Előfizetés

Terjeszkedik az Orbán-hálózat

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.13. 06:20

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Kertész Imre Intézet létrehozása azt jelzi, hogy a kormány háza táján nem csillapodik a milliárdokkal támogatott intézményalapítási láz.
Közös jellemzőjük, hogy nem tudományos igény hívta életre azokat, hanem valamilyen politikai szándék – Ungváry Krisztián történész szerint ez a legfőbb ismérve a kormány által létrehozott, vagy a Fidesz holdudvarába tartozó intézeteknek.
Funkciójukat tekintve eltérőek lehetnek. Vannak, amelyek ideológiaformáló szerepet töltenek be, mások egyszerűen csak kifizetőhelyként működnek – mondta lapunknak Ungváry. A történész a minap átadott Kertész Imre Intézetet például a terrorházás Schmidt Mária „egyszemélyes játékának” minősítette. A cél az, hogy a Nobel-díjas írót halála után jobboldali ikonná tegyék.
Bőven van miből szemezgetni: a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerzett (és azóta is hatalmon lévő) Fidesz talán csak az új stadionok építésében mutatott hasonló buzgalmat, mint a hozzá kötődő intézetek szaporításában.
Ungváry Krisztián a tipikus kifizetőhelyek közé sorolta a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, amelynek vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök – „elismerve és méltányolva eddig kifejtett tevékenységét” – 2012-ben kérte fel Szász Jenőt, Székelyudvarhely volt polgármesterét, a Fidesz közreműködésével gründolt, ám kevéssé sikeres erdélyi Magyar Polgári Párt alapító elnökét.
Persze, meglehet, hogy ami igazán lényeges, az a (kívülálló) szem számára láthatatlan. Amikor ugyanis az LMP-s Ungár Péter tavaly rákérdezett,
hogy mi a csudát csinál tulajdonképpen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Szász Jenő közölte: ténykedésük „egy része nem kerül a nyilvánosság elé, ezek kedvezményezettjei a kormányzati szereplők”.

Szavaiból kihámozható volt, hogy mintegy nyolcvanan dolgoznak náluk, és az állandó munkatársakon kívül ideiglenesen szerződtetett kutatókat is foglalkoztatnak. 

Milliárdos nemzeti emlékezet

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet amúgy évente több mint egymilliárd forintból gazdálkodhat, de – Ungváry kifejezésével élve – „irdatlan nagy összeg” jut a Földváryné Kiss Réka által vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) is, amelynek támogatása 2018-ban az előző évi maradvánnyal együtt szintén elérte a milliárdos nagyságrendet. (Cikkünkben bruttó összegek szerepelnek.) A „bizottság” elnevezés némileg megtévesztő: ebben az esetben is intézetről, egész pontosan költségvetési szervről van szó. A NEB az alaptörvény nyomán, Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére, egy 2013-as jogszabály alapján jött létre. Feladata a „kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása”.

Hová tűnt Pintér Sándor?

A NEB-nél valóban értékes teljesítményt nyújtó szakértők dolgoznak – mondta Ungváry Krisztián. Szépséghiba azonban – folytatta –, hogy a pártállam működésének és működtetőinek bemutatásakor kínosan kerülik a jelenlegi hatalmi elit érintettségét. A történész annak például nem találta nyomát a NEB honlapján közzétett kutatási anyagokban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter hajdan az ORFK párttitkára volt. A bizottság erősen korlátozott formában vizsgálja az ügynökmúltat is – kifogásolta Ungváry. 
Az ugyancsak 2013-ban alapított Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tavalyi beszámolója szerint mintegy 300 millió forintot kapott a költségvetésből. Az intézet főigazgatója Nyári Gábor, alapító főigazgatója a Pozsgay Imre egykori harcostársaként is ismert Bíró Zoltán, akit a rendszerváltáshoz közeledve – többedmagával – kizártak az MSZMP-ből, és aki alapító tagja volt az MDF-nek. Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a Retörkit valójában Bíró Zoltán érdemeinek elismerésére, neki szánt jutalomként hozta létre a kormány – jegyezte meg Ungváry Krisztán. Ennél az intézetnél „sarlatánok” is felbukkannak. Bármennyire súlyos eset, hogy az egyik külsős munkatárs Héjjas Ivánt, a fehérterror véreskezű különítményes parancsnokát dicsőíti, Ungváry úgy véli, ha rangsort kellene felállítani a „legnagyobb szellemi bűncselekmények” elkövetői között, nem biztos, hogy az illető felférne a dobogóra. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere álma valósult meg az alternatív őstörténetet, a hun-magyar rokonságot preferáló Magyarságkutató Intézet életre hívásával. A Válasz Online írta meg, hogy Horváth-Lugossy Gábor főigazgató barátja és üzleti partnere a kultúrharcos cikkeiről elhíresült Szakács Árpádnak. Az intézet tavaly 800 milliós működési támogatással indult, a költségvetés ebben az évben már közel 1,4 milliárdot tervezett be számára. A magyarságkutatónál Ungváry szerint már ijesztő méreteket ölt a „vírustagadó Doktor Gődényhez hasonló szintű kóklerek” aránya. Az intézetnél tudományos tanácsadó a szabadkőműves és antiszemita konteókat népszerűsítő Raffay Ernő, de itt munkatárs az a Deák-Sárosi László is, aki a minap Lázár Ervin meséinek alpári bírálatát összekötötte a „konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalommal”.

