Az ellenzék szinte eltűnt a borsodi kistelepülésekről

Ez nem sok jót vetít előre 2022-re.

Működni fog-e 2022-ben az ellenzéki összefogás és leválható-e az Orbán-kormány - ez a kérdés foglalkoztatta az elemzőket és a sajtót a vasárnapi voksolást megelőzően. A Népszava szombaton arról számolt be, sem a Fideszben, sem az ellenzéki táborban nem úgy tekintettek a borsodi időközire, mint amelynek a - térség előző képviselője, Koncz Ferenc halála nyomán megszűnt- kormánypárti kétharmad lenne a tétje. A sarkalatos törvények elfogadásához szükséges többség ugyanis biztosítható a német nemzetiségi képviselő vagy a Mi Hazánk voksaival, így sokkal inkább az volt a kérdés, hogy leválható-e a NER választások útján.

Mint ismert, a borsodi 6. számú választókerületben tartott szavazást a Fidesz jelöltje, Koncz Zsófia nyerte, a jobbikos politikus – a 2018-ban a kerületben legnépszerűbb kihívónak bizonyult –, Bíró László közel 5 százalékponttal veszített. Az ellenzéki vereség egyik oka, az elégtelen mozgósítás: Koncz 50,87 százalékos eredménye azt mutatja, hogy az urnákhoz „elvitt” választók több mint fele kormánypárti volt, és Bíró a 2018-as összellenzéki eredményhez képest most 3 százalékponttal rosszabbul teljesített. Ezt a választókerület központja, Tiszaújváros adatai illusztrálják a legjobban: a kifejezetten ellenzéki településen – ahol a Fidesz két éve csak két szavazókört tudott elvinni a 17-ből, most pedig egyet sem – 11 körzetben az átlagosnál (45 százalék) alacsonyabb volt a részvételt. Éles, szinte egy az egy elleni küzdelemben (két éve 19 jelölt indult, most 5, de a függetlenek nem sok vizet zavartak) ez perdöntő lehet.

A vereség másik oka, hogy ezt a választókerületet főleg községek alkotják (a 110 szavazókörből 59 falusi), márpedig az ellenzék szinte eltűnt a kisebb településekről. Bíró most a falusi szavazókörök alig 20 százalékát tudta behúzni. És ez egy évek óta tartó trend. 2014-ben a fideszes Mengyi Roland alig 40 százalékkal nyert a kerületben, miközben a baloldali és a jobbikos kihívója együtt 53 százalékot szerzett. Ráadásul az ellenzék úgy érte el ezt az eredményt, hogy 17 nominált versengett, azaz a kamupártok sem tudták megtéveszteni a kormányellenes szavazókat. Mengyi korrupciós bűnügyei miatt 2018-ban már Koncz Ferencet indította a Fidesz, aki 49 százalékot szerzett, tehát az ellenzék még hivatkozhatott arra, hogy a választók több mint fele nem kormánypárti. Vasárnap kiderült: időközben ez átfordult.

Kérdés, kinek volt jobb a jelöltje. Fideszes források korábban lapunknak azt mondták, azért indították a júliusban elhunyt Koncz Ferenc lányát, mert a család népszerű és gazdasági kapcsolatai révén beágyazott a kerületben. Ám ennek némileg ellent mond, hogy a família lakhelyén, Szerencsen Bíró öt szavazókört is behúzott.

Ugyanakkor az ellenzéki politikusok közül többen Bíró személyét kifogásolták. Nemcsak azt, hogy korábban antiszemita kijelentések tett – amikért hiába kért bocsánatot, a fideszes médiagépezet nap mint nap visszaidézte a kampányban –, Hadházy Ákos független képviselő hétfőn azt állította, voltak korrupciógyanús ügyei is, amiket korábban bemutatott a pártelnököknek, mégsem cseréltek jelöltet. Hogy ennek mekkora szerepet volt, nehéz felmérni: lehet, hogy a személye tartotta otthon az ellenzéki választók egy részét, ám ennek részben ellentmond, hogy a balra húzó Tiszaújvárosban az összes szavazókörben nyert, azokban is, ahol 2018-ban az MSZP-s Pap Zsolt megverte őt. Tehát a baloldali szavazók nagy többsége vette az összefogásról szóló üzenetet, akármit is gondoltak Bíróról.

Inkább az volt tehát a baj, hogy egy jobbikos politikus – miként ez jó ideje nem megy a helyi baloldal jelöltjeinek – sem képes már megszólítani a választókerület vidéki polgárait: a most elveszített körzetek 65 százaléka falusi.