Előfizetés

Harcolnak, de nem a vírus ellen – A demokráciát szorították vissza a tekintélyelvű vezetők

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.12. 08:30
Sao Pauló-i rohamrendőrök gumilövedékekkel lövik a Jair Bolsonaro elnök tekintélyuralmi rezsimje ellen demonstrálókat
Fotó: Felipe Beltrame / AFP / NurPhoto
A Freedom House szerint Magyarország is ebbe a trendbe illeszkedik.
A koronavírus-járvány nem csak egészségügyi és gazdasági vészhelyzetet okozott világszerte, hanem a szabadságjogok 14 éve megfigyelhető hanyatlását is felgyorsította. A Freedom House (FH) minapi jelentése szerint idén március és augusztus között a 192 vizsgált ország közül nyolcvanban, köztük hazánkban is gyengült a demokrácia. A jogvédő szervezet Magyarország esetében elsősorban a felhatalmazási törvényt tartotta problémásnak. Az Országgyűlés kormánypárti többsége március végén fogadta el a széleskörű nemzetközi tiltakozást kiváltó jogszabályt, amely tartalmi és időbeni korlát nélkül lehetővé tette az Orbán-kabinet számára a rendeleti kormányzást. A törvény a vészhelyzeti állapot megszűnésével június közepén hatályát vesztette, legfőbb rendelkezéseit visszavonta a parlament, ami a kormány olvasatában minden addigi bírálatot alaptalanná tett. Sarah Repucci, a jelentés egyik szerzője azonban arról beszélt a Népszavának, hogy a törvény maradandó károkat okozott a magyar demokráciában. Például a jogszabály által a rémhírterjesztésre bevezetett homályos és tág meghatározás továbbra is benne maradt a btk-ban. „Az ez alapján végrehajtott önkényes letartóztatásoknak tartósan negatív hatásuk lesz a szólásszabadságra” – mondta a FH kutatója. Repucci szerint a felhatalmazási törvény nem sok gyakorlati változást hozott, a kormánynak a kétharmados többség birtokában már úgyis korlátlan hatalma volt. A jogszabály csupán formalizálta a valódi helyzetet, elfogadása mégis különösen aggályos volt, mert „akkortájt nagyon-nagyon kicsi volt az esetszám Magyaroszágon, tehát egyértelmű volt, hogy a magyar kormány ürügyként használta fel a járványt arra, hogy még nagyobb kontrollt szerezzen magának.” A felhatalmazási törvényt valóban érdekes megvilágításba helyezik a hivatalos statisztikák: megszavazása napján 39 új beteget regisztráltak, illetve addig összesen 398 aktív fertőzött és 15 halálos áldozat volt. A vasárnapi friss adatok ezzel szemben 1068 új betegről, összesen 25 862 aktív fertőzöttről, és már 954 áldozatról szóltak. Az adatok alátámasztják azt a megállapítást, hogy a pandémia valóban nem volt több ürügynél az Orbán-kormány számára.  A Freedom House jelentése alapján hazánk nem kivételes eset: a demokrácia állapota további 79 országban romlott a járvány idején, jellemzően ott, ahol a polgárok már eddig sem voltak teljesen szabadok. „Az elnyomó rezsimek saját politikai érdekeiknek megfelelően reagáltak a pandémiára, gyakran a közegészség és az alapvető szabadságjogok rovására” – fogalmaz a tanulmány, amely Bangladestől Zimbabwéig jónéhány kirívó példát említ. A FH szerint a járvány elleni védekezés egyik legnagyobb problémája az átláthatóság hiánya volt. Sok ország gigászi összeget fordított a krízis kezelésére, ám a támogatásokat gyakran kapkodva, nehezen ellenőrizhetően osztották szét. Az orvosi eszközök sürgős beszerzése nem ritkán a korrupció melegágyát jelentette, itt-ott felmerült a gyanú, hogy a tisztségviselők túlárazottan vették a berendezéseket, a kifizetett közpénz egy részét pedig