A Népszava birtokába került dokumentum felütése is erős: „a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan”. A sorvezetőt egyébként nemcsak a külföldön dolgozó magyar diplomaták kapták meg, hanem mindenki, aki a kormány nevében nyilatkozhat, sőt, egyes elemei Orbán Viktor nyilatkozataiban is visszaköszönnek.
Lapunk írta meg elsőként, hogy a kormány – mivel számítottak az éles kritikákra – előre utasította az uniós országok magyar nagykövetségeit, gyűjtsenek az adott tagállamban létező jogállami anomáliákat, hogy ezt később „kommunikációs válaszcsapásként” használhassák fel. Mint kiderült, az EB egy hete közzétett jelentése valóban élesen bírálta a kormányt az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető lépések, a média helyzete és a korrupció miatt.
A kormány sorvezetője szerint semmi baj nincs a hazai jogállamisággal, „Magyarország azon kevés tagállam egyikem ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában az ideológiai vitákban és a közvéleményben”. Nemzetközi példákat is sorol a dokumentum: ezek szerint Belgiumban sokkal több eljárást javasolt az EU csalás elleni ügynöksége, az OLAF, mint hazánkban. Megjegyzi azt is, míg a magyar jelentés 19 oldal lett, Hollandiáról csak „15 oldalt tudott összehozni a Bizottság, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott”.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke pénteken visszautasította a magyar kormány megjegyzéseit: szerinte nem igaz, hogy csak ellenzéki szervezetek véleményét vették figyelembe, mert a hivatalnokoktól, köztük a belügyi és az igazságügyi minisztériumtól, valamint az Alkotmánybíróságtól kapott információkból és adatokból indultak ki. "Magyarországon sok a probléma, és ezeket asztalnál kellene megtárgyalni. Varsóban ez sikerült, de Magyarországon ez valóban hiányzik" – jegyezte meg Jourová, aki a „sorosista” vádra is reagált, hangsúlyozva, Soros Györggyel egyszer találkozott négy évvel ezelőtt, amikor az üzletember az ukrán jogrendszer reformja iránt érdeklődött nála.
