Előfizetés

A kormány az őszi szünettől várja, hogy "kisöprődjön" a vírus

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.13. 06:40

Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A bő egyhetes leállástól várja a kormány, hogy „kisöprődik” a vírus. A nemzeti konzultáció eredménye most nem számít.
Ellentmondásos nyilatkozatokkal próbálja elhitetni a kormány, hogy a koronavírus-járvány tetőfokán is minden a legnagyobb rendben van a köznevelési intézményekben. Az iskolai dolgozók, diákok rendszeres tesztelését például azért nem tartják szükségesnek, mert az „csak a pillanatnyi állapotot” mutatja meg, és semmi garancia arra, hogy a tesztelést követő napon ne fertőződjön meg az érintett. Csakhogy a rendszeres tesztelésnek eleve nem célja megakadályozni, hogy valaki később is elkaphassa a vírust; arra lenne jó, hogy minél több tünetmentes vírushordozót sikerüljön kiszűrni az egészséges pedagógusok, tanulók mellől.
Ugyanezt a célt szolgálja – bár kevésbé megbízható eredményekkel – az október elsejétől kötelező iskolai lázmérés is, amit a szaktárca szerint sikeresen alkalmaznak az intézmények. Holott a hőmérők is „csak egy pillanatnyi állapotot” mutatnak, a kormány érvelése így ebből a szempontból is ellentmondásos. Szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a rendszeres tesztelés és kontaktkutatás hiánya az egyik oka annak, hogy a hivatalos fertőzöttségi adatok alacsonyak: hétfőn 24 óvodában volt rendkívüli szünet, 17 iskola zárt be ideiglenesen, s további 102 olyan iskola volt, ahol tantermen kívüli digitális oktatást vezettek be. Ez a köznevelési intézmények 4,6 százaléka. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a közelgő egyhetes őszi szünet alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből „kisöprődjön” a vírus – miközben tudjuk, hogy erre a több mint két hónapos nyári szünet sem volt alkalmas. Abban, hogy komolyabb lépésekre lenne szükség, még a saját nemzeti konzultációjának eredményei sem tudták meggyőzni a kormányt.
Az állítólagos 1,8 millió kitöltő többsége (61 százaléka) ugyanis az oktatási intézmények bezárását és a digitális oktatásra történő átállást támogatná. A többség véleményét figyelmen kívül hagyva viszont arról született döntés: nem kellenek további, szigorúbb intézkedések.

Azt pedig, hogy az iskolákban korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormánypropaganda igyekszik bemutatni, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felméréseire érkezett válaszok, személyes beszámolók is alátámasztották. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke egy hétfői online kerekasztal-beszélgetésen is elmondta: a szakszervezethez beérkezett tanári visszajelzések háromnegyede arról szól, hogy nagy a bizonytalanság az intézményekben. A Szülői Hang Közösség képviselője, Tóth Margit is hasonló tapasztalatokról számolt be. Kiemelte: nagy az „össze-visszaság” az igazolások és a házi karanténban töltött idő tekintetében is; van, ahol két hétig, máshol tíz napig vagy ennél is kevesebb ideig kell otthon maradniuk az érintett diákoknak. Nagyon sok iskolában a kötelező másfél méteres távolságtartást sem lehet betartani. Elmondta azt is, hogy a Szülői Hang felmérését kitöltő szülők több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, fogalmuk sincs, hogy abban az intézményben, ahova a gyerekük jár, volt-e már valaki fertőzött. Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) szintén gyűjti a tapasztalatokat, ezekről Schermann Fruzsina beszélt. Mint mondta, a diákok közül többen nem veszik elég komolyan a védekezést (a maszkviselést, fertőtlenítést, lázmérést), amiben nagy szerep van az intézményi hozzáállásnak is, másrészt a tanulók is érzik, hogy instabil a rendszer, s előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen lesz a teljes távoktatás elrendelése. Felhívta a figyelmet egy aggasztó jelenségre is, amit „korona zaklatásnak” nevezett: nem egyedi eset, ha valakinél akár csak a vírus gyanúja is felmerül, iskolatársai „letámadják”, a közösségi oldalakon zaklatják. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ellenben nyugodtan folyik a munka az iskolákban, óvodákban.