kenőpénzként kapták vissza. Bosznia-Hercegovinában például bizonyos – korábban merőben mással foglalkozó – vállalatok egyik napról a másikra jegyezték be magukat egészségügyi beszállítókként, hogy „részt vegyenek gyanús eredetű orvosi eszközök vásárlásához szükséges hatalmas összegek lenyúlásában”. Előfordult, hogy egy málnatermesztő cég kapott állami megbízást 100 lélegeztető gép behozatalára, darabonként nagyjából 20 millió forintnak megfelelő összegért. Bár az FH jelentése nem említi, a kormánykritikus sajtó a magyarországi eszközbeszerzések kapcsán is tárt fel furcsaságokat. A Direkt36 augusztus elején az importadatok összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ban a magyar kormány kötötte a legrosszabb üzletet, hivatalosa darabonként átlag 57 106 eurós áron (akkori árfolyamon 20,1 milló forintért) szerezte be a berendezéseket. Ez nagyjából a boszniai málnatermesztőkkel hasonló ár, bár az is igaz, hogy a lélegeztetőgépek árát a típusuk, illetve megvásárlásuk ideje is befolyásolta. A jelentés említ egy másik olyan jelenséget – Szerbia kapcsán –, amely a magyar közvélemény számára is ismerős lehet. Déli szomszédunkban a járványt a bevándorlásellenes hangulat szítására használták, a menedékkérőket potenciális vírushordozókként állították be – ez a képzettársítás a magyar kormánypropagandában is visszaköszönt. Az Orbán-kormány, illetve a kormánybarát média kezdettől fogva igyekezett összefüggésbe hozni a világjárványt az évek óta minden baj forrásának kikiáltott menekülthullámmal, ám eddigi ismereteink alapján a kór elterjesztésében leginkább a legális utazásoknak volt döntő szerepe. A kisebbségek démonizálása sem egyedi, legfeljebb a célpont változik: Montenegróban a szerb ortodox keresztény egyház hívei, Törökországban az LMBTQ+ közösség tagjai, míg Indiában a muszlimok ellen tüzelték fel az embereket. Gyakori kísérőtünete a járványnak, hogy a kormányok akadályozzák a kritikus sajtó működését. A Freedom House jelentése példaként hozta fel, hogy korlátozták a független újságírók kérdezési lehetőségét – Magyarországon is megtörtént, hogy az operatív törzs napi tájékoztatóján kizárólag a kormánybarát média kérdéseit válaszolta meg. A vizsgált országok 47 százalékában csorbult a sajtószabadság, köztük hazánkban is. A tanulmány szerzője kifejtette, hogy az Orbán-kormány a járvány idején folytatta a független média felszámolását, habár az események alakulásában nem feltétlenül volt szerepe a koronavírusnak. Sarah Repucci aggodalomkeltőnek nevezte az Index szerkesztőségének tömeges felmondását és a Klubrádió frekvencia-hosszabbításának megtagadását is. A FH kutatója hozzátette: félő az is, hogy a pandémia gazdasági hatásai következtében független médiumok mehetnek csődbe, tovább csökkentve a magyar sajtó sokszínűségét. Hazánkban és 71 másik országban a szólásszabadság mértéke is csökkent, egyebek mellett olyan homályosan megfogalmazott törvények miatt, mint a rémhírterjesztés ellen bevezetett magyar rendelkezések. Egyes országokban előfordultak olyan druva visszaélések is, mint ellenzéki politikusok vagy újságírók tömeges letartóztatása, illetve a választásokkal kapcsolatos trükközés – ilyenre Magyarországon nem volt példa. Hazánkban a parlament is a szokásos rendben ülésezett, a nemzetközi sajtóban hiába kaptak szárnya ennek ellentmondó híresztelések. A folyamatok azonban, mint a Freedom House friss jelentése is feltárta, nem a demokrácia megerősítése felé haladnak.  

