Előfizetés

Egy nap alatt több mint 12 ezer koronavírus-fertőzöttet találtak Oroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 11:11

Fotó: Alexey Kudenko / AFP / Sputnik
Az aktív esetek száma 240 560-re nőtt az országban.
Először emelkedett 12 ezer fölé pénteken Oroszországban az új koronavírussal diagnosztizált fertőzöttek napi száma. Az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma
az elmúlt napon 12 123-mal 1 272 238-re emelkedett a pénteken közzétett hivatalos adatok szerint, ami abszolút rekord az Oroszországot tavasszal elért járvány kezdete óta.

A terjedés üteme, a fertőzöttek számának napi emelkedése 1 százalékra nőtt, az új esetek 27 százaléka tünetmentes. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott koronavírus-fertőzöttek számát tekintve az Egyesült Államok (7,6 millió), India (6,9 millió) és Brazília (5 millió) után.
Az aktív esetek száma 4833-mal 240 560-re nőtt. A halálos áldozatoké 201-gyel 22 257-re, a felépülteké pedig 7092-vel 1 002 329-re emelkedett.

Az országban a járvány kezdete óta több mint 49,6 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 507 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Az RBK gazdasági lap szerint a moszkvai hatóságok
a romló adatok miatt fontolóra vették az éjszakai szórakozóhelyek bezáratását. Az éttermek esetében még nem merült fel ez az elképzelés.

Oroszországban a főváros a legfertőzöttebb régió, ahol az elmúlt nap folyamán az igazolt fertőzöttek száma 3701-gyel 321 812-re, a halálos áldozatoké 33-mal 5530-ra, a gyógyultaké pedig 1424-gyel 259 127-re nőtt.

Szijjártó: Nem került le a napirendről, az év vége felé lehet Orbán-Putyin csúcstalálkozó

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.09. 10:56

Fotó: MAXIM SHIPENKOV / AFP
Azonban a járvány miatt változhat a terv.
„Nem vettük le a napirendről a csúcstalálkozó lehetőségét, továbbra is azzal számolunk, hogy az esztendő vége felé sor kerülhet rá” – jelentette ki Szijjártó Péter az ATV azzal kapcsolatos kérdésére, hogy idén is lesz-e Orbán-Putyin csúcs. Azonban hangsúlyozta: a világjárvány, a magyar-orosz viszonyrendszeren kívüli esemény ezt módosíthatja. A külügyminiszter a portál tudósítása szerint közölte: tavaly október végén Budapesten volt a találkozó, ezért idén Oroszországban kell, hogy sor kerüljön a következő találkozóra. Azt mondta, amikor az év elején elkezdték tervezni az év külügyi naptárát, akkor volt egy megállapodás az oroszokkal, hogy az idei esztendő második felében, „de inkább a vége felé sort kerítünk a csúcstalálkozóra”. Oroszország is küzd is világjárvánnyal – mondta a külügyminiszter hozzátéve: ezért meglátják majd, hogy mikor kerül sor a csúcstalálkozóra.

Felkészül Kuvait a viharra

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.09. 09:30

Fotó: Jaber Abdulkhaleg / AFP/Anadolu Agency
A hírszerzés főnöke is volt az új trónörökös, aki szavatolhatja a stabilitást.
A koronavírus-járvány, az alacsony olajárak okozta gazdasági visszaesés, illetve a politikai feszültségek miatt Kuvait rövid távú kilátása kedvezőtlenek tűnik - feltehetően ezt tartotta szem előtt Navaz kuvaiti emír, amikor megnevezte potenciális utódját. Választása féltestvérére, Misál el-Ahmad al-Dzsábir Ász-Szabáh sejkre esett, aki a stabilitást és folytonosságot hivatott szavatolni. Az új trónörökös karrierje java részét a kuvaiti belügyminisztériumban töltötte, illetve 1967 és 1980 között a hírszerzést vezette. Az elmúlt hat évben a nemzeti gárda parancsnok-helyettese volt, így megfelelő tapasztalatot szerezhetett ahhoz, hogy a sokasodó problémák ellenére is biztosítsa a rendet az Öböl-menti miniállamban. A 83 éves Navaz emír a generációváltásból fakadó potenciális konfliktust és bizonytalanságot is elkerülte azzal, hogy a 80 éves Misál sejket jelölte ki utódjának. A térség Szaúd-Arábia példájával már kapott némi ízelítőt kapott abból, hogy milyen kockázatokat jelenthet, ha fiatalabb generációk kerülnek a hatalom közelébe. A 35 éves szaúdi trónörökös, Mohamed herceg nevéhez ugyanis számos meggondolatlan lépés fűződik, amelyek nemzetközi botrányt okoztak (ilyen volt például a Hasogdzsi-gyilkosság), vagy sikertelenségük miatt rontották a királyság presztízsét (mint a jemeni polgárháborúba történt beavatkozás). A kuvaiti trónörökös tegnap már le is tette esküjét, miután a parlament kétharmados többséggel megszavazta kinevezését. Ez azonban több volt egyszerű formalitásnál, hiszen a törvényhozás nem csupán díszletként funkcionál az Öböl-menti országban, hanem önálló és széles jogkörökkel rendelkezik, a képviselők az alkotmány szerint akár még az uralkodót is megfoszthatják a trónjától, ahogyan azt 2006-ban meg is tették a súlyos egészségi problémákkal küzdő Szaád emír esetében. Misál sejk egyik elsődleges feladata az lesz, hogy megtalálja a közös hangot a törvényhozókkal és meggyőzze őket a gazdaság életben tartásához szükséges intézkedéscsomag elfogadásáról. Mivel a jelenlegi ülésszak tegnap véget ért, ezért az egyezkedésre csak a november végi választásokat követően van lehetőség, az újonnan felálló parlamenttel. Sok múlik a szavazáson: az ellenzékben lévő liberálisok és iszlamisták esetleges megerősödése komoly változást hozhat. Az erőviszonyok átrendeződése esetén az sem kizárt, hogy a kuvaiti vezetés - a gazdaság megmentése érdekében - arra kényszerül, hogy alkut kössön a rendszer még demokratikusabbá tételét követelő ellenzékkel. Az mindenesetre biztos, hogy Navaz emír és Misál sejk figyelmét egy időre a belpolitika fogja lekötni, vagyis - ahogy várható volt - átmenetileg biztosan véget ér a múlt kedden elhunyt Szabáh emír által évtizedeken át képviselt kuvaiti békéltető diplomácia korszaka.