Érettségi: nem kötelező a maszk

Pénteken indul az őszi érettségi időszak, de a védőmaszk viselete nem lesz kötelező, csak ajánlott. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 27,6 ezren vizsgáznak majd, 396 intézményben. A legtöbben (a vizsgázók 69 százaléka) előrehozott érettségit tesznek; ők azok, akik tavasszal a koronavírus-járvány miatt ezt nem tudták megtenni. 

Kedden is kiadós eső jön, másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 06:27
Illusztráció
Fotó: Népszava
Többfelé a szél miatt is riasztások vannak érvényben.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére másodfokú, míg a fővárosra és Pest, BékésCsongrád-Csanád, FejérGyőr-Moson-Sopron, Hajdú-BiharKomárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki keddre az eső miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Borsod-Abaúj-ZemplénGyőr-Moson-Sopron, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében az erős szél veszélye miatt figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint túlnyomóan borult lesz az ég, és többfelé várható ismétlődő eső, zápor, több helyen jelentős mennyiség eshet. Délelőtt dél felől elkezd szűnni a csapadék, de főként az északkeleti, északi megyékben további kiadós esőzés valószínű. Az északnyugati, északi szelet elsősorban a Dunántúlon, reggel, délelőtt még a Zemplén térségében is kísérhetik erős, helyenként viharos széllökések. A nap folyamán a szél fokozatosan délnyugatira, nyugatira fordul, és máshol is megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 16 fok között alakul, késő estére 5, 10 fokra hűl le a levegő.

Terjeszkedik az Orbán-hálózat

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.13. 06:20

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Kertész Imre Intézet létrehozása azt jelzi, hogy a kormány háza táján nem csillapodik a milliárdokkal támogatott intézményalapítási láz.
Közös jellemzőjük, hogy nem tudományos igény hívta életre azokat, hanem valamilyen politikai szándék – Ungváry Krisztián történész szerint ez a legfőbb ismérve a kormány által létrehozott, vagy a Fidesz holdudvarába tartozó intézeteknek.
Funkciójukat tekintve eltérőek lehetnek. Vannak, amelyek ideológiaformáló szerepet töltenek be, mások egyszerűen csak kifizetőhelyként működnek – mondta lapunknak Ungváry. A történész a minap átadott Kertész Imre Intézetet például a terrorházás Schmidt Mária „egyszemélyes játékának” minősítette. A cél az, hogy a Nobel-díjas írót halála után jobboldali ikonná tegyék.
Bőven van miből szemezgetni: a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerzett (és azóta is hatalmon lévő) Fidesz talán csak az új stadionok építésében mutatott hasonló buzgalmat, mint a hozzá kötődő intézetek szaporításában.
Ungváry Krisztián a tipikus kifizetőhelyek közé sorolta a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, amelynek vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök – „elismerve és méltányolva eddig kifejtett tevékenységét” – 2012-ben kérte fel Szász Jenőt, Székelyudvarhely volt polgármesterét, a Fidesz közreműködésével gründolt, ám kevéssé sikeres erdélyi Magyar Polgári Párt alapító elnökét.
Persze, meglehet, hogy ami igazán lényeges, az a (kívülálló) szem számára láthatatlan. Amikor ugyanis az LMP-s Ungár Péter tavaly rákérdezett,
hogy mi a csudát csinál tulajdonképpen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Szász Jenő közölte: ténykedésük „egy része nem kerül a nyilvánosság elé, ezek kedvezményezettjei a kormányzati szereplők”.

Szavaiból kihámozható volt, hogy mintegy nyolcvanan dolgoznak náluk, és az állandó munkatársakon kívül ideiglenesen szerződtetett kutatókat is foglalkoztatnak. 