Főként Trump pénzeli, de Orbánék szerint Soros-szervezet

A Freedom House a demokrácia állapotával, illetve a sajtószabadsággal foglalkozó éves jelentéseiben rendre azt állapította meg az elmúlt időszakban, hogy rossz irányba tartanak a dolgok hazánkban. A kormánysajtó zsigeri reakciója erre általában az, hogy Soros György által pénzelt, elfogult szervezetről van szó. Az igazság ezzel szemben az, hogy a FH legfőbb finanszírozója az Egyesült Államok, a szervezet 2018-as pénzügyi jelentése szerint – a történetesen Donald Trump vezette – amerikai szövetségi kormányzattól kapta bevételei 87,5 százalékát. Legfrissebb jelentésükben nincsen nyoma szembetűnő elfogultságnak, éppen az látszik, hogy a szervezet a földrajzi elhelyezkedéstől és a hatalmon lévők politikai irányultságától függetlenül pellengére állítja az országokat és még a stabil liberális demokráciák esetében is megjegyzi, ha rosszabbodik a helyzet. Franciaországnál például az újságírók elleni rendőri erőszakra, illetve a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem jegyében meghozott új közösségi média törvényre alapozva állapította meg a demokrácia gyengülését. Szintén erre a sorsra jutott a szociáldemokrata kisebbségi kormány vezette Dánia a bevándorlók elleni diszkrimináció miatt, valamint a liberális-jobboldali koalíció által irányított Hollandia is, mert a járvány visszaszorítására hozott rendeleteket rendes parlamenti vita nélkül, túl gyorsan vitték keresztül. A Magyarországhoz hasonló rendszert építő Lengyelországot mindeközben a Freedom House úgy értékelte, hogy nem romlott a demokrácia állapota. A jelentés ugyan jónéhány aggályos példát is felidézett – a kormányzati szinten terjesztett dezinformációtól kezdve, a választások körüli hercehurcáig – ám a tanulmány szerzői úgy ítélték meg, hogy az ország helyzete alapvetően nem változott meg a pandémia alatt. 

Felhatalmazni szabad, de korlátok között

A magyar felhatalmazási törvénnyel összefüggésben az ellenzék és a jogvédők sem azt állították, hogy ne lenne szükség a különleges jogrendre. Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a Népszava megkeresésére elmondta, hogy a koronavírus-járvány precedens nélküli helyzetet teremtett, amelynek kezelésére a hatályos törvények nem minden tekintetben adtak lehetőséget, ám ez sem tette indokolttá, hogy a kormánytöbbség teljhatalmat biztosítson az Orbán-kormánynak. A szakember emlékeztetett, hogy a felhatalmazási törvény visszavonása óta egészségügyi válsághelyzet van érvényben, amellyel szinte hasonlóak a problémák, mint az eredeti jogszabállyal voltak. Kádár András Kristóf szerint, ha újabb vészhelyzet elrendelésére kerül sor és a felhatalmazási törvényhez hasonló szabályozást kíván elfogadni a törvényhozás, aakor annak rövid időkorláttal kell rendelkezni, amelyet az Országgyűlés felülvizsgálás után meghosszabbíthat. Be kell tartani azt az alkotmányos szabályt, hogy a veszélyhelyzet idején meghozott kormányrendeletek 15 nap után csak a parlament által, a rendelet ismeretében megadott jóváhagyással maradhatnak hatályban. A szakember szerint szükséges az Alkotmánybíróság alkotmányos kontrolljának megerősítése a különleges jogrendben, illetve olyan területeket is célszerű lenne meghatározni, amelyeknél csekély a valószínűsége annak, hogy a koronavírus elleni védekezés szükségessé és alkotmányosan igazolhatóvá teszi a hatályos törvényi rendelkezések felülírását. „Előírható lenne az is, hogy az olyan kiemelt védelmet élvező alapjogok, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a személyes szabadsághoz való jog csak az általános szükségességi-arányossági alapon legyenek korlátozhatók” – fogalmazott a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. 

Timmermans: Az OLAF jelentéseit látva van okunk, hogy óvatosak legyünk, különösen Magyarország esetében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.12. 08:17

Fotó: Laurie Dieffembaq / Európai Parlament
A holland politikus klímatervről, karbonsemlegességről, és a demokrácia természetéről szóló ideológiai konfrontációról is beszélt, amelyre meglátása szerint az Európai Unió még nincs felkészülve.
A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – nyilatkozta a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. Komoly viták előzték meg azt a javaslatot, amely 2030-ra 50 százalékkal csökkentené az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátását, de nemrég az Európai Parlamentben a képviselők már 60 százalékról beszéltek. Frans Timmermans szerint nem lesz könnyű, de végrehajtható a cél, és minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat. Hangsúlyozta, hogy már most, 1 százalékos átlaghőmérséklet-növekedés mellett szélsőséges időjárással, kiszámíthatatlan évszakokkal, szárazsággal, viharokkal, erdőtüzekkel szembesülünk.
– A semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé

– tette hozzá.

