Előfizetés

Sorvezetőt kaptak a nagykövetségek a válaszcsapáshoz

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.10. 06:20

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Huszonkét bekezdésből álló, magyar és angol nyelvű kommunikációs sorvezetőt kaptak a nagykövetségek a kormánytól, ami alapján reagálniuk kell az Európai Bizottság (EB) által készített jogállamisági jelentésre.
A Népszava birtokába került dokumentum felütése is erős: „a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan”. A sorvezetőt egyébként nemcsak a külföldön dolgozó magyar diplomaták kapták meg, hanem mindenki, aki a kormány nevében nyilatkozhat, sőt, egyes elemei Orbán Viktor nyilatkozataiban is visszaköszönnek.  Lapunk írta meg elsőként, hogy a kormány – mivel számítottak az éles kritikákra – előre utasította az uniós országok magyar nagykövetségeit, gyűjtsenek az adott tagállamban létező jogállami anomáliákat, hogy ezt később „kommunikációs válaszcsapásként” használhassák fel. Mint kiderült, az EB egy hete közzétett jelentése valóban élesen bírálta a kormányt az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető lépések, a média helyzete és a korrupció miatt.  A kormány sorvezetője szerint semmi baj nincs a hazai jogállamisággal, „Magyarország azon kevés tagállam egyikem ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában az ideológiai vitákban és a közvéleményben”. Nemzetközi példákat is sorol a dokumentum: ezek szerint Belgiumban sokkal több eljárást javasolt az EU csalás elleni ügynöksége, az OLAF, mint hazánkban. Megjegyzi azt is, míg a magyar jelentés 19 oldal lett, Hollandiáról csak „15 oldalt tudott összehozni a Bizottság, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott”.  Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke pénteken visszautasította a magyar kormány megjegyzéseit: szerinte nem igaz, hogy csak ellenzéki szervezetek véleményét vették figyelembe, mert a hivatalnokoktól, köztük a belügyi és az igazságügyi minisztériumtól, valamint az Alkotmánybíróságtól kapott információkból és adatokból indultak ki. "Magyarországon sok a probléma, és ezeket asztalnál kellene megtárgyalni. Varsóban ez sikerült, de Magyarországon ez valóban hiányzik" – jegyezte meg Jourová, aki a „sorosista” vádra is reagált, hangsúlyozva, Soros Györggyel egyszer találkozott négy évvel ezelőtt, amikor az üzletember az ukrán jogrendszer reformja iránt érdeklődött nála. 

Ki fizeti a járványraktárt?

