Előfizetés

Ötvenszázalékos béremelést kér az egészségügyi szakdolgozóknak a FESZ

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 18:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az érdekvédők szerint jelentős kompenzáció nélkül elvándorlás- és kilépéssorozat várható, most tényleg összeomolhat a rendszer.
Ötvenszázalékos átlagos béremelést kér az orvosi bértábla által nem érintett egészségügyi dolgozóknak és kompenzációs béremelést az egészségügyi dolgozók teljes köre számára a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). Az érdekvédők szerint a most elfogadott törvény azonnali bevezetése súlyos ellátási gondokat fog okozni a gyógyításban, az ügyeletek ellátásában, számos intézmény működésében.
„Ha nem történik meg a teljes gyógyítói kör anyagi veszteségeinek azonnali és a várható veszteséggel arányos kompenzálása, akkor a szakdolgozók tömeges elvándorlására, kilépésére lehet felkészülni, de a legnagyobb vesztesek a gyógyulásra váró betegek lesznek”

– írta közleményében a FESZ.

Szerintük elfogadhatatlan a közalkalmazotti törvény kivezetése és a dolgozók érdekeivel szembeni lépésnek tekinti a kollektív szerződések megkötésének megtiltását is.
„Az orvosi bértáblában nem érintett egészségügyi dolgozók részére 50 százalékos átlagos béremelést tartunk január 1-jei hatállyal bevezetendőnek, méltányolva a már korábban eldöntött, idei évre tervezett és a közelmúltban megvalósult, csepegtetett béremeléseket”

– fejtette ki a FESZ.

A szakszervezet a 2022-ben és 2023-ban megvalósítandó béremelések részleteiről az orvosi béremelésekkel arányos, konkrét javaslatot küldtek a kormányfőnek. Mielőbbi egyeztetést sürgetnek velük és a Magyar Orvosok Szakszervezetével, és a törvény végrehajtási szabályainak kidolgozásába is beleszólást kérnek.

Szürkezóna és lakásrendelők a lebénuló ellátórendszerben

Átfogó egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain – közölte csütörtöki közleményében a vezető magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület. A szervezet szerint a bérrendezéssel egy csomagban elfogadott megkötések, például a másodállás vállalásának korlátozása olyan károkat okozhatnak, amelyek a közellátást és a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozzák, és ezzel a betegellátás biztonságát veszélyeztetik. A magánszolgáltatók aggályosnak tartják, hogy egy orvos csak akkor vállalhat másodállást, ha egy ma még ismeretlen hatóság ismeretlen kritériumok alapján erre engedélyt ad. Szerintük nagyon kockázatos, hogy a jogszabály döntésre kényszeríti az orvosokat, mert Magyarországon nincs két szektorra elegendő orvos, egyre is alig. – Ennek a szigorításnak ma nem adottak a feltételei, lebénítja az állami és a privát rendszert is. Valós a veszély, hogy a jogszerűen működő intézmények kerülnek lehetetlen helyzetbe, tehát ismét a szürkezóna terjeszkedik majd, és a kevésbé ellenőrizhető lakásrendelők maradnak fenn – fogalmaztak.  

1973-as szintre esett vissza az utasforgalom Ferihegyen

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 18:19

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Kicsivel több mint 88 ezer utas fordult meg szeptemberben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 94 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Utoljára 1973-ban regisztrált ennyi turistát az év kilencedik hónapjában a nemzetközi repülőtér. Az üzemeltető Budapest Airport csütörtöki közleménye szerint nem csak éves összevetésben jelentős a forgalomcsökkenés, az előző hónaphoz, augusztushoz képest közel 78 százalékkal kevesebben utaztak a légikikötőn keresztül. Ebben az évben Ferihegyen eddig 3,6 millió érkező és induló fordult meg. A légi áruszállítás ugyanakkor ezen adatokhoz képest jól teljesít: szeptemberben 11 ezer tonna árut kezeltek, 2,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A repülőtér üzemeltetője közölte, az árukezeléssel foglalkozó Cargo City felkészülten várja a második hullám alatt érkező egészségügyi szállítmányokat, és megkezdték az előkészületeket a majdani vakcina szállításához és tárolásához.

