Fékezett drágulás

Meglepetésre csökkent szeptemberi infláció, holott az elemzők stagnálást vártak. Az élelmiszerek azonban ismét kimagaslóan drágultak és a nyugdíjasélet sem lett olcsóbb.

Szeptemberben 3,4 százalékra lassult az éves drágulás üteme. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal csökkentek az árak, vagyis így tűnik fordulat állt be az inflációs folyamatokban és ezt a devizai piac erőteljes forinterősödéssel honorálta. A nyugdíjasok inflációja - a magas élelmiszerárak miatt - 3,8 százaléka rúgott.

A jegybank még szeptemberben is az augusztusi rekord, a 3,9 százalékos inflációhoz közeli értéket várt, ezért is meglepetés kilencedik havi adat. A közgazdasági tankönyvek szerint súlyos recesszió idején az áraknak is erőteljesen csökkenniük kellene, ám ez a magyar gazdaságban és néhány környező országban nem következett be. Ennek okait még keresgélik az elemzők, sokan a gyenge forintban találják meg a magyarázatot, s ezért is lenne fontos, ha a hazai deviza tartósan erősödni tudna.

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a párizsi, a kolbász 17 , a cukor 11,7, a liszt 11, a szalámi, szárazkolbász és sonka 10,1, a tojás 9,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Vagyis az inflációt továbbra is az élelmiszerárak húzzák fel, a mezőgazdasági előrejelzések szerint ez a trend következő években is megmarad az olcsó munkaerő hiánya miatt, ami egész európai mezőgazdaságban gondot jelent.

Az infláció csökkenését döntően az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások 6,9 százalékos áresése, valamint a telefon, internet előfizetések 1,5 százalékos csökkenése okozta – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.

Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint szeptemberi adat a gyakorlatban annyit jelent, hogy vártnál egy hónappal korábban kezdődött meg az infláció jelentős csökkenése. A következő hónapokban ugyanis a tavalyi év magas bázisa (főként az üzemanyagok esetében) tovább mérsékli majd az inflációs mutatót. Ennek köszönhetően év végére már ismét a három százalékos jegybanki cél közelében alakulhat az áremelkedés üteme. Ugyanakkor egyelőre nem gondoljuk, hogy ez újabb változást indukálna a monetáris politikában, vagyis nem számítunk arra, hogy az MNB visszafordítja a legutóbbi kamatemelést – mondta Virovácz Péter.