Előfizetés

Átlépte a 37 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.11. 08:02

Fotó: Iliya Pitalev / AFP / Sputnik
Már 1 071 308 ember halt meg a járvány következtében.
A világon 37 102 281 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 071 308, a gyógyultaké pedig 25 764 172 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap kora reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 36 802 708 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 067 101, a gyógyultaké pedig 25 578 625 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 7 717 633 fertőzött volt eddig a napig, 214 367-en haltak meg, 3 062 983-an meggyógyultak. Indiában 6 979 423 fertőzöttet, 107 416 halálos áldozatot és 5 988 822 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 5 055 888 fertőzöttről, 149 639 halálos áldozatról és 4 502 854 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 278 245-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 22 331-re, a gyógyultaké pedig 1 011 911-re emelkedett. Kolumbiában 902 747 fertőzöttet és 27 660 halálos áldozatot tartanak nyilván. Spanyolországban 861 112 fertőzöttet és 32 929 halálos áldozatot regisztráltak. Peruban 843 355 a fertőzöttek és 33 158 a halottak száma. Mexikóban 814 328 az igazolt vírusbetegek és 83 642 a halottak száma. Franciaországban 732 434 fertőzöttről, 32 601 halálos áldozatról és 103 232 gyógyultról tudni. A Dél-afrikai Köztársaságban 690 896 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 17 673-an meghaltak, 622 153-an pedig felgyógyultak. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 593 565, és 42 850-en haltak meg a betegségben. Iránban 496 253 fertőzöttet, 28 293 halálesetet és 403 950 gyógyultat tartanak számon. Olaszországban a fertőzöttek száma 349 494, a halálos áldozatoké 36 140, és 238 525-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 334 031 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 8778, a gyógyultaké 293 145. Németországban 323 463 a fertőzöttek száma, 9620 a halottaké, 274 934-en meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 778 fertőzéses esetet tartottak nyilván vasárnap reggel, valamint 4739 halálos áldozatot és 85 658 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Kim Dzsong Un új típusú rakétákkal parádézott

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 18:07
Észak-koreai katonai parádé az éj leple alatt
Fotó: - / AFP
Új ballisztikus rakétákat vonultattak fel éjjel Észak-Koreában, a kommunista párt megalakulásának 75. évfordulóján.
Észak-Korea katonai felvonulást tartott interkontinentális ballisztikus rakétákkal péntek éjjel, alig néhány héttel az amerikai elnökválasztás előtt – adta hírül szombaton a BBC.  Megjegyezték: ilyen rakétákkal nem parádéztak Phenjanban azóta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2018-ban megtartotta első csúcstalálkozóját.  Külföldi médiumokat nem engedtek be az eseményre, így az elemzők a felvonulás értékeléséhez szerkesztett állami televízió felvételeire támaszkodhattak. Az MTI információi szerint bemutattak új típusú rakétát is, amelyet egy  legalább 22 kerekű járművön szállítottak, és nagyobb volt bármely korábban bemutatott „társánál”. Az észak-koreai állami televízió felvételei szerint a kommunista ország egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát is közszemlére tett, amely a Pukgukszong-4 nevet kapta.
Minden eddiginél nagyobb interkontinentális ballisztikus rakéta
Fotó: - / AFP
Észak-Korea több mint fél éve nem hajtott végre tesztet ballisztikus rakétákkal. A nagyszabású katonai parádét a sztálinista állampárt, a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulója alkalmából tartották. Műholdképek tanúsága szerint több ezer katona masírozott végig Phenjanban az államalapító Kim Ir Szenről elnevezett téren az unoka, a 2011 óta hivatalban lévő észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un előtt.
Kim az ünnepségen bocsánatot kért az észak-koreaiaktól azért, mert nem sikerült javítania életszínvonalukon. Ezért a nemzetközi szankciókat, az országot sújtó tájfunokat és a koronavírus-járványt tette felelőssé.