„Nem szerencsés, hogy Baranyi Krisztina nyilvános térbe vitte ki a vitát”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.08. 17:15

Fotó: Népszava
Gréczy Zsolt személye és esetleges kinevezése okozott kisebb összezördülést Ferencvárosban.
Levette a napirendről Budapest IX. kerületének közgyűlése a helyi médiacég alapításáról szóló határozatot, miután a társaság felügyelőbizottságába kinevezendő tagok körül kisebb nézeteltérés támadt a városrészt vezető pártok között. A Demokratikus Koalíció és az MSZP ugyanis Gréczy Zsoltot szerette volna delegálni. Mint ismert, a DK parlamenti képviselője tavaly decemberben távozott posztjáról, miután erotikus tartalmú képek jelentek meg róla. Gréczy Zsoltot szexuális zaklatással is megvádolták, de a bíróság minden vádpont alól felmentette, a politikus ezután számos sajtópert nyert kormánypárti médiumokkal szemben. Baranyi Krisztina egy Facebook-bejegyzésben mégis azzal indokolta döntését, hogy „a kerület nem tud több politikai terhet cipelni”. „Ferencváros folyamatosan a Fidesz és a szélsőjobboldali média célkeresztjében van, az itteni elsöprő önkormányzati győzelem miatt állandó támadásoknak van kitéve. A várost vezető politikusoknak folyamatosan hazugságok és mocskolódások ellen kell védekeznie, miközben az elért eredményeink azt mutatják, hogy már egy év alatt is lehet tisztább, zöldebb, korrupciómentes Ferencvárost teremteni” – írta a polgármester. Baranyi Krisztina úgy fogalmazott: “nem szeretném elvitatni Gréczy Zsolt igazságát, és nem tisztem megítélni politikai rehabilitációjának indokoltságát. Amennyiben a DK úgy ítéli meg, hogy újra szükség van Gréczy Zsolt politikai munkájára, újra van helye a párt politikusai között, akkor a mellette való kiállást, visszatérését a magyar közéletbe annak a politikai közösségnek kell saját szervezetén, érdekkörein belül képviselnie, amelynek érdekeire hivatkozva meghozta azt a súlyos döntést, hogy visszavonul a politikától.” Az MSZP képviselője Torzsa Sándor a Népszavának azt mondta, a három tagú felügyelőbizottságba a helyi közgyűlés három frakciója egy-egy tagot delegált volna. Ferencvárosban a tavalyi önkormányzati választások után az ellenzékbe szorult Fidesz mellett egy Új Pólus és egy Demokraták nevű képviselő-testület alakult még, előbbi a Momentum, a Jobbik és az LMP szervezeteit tömöríti, utóbbi tagjai a DK és az MSZP. - Úgy állapodtunk meg, hogy a DK jelöl, mi pedig elfogadjuk, tartottuk magunkat a megállapodáshoz, mint ahogy egyébként a többi párt sem akart állást foglalni mások jelöltjeivel kapcsolatban. De Baranyi Krisztina azt szerette volna, hogy most ne döntsünk, ezért egyelőre lekerült a javaslat a napirendről – mondta lapunknak Torzsa Sándor, aki szerint a novemberi közgyűlésen várhatóan ismét visszatérnek az ügyre, „addig pedig sok víz lefolyik még a Dunán”. Baranyi Krisztina kifogásaival kapcsolatban az MSZP-s képviselő csak annyit mondott, „Nem szerencsés, hogy Baranyi Krisztina nyilvános térbe vitte ki a vitát”, meg lehetett volna tárgyalni ezt egymás között is. Kerestük az Új Pólus-frakció részéről Jancsó Andreát a Momentum képviselőjét is, de egyelőre nem értük utol.