Batka Zoltán Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.10. 06:00

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI
A kormány szerint uniós pénzből építik az EU-s lélegeztetőgépek hazai lerakatát, az Európai Bizottság viszont máshogy tudja ezt – értesült a Népszava.
Az Európai Bizottság még márciusban döntött lélegeztetőgépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai raktárkészlet létrehozásáról. A tartalék felhalmozása azért vált szükségessé, mert a járvány kirobbanásakor kiderült, hogy sok tagállamban hiányoznak a veszélyeztetett csoportok és betegek megfelelő ellátásához szükséges kellékek. Az országok nem tudtak vagy akartak segíteni egymáson, inkább elhappolták egymás elől a megelőzéshez, gyógyításhoz szükséges eszközöket és műszereket. A brüsszeli döntéshozók hatékony és egyszerű megoldást kerestek a hiány megszüntetésére, ezért határoztak európai készlet felhalmozásáról és tárolásáról. A segítségnyújtás a már működő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott ország képtelen megbirkózni a veszélyhelyzettel, akkor segítséget kérhet az Európai Bizottságtól. Az elosztást egy koordinációs központ irányítja annak érdekében, hogy az eszközök oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A márciusi döntés értelmében az egészségügyi készletet egy vagy több tagállamban helyezik el, amelyek amolyan elosztóközpontokként működnek. Elsőként Románia és Németország jelezte, hogy kész a létfontosságú orvostechnikai felszerelések tárolására. Szeptember végén Magyarország is csatlakozott a fogadó országokhoz, Dánia, Görögország és Svédország társaságában. A fogadó országok közvetlen támogatást kapnak Brüsszeltől, amely száz százalékban állja az eszközök beszerzését, szállítását és tárolását.
Szeptember közepén meg is jelent „A COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának kialakításával kapcsolatos feladatok forrásának biztosításáról” című kormányrendelet. Ebben a beruházást terhelő ÁFA fedezetére 1,5 milliárd, az előfinanszírozásra pedig 1,1 milliárd forint biztosítását rendelik el. Mindez heves vitákat szított, mert volt, aki úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány 2,5 milliárdért épít raktárt a tavasszal drágán vett több ezer, kihasználatlan lélegeztetőgép tárolására. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára határozottan visszautasította ezt. Egyúttal – még szeptemberben – leszögezte, hogy „az Európai Unió – Magyarország közreműködésével – vesz lélegeztetőgépeket, ezeket Magyarországon fogja tárolni, de persze ott veti be, ahol szükség lesz rájuk. Vagyis a projekt nem kerül semmibe a magyar költségvetésnek.” Ez utóbbi állítással a Belügyminisztérium egyetért, a tárca még csütörtökön is azt írta lapunknak: „A raktár és a benne elhelyezett eszközök bekerülését, készenlétben tartását, valamint azok biztosítását teljes egészében az Európai Unió finanszírozza: 80 százalékban előfinanszírozás, 20 százalékban elszámoláskori megtérítés formájában. Nincs magyar önrész, a magyar költségvetést ideiglenesen – azaz az uniós követő elszámolás lezárásáig, az egyenleg rendezéséig – terhelő összeg (a jelenlegi árfolyamon számolva) 1.486.701.372 forint." Mindennek azokban ellentmond az Európai Bizottság álláspontja, amely lapunk kérdésére világossá tette, hogy új raktár építésére nem adnak pénzt. A testület kitért arra is, hogy a depóban saját eszközök is tárolhatók. Az Európai Bizottság állítása miatt újra rákérdeztünk BM-nél, hogy akkor a tárca szerint az unió állja-e a raktár létrehozásának költségeit is, de cikkünk megjelenéséig erre már nem feleltek. Az Európai Bizottság közlése szerint a raktározó ország feladata a kellékek és berendezések megvásárlása közbeszerzés útján. Az uniós testület elvárja, hogy a közbeszerzéseket az EU-s szabályokkal összhangban álló nemzeti törvényeket tiszteletben tartva hajtsák végre a tagállamok. Az Európai Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint Románia és Németország 14 millió eurót kapott a célra elkülönített 370 milliós büdzséből, a kezdeményezéshez később társult négy ország összesen 170 milliót. A brüsszeli testület azt nem hozza nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit fizet egy-egy országnak, mert nem akarja veszélybe sodorni a közbeszerzéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Ehhez képest a Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére meglehetősen pontosan közölte, mit és mennyit venne. Azt írták: „A rescEU uniós raktárkészletre, és a kizárólag arra vonatkozó beszerzési eljárás 465 darab lélegeztetőgép (és 1860 darab fecskendős infúziós pumpa, 465 darab volumetrikus infúziós pumpa, 465 darab pumpadokkoló-állomás, 465 darab betegőrző monitor, és 50 darab központi monitorrendszer) beszerzését célozza.” Mivel a magyar kormány tavasszal sokkal több lélegeztetőgépet vett, mint amennyire szükség lett, megkérdeztük a tárcát: tervezik-e, hogy a felesleget most, a raktár feltöltése során értékesítik az uniónak vagy ott tárolnák? A tárca közölte, nincs ilyen szándék: „A rescEU raktárban uniós raktárkészlet tárolása fog történni. A rescEU készlet feltöltésére a már beszerzett magyar lélegeztetőgépek és más eszközök nem használhatóak.”