Milliárdos nemzeti emlékezet

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet amúgy évente több mint egymilliárd forintból gazdálkodhat, de – Ungváry kifejezésével élve – „irdatlan nagy összeg” jut a Földváryné Kiss Réka által vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) is, amelynek támogatása 2018-ban az előző évi maradvánnyal együtt szintén elérte a milliárdos nagyságrendet. (Cikkünkben bruttó összegek szerepelnek.) A „bizottság” elnevezés némileg megtévesztő: ebben az esetben is intézetről, egész pontosan költségvetési szervről van szó. A NEB az alaptörvény nyomán, Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére, egy 2013-as jogszabály alapján jött létre. Feladata a „kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása”.

Hová tűnt Pintér Sándor?

A NEB-nél valóban értékes teljesítményt nyújtó szakértők dolgoznak – mondta Ungváry Krisztián. Szépséghiba azonban – folytatta –, hogy a pártállam működésének és működtetőinek bemutatásakor kínosan kerülik a jelenlegi hatalmi elit érintettségét. A történész annak például nem találta nyomát a NEB honlapján közzétett kutatási anyagokban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter hajdan az ORFK párttitkára volt. A bizottság erősen korlátozott formában vizsgálja az ügynökmúltat is – kifogásolta Ungváry. 
Az ugyancsak 2013-ban alapított Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tavalyi beszámolója szerint mintegy 300 millió forintot kapott a költségvetésből. Az intézet főigazgatója Nyári Gábor, alapító főigazgatója a Pozsgay Imre egykori harcostársaként is ismert Bíró Zoltán, akit a rendszerváltáshoz közeledve – többedmagával – kizártak az MSZMP-ből, és aki alapító tagja volt az MDF-nek. Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a Retörkit valójában Bíró Zoltán érdemeinek elismerésére, neki szánt jutalomként hozta létre a kormány – jegyezte meg Ungváry Krisztán. Ennél az intézetnél „sarlatánok” is felbukkannak. Bármennyire súlyos eset, hogy az egyik külsős munkatárs Héjjas Ivánt, a fehérterror véreskezű különítményes parancsnokát dicsőíti, Ungváry úgy véli, ha rangsort kellene felállítani a „legnagyobb szellemi bűncselekmények” elkövetői között, nem biztos, hogy az illető felférne a dobogóra. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere álma valósult meg az alternatív őstörténetet, a hun-magyar rokonságot preferáló Magyarságkutató Intézet életre hívásával. A Válasz Online írta meg, hogy Horváth-Lugossy Gábor főigazgató barátja és üzleti partnere a kultúrharcos cikkeiről elhíresült Szakács Árpádnak. Az intézet tavaly 800 milliós működési támogatással indult, a költségvetés ebben az évben már közel 1,4 milliárdot tervezett be számára. A magyarságkutatónál Ungváry szerint már ijesztő méreteket ölt a „vírustagadó Doktor Gődényhez hasonló szintű kóklerek” aránya. Az intézetnél tudományos tanácsadó a szabadkőműves és antiszemita konteókat népszerűsítő Raffay Ernő, de itt munkatárs az a Deák-Sárosi László is, aki a minap Lázár Ervin meséinek alpári bírálatát összekötötte a „konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalommal”.

A kitagadottak

A kormány nem elégszik meg a saját maga által létrehozott intézmények előnyben részesítésével, ezzel párhuzamosan igyekszik ellehetetleníteni, vagy éppen megszüntetni a tőle független szellemi műhelyeket. Jó példa erre Ungváry Krisztián korábbi munkahelye, az 56-os Intézet, amelyet beolvasztottak a Szakály Sándor főigazgató vezette VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárba. Annak ellenére, hogy – állította korábban az 56-os Intézet vezetéséről lemondott Rainer M. János történész – az ötletet Szakály sem támogatta. Ungváry hozzátette: felszámolásának évében az 56-os Intézet kénytelen volt nem egészen 40 millió forintból gazdálkodni. A 2014 elején megalakult VERITAS mentora az exkormányfő Boross Péter volt. Az intézettől kapott tájékoztatás szerint a VERITAS számára idén csaknem 743 millió forintot irányzott elő a költségvetés: igaz, a járványügyi elvonások miatt az összeg 708 millióra csökkent. Nem tartozik a kormányzati sikertörténetek közé a Roma Kutatóközpont, amelynek létrejöttét 2013-ban jelentette be a fideszes Farkas Flórián. A rejtélyes központról főként csak annyit tudni, hogy a magyar kormány cigánypolitikájának népszerűsítésére lett volna hivatott, és 60 millió forintot kapott kutatásokra.
Nincs jele annak, hogy a hamvába holt romaközpont valaha is érdemi tevékenységet végzett volna.

