Terjeszkedik az Orbán-hálózat

A Kertész Imre Intézet létrehozása azt jelzi, hogy a kormány háza táján nem csillapodik a milliárdokkal támogatott intézményalapítási láz.

Közös jellemzőjük, hogy nem tudományos igény hívta életre azokat, hanem valamilyen politikai szándék – Ungváry Krisztián történész szerint ez a legfőbb ismérve a kormány által létrehozott, vagy a Fidesz holdudvarába tartozó intézeteknek.

Funkciójukat tekintve eltérőek lehetnek. Vannak, amelyek ideológiaformáló szerepet töltenek be, mások egyszerűen csak kifizetőhelyként működnek – mondta lapunknak Ungváry. A történész a minap átadott Kertész Imre Intézetet például a terrorházás Schmidt Mária „egyszemélyes játékának” minősítette. A cél az, hogy a Nobel-díjas írót halála után jobboldali ikonná tegyék.

Bőven van miből szemezgetni: a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerzett (és azóta is hatalmon lévő) Fidesz talán csak az új stadionok építésében mutatott hasonló buzgalmat, mint a hozzá kötődő intézetek szaporításában.

Ungváry Krisztián a tipikus kifizetőhelyek közé sorolta a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, amelynek vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök – „elismerve és méltányolva eddig kifejtett tevékenységét” – 2012-ben kérte fel Szász Jenőt, Székelyudvarhely volt polgármesterét, a Fidesz közreműködésével gründolt, ám kevéssé sikeres erdélyi Magyar Polgári Párt alapító elnökét.

Persze, meglehet, hogy ami igazán lényeges, az a (kívülálló) szem számára láthatatlan. Amikor ugyanis az LMP-s Ungár Péter tavaly rákérdezett,

Szavaiból kihámozható volt, hogy mintegy nyolcvanan dolgoznak náluk, és az állandó munkatársakon kívül ideiglenesen szerződtetett kutatókat is foglalkoztatnak.

Milliárdos nemzeti emlékezet

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet amúgy évente több mint egymilliárd forintból gazdálkodhat, de – Ungváry kifejezésével élve – „irdatlan nagy összeg” jut a Földváryné Kiss Réka által vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) is, amelynek támogatása 2018-ban az előző évi maradvánnyal együtt szintén elérte a milliárdos nagyságrendet. (Cikkünkben bruttó összegek szerepelnek.)

A „bizottság” elnevezés némileg megtévesztő: ebben az esetben is intézetről, egész pontosan költségvetési szervről van szó. A NEB az alaptörvény nyomán, Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére, egy 2013-as jogszabály alapján jött létre. Feladata a „kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása”.

Hová tűnt Pintér Sándor?

A NEB-nél valóban értékes teljesítményt nyújtó szakértők dolgoznak – mondta Ungváry Krisztián. Szépséghiba azonban – folytatta –, hogy a pártállam működésének és működtetőinek bemutatásakor kínosan kerülik a jelenlegi hatalmi elit érintettségét. A történész annak például nem találta nyomát a NEB honlapján közzétett kutatási anyagokban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter hajdan az ORFK párttitkára volt. A bizottság erősen korlátozott formában vizsgálja az ügynökmúltat is – kifogásolta Ungváry.

Az ugyancsak 2013-ban alapított Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tavalyi beszámolója szerint mintegy 300 millió forintot kapott a költségvetésből. Az intézet főigazgatója Nyári Gábor, alapító főigazgatója a Pozsgay Imre egykori harcostársaként is ismert Bíró Zoltán, akit a rendszerváltáshoz közeledve – többedmagával – kizártak az MSZMP-ből, és aki alapító tagja volt az MDF-nek.

Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a Retörkit valójában Bíró Zoltán érdemeinek elismerésére, neki szánt jutalomként hozta létre a kormány – jegyezte meg Ungváry Krisztán. Ennél az intézetnél „sarlatánok” is felbukkannak. Bármennyire súlyos eset, hogy az egyik külsős munkatárs Héjjas Ivánt, a fehérterror véreskezű különítményes parancsnokát dicsőíti, Ungváry úgy véli, ha rangsort kellene felállítani a „legnagyobb szellemi bűncselekmények” elkövetői között, nem biztos, hogy az illető felférne a dobogóra.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere álma valósult meg az alternatív őstörténetet, a hun-magyar rokonságot preferáló Magyarságkutató Intézet életre hívásával. A Válasz Online írta meg, hogy Horváth-Lugossy Gábor főigazgató barátja és üzleti partnere a kultúrharcos cikkeiről elhíresült Szakács Árpádnak. Az intézet tavaly 800 milliós működési támogatással indult, a költségvetés ebben az évben már közel 1,4 milliárdot tervezett be számára. A magyarságkutatónál Ungváry szerint már ijesztő méreteket ölt a „vírustagadó Doktor Gődényhez hasonló szintű kóklerek” aránya. Az intézetnél tudományos tanácsadó a szabadkőműves és antiszemita konteókat népszerűsítő Raffay Ernő, de itt munkatárs az a Deák-Sárosi László is, aki a minap Lázár Ervin meséinek alpári bírálatát összekötötte a „konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalommal”.

A kitagadottak

A kormány nem elégszik meg a saját maga által létrehozott intézmények előnyben részesítésével, ezzel párhuzamosan igyekszik ellehetetleníteni, vagy éppen megszüntetni a tőle független szellemi műhelyeket. Jó példa erre Ungváry Krisztián korábbi munkahelye, az 56-os Intézet, amelyet beolvasztottak a Szakály Sándor főigazgató vezette VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárba. Annak ellenére, hogy – állította korábban az 56-os Intézet vezetéséről lemondott Rainer M. János történész – az ötletet Szakály sem támogatta. Ungváry hozzátette: felszámolásának évében az 56-os Intézet kénytelen volt nem egészen 40 millió forintból gazdálkodni.

A 2014 elején megalakult VERITAS mentora az exkormányfő Boross Péter volt. Az intézettől kapott tájékoztatás szerint a VERITAS számára idén csaknem 743 millió forintot irányzott elő a költségvetés: igaz, a járványügyi elvonások miatt az összeg 708 millióra csökkent.

Nem tartozik a kormányzati sikertörténetek közé a Roma Kutatóközpont, amelynek létrejöttét 2013-ban jelentette be a fideszes Farkas Flórián. A rejtélyes központról főként csak annyit tudni, hogy a magyar kormány cigánypolitikájának népszerűsítésére lett volna hivatott, és 60 millió forintot kapott kutatásokra.

Bár a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont még a legelső – 1998-2002 közötti – Fidesz-kormány kezdeményezésére alakult meg, Orbán Viktor rendszere jó ideje mellőzöttként kezeli. A Páva utcában arról számoltak be lapunknak, hogy az emlékközpont működési támogatása 2012 óta nem emelkedett, ma ugyanúgy 220 millió forint, ahogyan nyolc évvel ezelőtt is volt.

Közben a Józsefvárosi pályaudvar helyén felépített, évek óta üresen álló Sorsok Háza mintegy 7,5 milliárd forintba került. 2018 őszén, amikor a viharos előtörténetű intézmény a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába került, a kormány további 2 milliárd forintot ígért az új emlékközpont kialakítására.

A közpénzekből hizlalt, egyre csak burjánzó Orbán-hálózat nem kizárólag kormány fennhatósága alá tartozó intézetekből áll. A Schmidt Mária nevével fémjelzett XXI. Század Intézetet például szintén olyan fideszes kötődésű háttérműhelyekhez sorolható, amilyen a Századvég vagy a Nézőpont Intézet. A Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által alapított Migrációkutató Intézet a kormány menekültellenes politikájához (és propagandájához) igyekszik muníciót szolgáltatni.

Az Alapjogokért Központot történetesen az a Szánthó Miklós vezeti, aki egyúttal a fideszes sajtóholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke. Az Alapjogokért Központ a közelmúltban a kormányfő Sátoraljaújhelyen elmondott „trianoni beszédére” építve indított láthatóan tetemes összegbe kerülő kampányt, de azt, hogy erre honnan volt pénze – és egyáltalán milyen forrásokból működik – kérdésünkre nem volt hajlandó elárulni.