Már 82-en „gépen”

Megugrott, kevesebb mint egy hét alatt majd a duplájára nőtt azoknak a betegeknek a száma, akik lélegeztetőgépre szorulnak. A koronavirus.gov.hu oldal szerint a hét elején még alig több mint negyvenen szorultak erre, szerdán pedig csak 37-en. Az operatív törzs csütörtöki közlése szerint 56-an szorultak ilyen ellátásra. Péntek kora délután Müller Cecília országos tisztifőorvos már arról adott hírt, hogy kórházban 993 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 82-en vannak lélegeztetőgépen. Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy emelkedik a kórházban ápoltak száma, és a betegek állapota középsúlyosból rövid idő alatt súlyossá válhat. A pénteki adatok szerint a járvány terjedésének sebessége nem csökkent: elhunyt tizenöt beteg, és újabb 1176 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Közben Tiszaújvárosban járványügyi gócpont alakult ki egy építkezésen, 1717 elvégzett koronavírustesztből 242 pozitív lett. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kórház felkészült a betegek fogadására, a városból egy embert ápolnak az intézményben – közölte az országos tisztifőorvos.

Újabb magyar cég fejlesztett lélegeztetőgépet

Már több mint két hónapja megbízhatóan működik az Energotest Kft. tesztelés alatt álló lélegeztetőgépe, amit a cég fejlesztési bázisán állítottak elő a nyár folyamán. A kísérleti jellegű fejlesztés még májusban, a koronavírus-járvány első hullámában indult abból a megfontolásból, hogy új, innovatív megoldásokkal létre lehet-e hozni egy szakszerű, stabilan működő, ugyanakkor egyszerűen kezelhető és a piaci árokhoz képest lényegesen olcsóbb árkategóriájú gépet. 
Az Energotest Kft. ügyvezetője, Zentai Tamás lapunknak elmondta: a 16 darab 100 milliliteres fecskendővel működő dugattyús lélegeztetőgép több technológiai újítást is tartalmaz, például működőképes kórházi levegő megtáplálásról és szabad levegőről is. Alkalmazható oxigén nélkül, illetve szabályozott oxigén adagolással. Miután széles körben elterjedt alkatrészekre épül, egyszerű, könnyen szerelhető a kialakítása, valamint hordozható – mindössze 14 kilót nyom –, így terepi működésre is alkalmas. S nem utolsó sorban alacsony a bekerülési költsége: mintegy 300 ezer forint. – Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy tanulmánygép, nincs orvosi bevizsgálása. Funkcionálisan viszont jól működik, a fecskendők már több mint 680 ezer ciklust teljesítettek, ami több mint 68 napnyi lélegeztetést jelent – mondta Zentai Tamás. Hozzátette: nem tervezik további gépek gyártását és forgalmazását, a fejlesztés csak egy kísérlet volt a részükről. A tapasztalatokat és a felhasznált technológiát viszont szabadon hozzáférhetővé teszik. - Juhász Dániel

66 fertőzöttet találtak egy bátonyterenyei idősek otthonában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.09. 22:31

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP or licensors
A Somogy megyei Barcson is hasonló helyzet alakult ki.
Elszabadult a koronavírus a Nógrád megyei Bátonyterenye egyik idősotthonának két telephelyén: itt összesen 66 lakó tesztje lett pozitív

- hangzott el az RTL Klub híradójában. A műsorban nyilatkozott pár rokon is, akik azt kifogásolták, semmiféle információt nem osztanak meg velük hozzátartozójuk állapotával kapcsolatban. Elmondásuk szerint a gondozottakat sem tájékoztatták, mivel van olyan lakó is, aki még mindig nem tudja, mi a helyzet. Többen arra gyanakodnak, egy ételszállítás során kerülhetett át a vírus egyik telephelyről a másikra.  Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a csatorna kérdésére megerősítette a fertőzés tényét. Tájékoztatásuk szerint szeptember 28-án lett az egyik gondozott tesztje pozitív. Azóta 65 további lakó kapta el a fertőzést. 14-en vannak kórházban, senki sem szorul lélegeztetőgépre.  A Somogyi megyei Barcson sem rózsásabb a helyzet: itt huszonhat lakó és három ápoló tesztje lett pozitív. Négyen kerültek kórházba, egyikük állapota kritikus.