Azt is hangoztatta, hogy eddig egyetlen észak-koreainak sem volt pozitív a koronavírus-tesztje. – Bár a felvonulás képei szerint senki nem viselt maszkot, az eseményen a szokásosnál jóval kevesebb ember vett részt - írja az AFP hírügynökség.   „Jó egészséget kívánok a világ minden olyan emberének, aki küzd a gonosz vírussal” – mondta Kim Dzsong Un.
Kim Dzsong Un szerint Észak-Koreában nincs koronavírus
Fotó: - / AFP
A diktátor beszédében még abbéli reményét is kifejezte, hogy „Észak- és Dél-Korea a járvány lecsengését követően újra szövetségre léphetnek”. Ugyanakkor leszögezte: nem hagynak fel „a nemzetvédelmi kapacitások és a háborús önvédelmi elrettentő eszközök” fejlesztésével, ugyanakkor megígérte, hogy „nem használják megelőző csapásmérésre” az ország katonai erejét. A BBC megjegyzése szerint a péntek éjjeli felvonulást hetek óta gyakoroltatták az emberekkel, és értesüléseik szerint Észak-Korea határán tűzparancs van érvényben. A Népszava is beszámolt arról szeptember végén, hogy az észak-koreai diktátor bocsánatot kért a dél-koreai néptől, miután északi katonák a héten agyonlőttek egy dél-koreai tisztségviselőt, aki északi vizekre tévedt.

Őrizetben a kirgiz elnök, megvan az új kormányfő

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.10. 15:04
Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök négy éve még Angela Merkelt ragadta karon Biskekben
Fotó: KAY NIETFELD / dpa Picture-Alliance via AFP
A jelenlegi államfő rendkívüli állapotot vezetett be, de a parlament véget vetve a válságnak, az ellenzéki Szadir Zsaparovot nevezte ki miniszterelnöknek.
A kirgiz biztonsági erők őrizetbe vették szombaton Almazbek Atambajev volt elnököt – jelentette az Inferfax orosz hírügynökség Atambajev pártjának egyik tagjára hivatkozva. Atambajevet – ahogy arról a Népszava is beszámolt korábban – korrupció miatt 11 év börtönre ítélték, és őt kedden szabadították ki a börtönből ellenzéki tüntetők, akik azért vonultak még hétfőn utcára, mert szerintük „a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak”. A volt elnök autójára péntek este rálőttek az egyik tanácsadója közlése szerint. A merényletkísérletet a biskeki Ala Too téren követték el, ahol nap közben összecsaptak a Szadir Zsaparov ellenzéki vezető és a volt elnök mellett tüntetők, és lövések is eldördültek. A tanácsadó azt állította akkor, hogy a titkosszolgálatok merényletre készülnek Atambajev ellen. Biskekben Szooronbaj Dzsejenbekov elnök október 21-ig tartó rendkívüli állapotot vezetett be. Eközben szombaton összeült a kirgiz parlament, hogy megvitassa az új kormány kinevezését. Az ülésen megjelent a határozatképességhez szükséges 61 képviselő, és a házelnök bejelentette lemondását.
Ezt követően váratlan fordulattal Kirgizisztán parlamentje kinevezte miniszterelnöknek Szadir Zsaparov ellenzéki vezetőt, véget vetve ezzel az október 4-i választások óta uralkodó belpolitikai zűrzavarnak.

Kinevezése előtt Zsaparov alkotmányos reformokat követelt az új választások kiírása előtt. Hangsúlyozta: Szoronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök megígérte neki, hogy lemond, ha elfogadják az új kabinetet. A leendő miniszterelnök jelezte: nem változtatna a kormány összetételén. Az 51 éves Zsaparov volt az egyetlen jelölt a tisztségre. Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev egykori elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Egyes ellenzéki csoportok szerint a politikus valójában Dzsejenbekov beépített embere. Szakértők szerint Zsaparov kinevezésével, Almazbek Atambajev volt elnök újbóli őrizetbe vételével, valamint a biztonsági tanácsban véghezvitt személycserékkel Dzsejenbekov helyzete megerősödött. A kirgiz elnök legádázabb ellenfele Atambajev volt.
A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban múlt vasárnap választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust. Azóta az országban teljes a politikai zűrzavar. A különböző politikai táborok közötti utcai összecsapásokban több mint 1200 ember megsebesült és egy meghalt.