell számítani, az országnak működni kell. Ezt a gazdaságvédelmi intézkedések is elősegítik, köztük a Novák Katalin családügyi miniszter által beterjesztett új otthonteremtési program, amelynek egyik pillérét el is fogadták: eszerint a 2022. december végéig zajló építkezéseknek ismét öt százalékos lesz az áfája – emelte ki. Azzal kapcsolatban, miszerint Soros György szerdán arra kérte az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarország ellen a lex CEU apropóján, azt mondta: „tegye, semmi jónak nem vagyok az elrontója.” Szavai szerint Soros György az a hazafi, aki rendre megtámadja a hazáját. Szerinte ez is csak arról szól, hogy az európai baloldal olyan országok ellen indít támadást, ahol a baloldal nincs kormányon, s azért támadják meg ezeket az országokat, mintegy „internacionalista segítségnyújtásként”, hogy támogassák a baloldal kormányra kerülését. A magyar demokráciát ért uniós biztosi bírálatokra úgy reagált: Vera Jourová Soros György embere, sőt, Soros tenyeréből eszik. Arra a kezdeményezésre, amelyet tíz ellenzéki polgármester fogalmazott meg az EU-hoz arról, hogy a tagállamoknak szánt költségvetés felét közvetlenül az önkormányzatoknak utalják, úgy reagált: eddig is volt erre lehetőség, de a források megszerzéséért folytatott harcban az önkormányzatok nem szerepeltek jól, így jobban járnak, ha ezt a lobbi-munkát a kormányra bízzák. 

Lehallgatásra alkalmas eszközt találtak a gyúrói polgármesteri hivatalban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.07. 19:07
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nyomozás indult tiltott adatszerzés gyanújával indult ismeretlen tettes ellen.
Egy lehallgatásra alkalmas eszközt találtak hivatali dolgozók a Fejér megyei Gyúró polgármesteri hivatalában – tudta meg az RTL Híradó. 
A csatorna érdeklődésére a rendőrség megerősítette, hogy egy hete rendőrségi intézkedés volt emiatt a polgármesteri hivatalban.

Közölték, hogy tiltott adatszerzés gyanújával indult nyomozás ismeretlen tettes ellen. Az eszköz internetes leírása szerit 52 ezer forintért rendelhető, 10-14 méteres távolságig használható, és akár 24 órán keresztül tudja továbbítani a hangot. Az RTL úgy tudja, hogy olyan helyiségben találták az eszközt, ahol többen dolgoztak, és egy benne található sim-kártya egy mobiltelefonra továbbította a hangot. A település független polgármestere, Horváth Gyula nem nyilatkozott az ügyben a híradónak.