Az alelnök beszélt arról, hogy nem csupán az ipari termelés átalakításáról van szó, hanem a háztartások és a közlekedés átalakításáról is. Közölte, hogy ezen a héten mutatják be az első terveket egy épületkorszerűsítési programról.
– Azt szeretnénk, hogy a háztartási energiafogyasztás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon: napelemek, hőszivattyúk, megújuló energián alapuló távfűtés, szigetelés, stb. Ezt európai szinten fogjuk kezelni, és a polgárok egyből felismerhetik, milyen haszonnal is jár a számukra

– állapította meg.

Frans Timmermans felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelten kell foglalkozni az elektromobilitással a tömegközlekedésben. 
– Most tárgyaltam Budapest főpolgámesterével arról, hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a közösségi közlekedést – ez egy hatalmas lehetőség. És foglalkoznunk kell az autótöltési infrastruktúra kiépítésével, vagy azzal, hogy az autóipar alacsonyabb árszinten tudja forgalmazni az e-járműveket, hogy több ember számára legyen elérhető

– mondta.

Elmondása szerint a célokhoz támogatásokat is rendelnek. Megduplázták a fosszilis energiáról való átállást segítő Méltányos Átállást Támogató Alapot, és a korábbiaknál jóval nagyobb, a helyreállítási alappal együtt 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre. Hangsúlyozta, hogy ennek az elköltéséhez tervekre van szükség.
– És nem olyan tervekre, hogy legyen több út meg híd, hanem azt kell kitalálni, hogyan tudjuk átalakítani a gazdaságot egy fenntarthatóbbra

– magyarázta.

A következő hétéves költségvetésről szóló tárgyalásokon a tagországok vezetői vállalták, hogy a rendelkezésre álló források 30 százalékát dekarbonizációra fordítják, míg a helyreállítási alapnál 37 százalék ez az arány. Timmermans szerint a támogatások felhasználását a tagországok által benyújtott terv alapján ellenőrzik.
– Ha a pénzt nem a programnak megfelelően használják fel, nemcsak az OLAF, de a Bizottság is felléphet – ezt eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni. Ha pedig megnézi az OLAF jelentéseit, látja, van okunk arra, hogy óvatosak legyünk – különösen Magyarország esetében

– jegyezte meg.

Frans Timmermans korábban a jogállamiságért felelt, számtalan bírálatot megfogalmazott az Orbán-kormánnyal szemben. A hvg.-hu-nak erről azt mondta, hogy a vita gyakran fordul át ideológiai konfrontációba a demokrácia természetéről, és álláspontja szerint erre a konfrontációra még nem érett meg az Európai Unió. Úgy fogalmazott, hogy különbséget kell tenni a jog uralma, vagyis a jogállamiság és a saját igényre szabott törvények alapján történő kormányzás között.
– A hozzám hasonló korúak még pontosan emlékezhetnek azokra az időkre, amikor ez világosan elkülönült Európa két felében: én szerencsére a kontinensnek azon a felén éltem, ahol a jogállamiság uralkodott, de a magyarok sajnos a másik felén. Merthogy a kommunista rezsimek éppen ezzel éltek: minden, amit tettek, követte a törvényeket. De ha nincs független igazságszolgáltatás, ha nincs független média, akkor nincs jogállamiság sem. Ez ennyire egyszerű

– jelentette ki.

Frans Timmermans úgy vélekedett, hogy erről mindenképpen beszélni kell uniós szinten is, mert előbb-utóbb nagyon komoly kihívást fog jelenteni. A pénteki Budapesti Klímacsúcsról, amelyen az alelnök is felszólalt, ebben a cikkünkben írtunk.

