Enyhe lefolyás esetén is okozhat elhúzódó szövődményeket a koronavírus

Már neve is van az akár hónapokig is tartó állapotnak.

Bár valószínűleg még évekre van szükség ahhoz, hogy tisztán lehessen látni minden, a koronavírus által okozott szövődményt az emberi szervezetben, egyre több kutatócsoport foglalkozik a Covid-19 betegségen átesett emberek utánkövetésével. Az eddigi eredmények alapján látszik, hogy sokaknál nem gyorsan zajlik a felépülés. Ennek az állapotnak már nevet is adtak: long, magyarul elhúzódó Covid. Azt is lehet már látni, hogy nem kell feltétlenül kórházi kezelésen átesni ahhoz, hogy hónapokig tartsanak a koronavírus szövődményei – írta a Portfolio.

Bár az emberek többségénél a koronavírus enyhe tünetekkel és jórészt szövődmények nélkül ér véget, vannak olyanok, ráadásul egyre többen, akiknél a levertség, a bénító fáradtság, az állandó, különböző fájdalmak, a légzési nehézségek,a hallás- és látásproblémák, az íz- és szagérzékelés elvesztése még hónapokig fennállnak. Az elhúzódó koronavírusos állapotnak nincs két egyforma tünete, de a legtöbb embernél jellemző a bénító fáradtság mellett előfordul a szívet, a tüdőt és a gyomrot érintő károsodás, és mentális eredetű problémák - depresszió, szorongás, zavart gondolkodás - is fennmaradhatnak.

Egy nyáron közzétett, 143, korábban kórházban kezelt koronavírusos betegen elvégzett, olasz kutatás eredménye szerint a vizsgáltak 87 százalékának legalább egy tünete fennállt még a betegsége után két hónappal is, több mint 50 százalékuknál pedig állandó tünet maradt a fáradtság.

A brit koronavírus tüneteket követő applikáció, amelyet nagyjából négymillió ember használ, adataiból az derül ki, hogy az emberek 12 százalékának egy hónappal a vírus lefolyása után is volt tünete, sőt az alkalmazás (hivatalosan még nem közölt) adatai szerint a felhasználók 2 százaléka (50 emberből egy) 90 nappal később is észlel tüneteket.

Hasonló következtetésre jutott az a francia tanulmány is, amelyben 150, nem kritikus állapotban lévő beteg egészségügyi állapotát figyelték március és június között. Kiderült, hogy az enyhe vagy mérsékelt tüneteket produkálók kétharmadánál két hónappal a vírus lefolyása után is fennállt legalább egy tünet. Volt egy amerikai tanulmány is, amely szerint a kórházi ápolásra nem szoruló koronavírusos betegek 35 százaléka három héttel a pozitív teszteredmény után sem volt a normál egészségi állapotában.

Egy dublini tanulmány szerint a vizsgált emberek fele a vírusfertőzés után tíz héttel is fáradtságról panaszkodott, harmaduk nem volt képes visszamenni dolgozni. Meglepő módon a kutatók nem találtak kapcsolatot a betegség lefolyásának súlyossága és a tünetek fennmaradása között. Más orvosok szerint azok, akiknek tüdőgyulladást is okozott a koronavírus, több szövődménnyel találkozhatnak.

Brit orvosok szerint az elhúzódó tüneteknek az lehet az oka, hogy vírus kisebb „kiszerelésben” megmarad a szervezetben. És az, hogy a koronavírus a test több sejtjét is képes megfertőzni, ami túlzott immunreakciót válthat ki, szintén jelentős károkat okozhat.

Próbáljuk nem elkapni

Elcsépeltnek hathat a „hordjunk maszkot, mossunk gyakran kezet és tartsuk a kellő távolságot másoktól” intelem hármasa, de a jelenlegi tudásunk szerint ez segíthet elkerülni a megfertőződést. Bár nem kellemes a maszkviselet, friss kutatások igazolják, nem okoz légzési nehézséget, nem akadályozza az oxigén szervezetbe jutását még tüdőbetegeknél sem. A kézmosás fontosságát pedig az is megerősíti, hogy friss kutatások szerint a koronavírus akár 9 órán át is képes túlélni az emberi bőrfelületen, de a megfelelő alkoholtartalmú kézfertőtlenítők hatására 15 másodpercen belül elpusztul, ahogy akkor is, ha legalább 20 másodpercen keresztül meleg, szappanos vízzel mossuk a kezeinket.