Nem lesz einstand Siklóson

A város szeptember 30-ával felmondta a szerződést a fürdőt üzemeltető társasággal.

Hónapokon át tárgyalt a siklósi önkormányzat és a helyi termálfürdőt működtető cég, de nem született megegyezés, ezért a kormánypárti többségű képviselőtestület úgy döntött, hogy szeptember 30-ával a kontraktust felmondja az egyébként fideszes kötődésűnek tartott társasággal. Mint arról már írtunk, a tíz éve átadott fürdő a baranyai város tulajdona, a létesítmény üzemeltetésére viszont az Aquaplus Kft.-vel kötött 25 éves szerződést az önkormányzat. A városvezetés viszont már egy ideje fel akarja bontani a 2035-ben lejáró szerződést, ám ebbe a kft. nem ment bele.

Az ügyben – megkeresésünkre – a siklósi városháza nyilatkozatot adott ki, s abban leírták, hogy a fürdő műszaki állapota az elmúlt tíz évben elhasználódott, mivel szerintük az Aquaplus az állagmegóvási kötelezettségeit nem teljesítette. Emellett a kft. a szerződésben vállalta, hogy 100 milliós üzemeltetési bankgaranciát mutat be, ennek azonban nem tett eleget. Ez a két indok vezetett a közlemény szerint a szerződés rendkívüli felmondásához.

György Zoltán, az Aquaplus tulajdonosa szerint cége az elvárt karbantartásokat elvégezte, ha ez nem így lenne, akkor a szakhatóságok bezárták volna a fürdőt. A 100 milliós biztosítékot oly módon kívánták teljesíteni, hogy felajánlották egy tehermentes ingatlanjuk zálogjogát – a 2010-ben kötött szerződés ugyanis erre megadta a lehetőséget. A város azonban utóbb ezt nem fogadta el. György Zoltán bíróságon támadta meg a szerződés felmondását. A vállalkozó egyébként úgy véli: a szerződésbontás valódi oka az, hogy a város tartozik a kft.-nek, de nem akar törleszteni.

Tudni kell, hogy a fürdőt ellátó, önkormányzati tulajdonban lévő kutat is az Aquaplus üzemelteti, s a város 2010-ben vállalta, hogy ebből a vízből évente 30 millió forintnyit átvesz és kifizet. A vízre azonban sosem találtak vevőt, így a város fizetni sem tudott. Az immár 300 milliósra hízott adósságot akarta volna György Zoltán – akár részletekben is – behajtani, és erre volt az a válasz, hogy akkor inkább a város felmondja a szerződést.

Mivel a kft. továbbra is üzemelteti a fürdőt, az önkormányzat nem tudja más cégre bízni ezt a munkát. György Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy a siklósi városvezetés hasonlót lép, mint Pécs 2009-ben, amikor a fideszes irányítású baranyai megyeszékhely önkormányzata meg akart szabadulni a város vízművét üzemeltető francia társtulajdonostól, ám nem várták meg a bírósági döntést, inkább testőrökkel foglalták el a céget. Siklós a kiadott nyilatkozat szerint nem készül erre, hanem megvárja, hogy a bíróság jogszerűnek látja-e a felmondást.

A békés megoldásban a törvénytisztelet mellett az is szerepet játszhat, hogy Pécs végül 3 milliárdot kellett fizessen a kiebrudalt társtulajdonosnak, megegyezéssel ugyanez megúszható lett volna fele annyi pénzből. Az is a békés rendezésre ösztönzi a várost, hogy a fürdő évente 200 ezer vendéget fogad (bár a járvány miatt most kétharmadára esett forgalom), s ez Siklós leginkább pénzt fialó idegenforgalmi attrakciója. A fürdő bezárása vagy működési bizonytalansága súlyos veszteséget okozhat a városnak és azoknak a vállalkozásoknak, akik a termál vendégeire építik a saját tevékenységüket.

Az is tény, hogy a termál legnagyobb nyertese az Aquaplus, hiszen a cég fürdő mellett felépített egy 44 szobás négycsillagos szállodát, ami nagyon jól megy. A kft.-nek a szállóból és a fürdőből évente 8-900 millió árbevétele és 80-100 millió nyeresége van.

Ezért a siklósiak közül sokan arra gyanakodnak, hogy egy befolyásos gazdasági érdekkör akarja megszerezni a siklósi fürdőt és szállodát, s ennek első lépése a szerződés felmondása. György Zoltán – aki korábban a fideszes politikusokkal jó nextust ápolt, Bánki Erikkel közös vállalkozása is volt - hallott az említett hipotézisről, de a jelenleg Csurgón 70 szobás szállodát építő vállalkozó nem látja jelét, hogy valaki meg akarná szerezni siklósi birodalmát.