Értékvesztés közpénzből: már Lázár Ervin történetei is célkeresztbe kerültek

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.12. 07:15

Fotó: Népszava-archív
A Vasárnap.hu-t a Kovács K. Zoltán Alapítvány tartja fent. A néhai kereszténydemokrata politikusról elnevezett szervezet keresztény médiafelület megteremtésével és könnyűzene támogatásával foglalkozik – mindehhez komoly állami támogatást kaptak.
Hadjárat indult a napokban több mesekönyv ellen is, amiért meleg szereplők is feltűnnek bennük. Előbb a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra semmisített meg köteteket, majd akciójára rácsatlakozott a Fidesz, még Orbán Viktor is megszólalt, azt követelve: „Hagyják békén a gyerekeinket!”. A KDNP-közeli portál, a Vasárnap.hu-n pedig az egyik véleményszerző, Deák-Sárosi László, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa odáig jutott, hogy még Lázár Ervin történetei is „fogalomzavart és értékvesztést” okozhattak a gyerekek fejében. A 2018-ban induló portált a Kovács K. Zoltán Alapítvány tartja fent. A néhai kereszténydemokrata politikusról elnevezett szervezet keresztény médiafelület megteremtésével és könnyűzene támogatásával foglalkozik – mindehhez komoly állami támogatást kaptak. A Miniszterelnökség júniusban 38 millió forintot küldött az alapítványnak „a keresztényüldözéssel kapcsolatos kommunikáció elősegítésére”. A szervezet beszámolója szerint a Bethlen Gábor Alapkezelő két tételben összesen 104 millió forintos támogatást ítélt meg nekik 2019 áprilisa és 2020 márciusa között. 100 millió forintot utalt az alapítványnak tavaly az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is a keresztény könnyűzene támogatására, a Miniszterelnökség pedig 2019-ben 21,5 millió forinttal segítette a keresztényüldözésről szóló kommunikációt. A témával az egykor önálló honlapként, most a Vasárnap aloldalaként üzemelő S4C (Stand for Christians) foglalkozik – róluk a Népszava írta meg, hogy egy cikkben a leprásokhoz hasonlították a melegeket. A dologi kiadások között az alapítvány beszámolójában tavaly közel 27 millió forint elköltését tüntette fel, 20,4 millió forintot az S4C aloldal működésére szántak; de az állami támogatásból költöttek számítógépekre és egy Digitális Fatányéros fantázianevű, határon túli médiatalálkozó megszervezésére is, melynek a neten nem találtuk nyomát. Idén augusztusban pályázatot írtak ki a keresztény könnyűzenei képzések támogatására, de ennek keretösszege csak 4,7 millió forint volt – az Emmi által erre a célra utalt pénz töredéke. Az alapítvány többszöri megkeresésünkre sem árulta el, mire fordították a támogatások fennmaradó részét. Ennél valamivel közlékenyebb volt Vágvölgyi Gergely, a Vasárnap főszerkesztője, egyúttal a S4C aloldal rovatvezetője: mint elmondta, a Stand For Cristians magyar és a külön angolul is felületét ő és öt munkatársa kezeli, munkájukat egy angol nyelvi lektor is segíti. Érdekes, hogy miközben Vágvölgyi „munkatársakat” emleget, az alapítvány beszámolója azt állítja, 24 „önkéntes” tevékenykedik náluk.

Mesebeli fordulat

A Lázár Ervin elleni támadás több szempontból is pikáns. Korábban ugyanis az íróra a Fideszben a jobboldali szellemi hátország egyik meghatározó alakjaként tekintettek. Lázár 2002-ben jelen volt a párt nagyszabású Kossuth téri kampányrendezvényén, 2007-es temetésén pedig részt vett Orbán Viktor is. Mi több, a nagy meseíróhoz köthető az a film is, amiben fiatalkorában szerepelt a későbbi miniszterelnök-pártelnök. Az 1983-as Szegény Dzsoni és Árnika című alkotásban Orbán Viktor egy rablóból lett focistát játszott. „Az írás kizárólag Deák-Sárosi László véleményének tekinthető” – közölte érdeklődésünkre a KDNP, mit gondolnak a párthoz kötődő portál cikkéről. Ezt azért is kérdeztük, mert az elmúlt két évben a kormánypárti médiában megjelent kultúrharcos véleményeket eddig rendszerint valamilyen kormányzati lépés követte. Azt követően például, hogy Deák-Sárosi nekiment írásaiban a Magyar Nemzeti Filmalapnak, átalakították a támogatási rendszert, az Alapot vezető Havasi Ágnes pedig nyugdíjba vonult.