Bár a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont még a legelső – 1998-2002 közötti – Fidesz-kormány kezdeményezésére alakult meg, Orbán Viktor rendszere jó ideje mellőzöttként kezeli. A Páva utcában arról számoltak be lapunknak, hogy az emlékközpont működési támogatása 2012 óta nem emelkedett, ma ugyanúgy 220 millió forint, ahogyan nyolc évvel ezelőtt is volt. Közben a Józsefvárosi pályaudvar helyén felépített, évek óta üresen álló Sorsok Háza mintegy 7,5 milliárd forintba került. 2018 őszén, amikor a viharos előtörténetű intézmény a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába került, a kormány további 2 milliárd forintot ígért az új emlékközpont kialakítására. A közpénzekből hizlalt, egyre csak burjánzó Orbán-hálózat nem kizárólag kormány fennhatósága alá tartozó intézetekből áll. A Schmidt Mária nevével fémjelzett XXI. Század Intézetet például szintén olyan fideszes kötődésű háttérműhelyekhez sorolható, amilyen a Századvég vagy a Nézőpont Intézet. A Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által alapított Migrációkutató Intézet a kormány menekültellenes politikájához (és propagandájához) igyekszik muníciót szolgáltatni. Az Alapjogokért Központot történetesen az a Szánthó Miklós vezeti, aki egyúttal a fideszes sajtóholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke. Az Alapjogokért Központ a közelmúltban a kormányfő Sátoraljaújhelyen elmondott „trianoni beszédére” építve indított láthatóan tetemes összegbe kerülő kampányt, de azt, hogy erre honnan volt pénze – és egyáltalán milyen forrásokból működik – kérdésünkre nem volt hajlandó elárulni. 

Belejött a székházügyekbe a Fidesz

A magyar állam méltányosnak ítélte, hogy mindenfajta anyagi kártalanítás vagy csereingatlan nélkül kitegye Alkotmány utcai székhelyéről a baloldali Politikatörténeti Intézetet. A kormány szívének kedves intézményeknek nincsenek hasonló problémáik. Úgy tűnik, hogy a budavári Úri utcában 2019 óta működő Magyarságkutató Intézet máris lelakta eddigi székházát – írta júliusban a 444.hu. Az intézet idei költségvetési keretét 216,2 millió forinttal emelte meg a kormány, ezen kívül pedig adott még 490 milliót a magyarságkutató általa használt helyiségek felújítására is. A Kertész Imre Intézet a Terézvárosban szemelt ki egy Benczúr utcai villát, amelyet (Tarlós István főpolgármester idején) 762 millió forintért vásárolt meg a fővárosi önkormányzattól, majd 2 milliárd forintból hozott rendbe. A kormány esetenként már régóta meglévő intézményeknek talál új szerepet, és biztosítja ehhez a bőséges költségvetési támogatást. Lásd például a Petőfi Irodalmi Múzeumot vagy a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), amelynek fejlesztése a Magyar Tudományos Akadémia háttérbe szorítása és intézményi autonómiájának megszüntetése ismeretében még inkább szembetűnő. A Magyar Narancs 2015-ös cikke szerint az MMA 2 milliárd forintért vette meg az újságírószövetség egykori Andrássy úti székházát: felújításra és átalakításra ugyanígy 2 milliárd ment el. Az MMA-nak van egy Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete is, amelynek elhelyezéséről ugyancsak az állam gondoskodott. A kutatóintézet megkapta a XII. kerületi Budakeszi út 38-40. szám alatt lévő Hild-villát, amelynek avató ünnepségét – 823 millió forintba kerülő munkálatokat követően – 2016 végén tartották.