A kitagadottak

A kormány nem elégszik meg a saját maga által létrehozott intézmények előnyben részesítésével, ezzel párhuzamosan igyekszik ellehetetleníteni, vagy éppen megszüntetni a tőle független szellemi műhelyeket. Jó példa erre Ungváry Krisztián korábbi munkahelye, az 56-os Intézet, amelyet beolvasztottak a Szakály Sándor főigazgató vezette VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárba. Annak ellenére, hogy – állította korábban az 56-os Intézet vezetéséről lemondott Rainer M. János történész – az ötletet Szakály sem támogatta. Ungváry hozzátette: felszámolásának évében az 56-os Intézet kénytelen volt nem egészen 40 millió forintból gazdálkodni. A 2014 elején megalakult VERITAS mentora az exkormányfő Boross Péter volt. Az intézettől kapott tájékoztatás szerint a VERITAS számára idén csaknem 743 millió forintot irányzott elő a költségvetés: igaz, a járványügyi elvonások miatt az összeg 708 millióra csökkent. Nem tartozik a kormányzati sikertörténetek közé a Roma Kutatóközpont, amelynek létrejöttét 2013-ban jelentette be a fideszes Farkas Flórián. A rejtélyes központról főként csak annyit tudni, hogy a magyar kormány cigánypolitikájának népszerűsítésére lett volna hivatott, és 60 millió forintot kapott kutatásokra.
Nincs jele annak, hogy a hamvába holt romaközpont valaha is érdemi tevékenységet végzett volna.

Bár a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont még a legelső – 1998-2002 közötti – Fidesz-kormány kezdeményezésére alakult meg, Orbán Viktor rendszere jó ideje mellőzöttként kezeli. A Páva utcában arról számoltak be lapunknak, hogy az emlékközpont működési támogatása 2012 óta nem emelkedett, ma ugyanúgy 220 millió forint, ahogyan nyolc évvel ezelőtt is volt. Közben a Józsefvárosi pályaudvar helyén felépített, évek óta üresen álló Sorsok Háza mintegy 7,5 milliárd forintba került. 2018 őszén, amikor a viharos előtörténetű intézmény a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába került, a kormány további 2 milliárd forintot ígért az új emlékközpont kialakítására. A közpénzekből hizlalt, egyre csak burjánzó Orbán-hálózat nem kizárólag kormány fennhatósága alá tartozó intézetekből áll. A Schmidt Mária nevével fémjelzett XXI. Század Intézetet például szintén olyan fideszes kötődésű háttérműhelyekhez sorolható, amilyen a Századvég vagy a Nézőpont Intézet. A Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által alapított Migrációkutató Intézet a kormány menekültellenes politikájához (és propagandájához) igyekszik muníciót szolgáltatni. Az Alapjogokért Központot történetesen az a Szánthó Miklós vezeti, aki egyúttal a fideszes sajtóholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke. Az Alapjogokért Központ a közelmúltban a kormányfő Sátoraljaújhelyen elmondott „trianoni beszédére” építve indított láthatóan tetemes összegbe kerülő kampányt, de azt, hogy erre honnan volt pénze – és egyáltalán milyen forrásokból működik – kérdésünkre nem volt hajlandó elárulni. 

Belejött a székházügyekbe a Fidesz

A magyar állam méltányosnak ítélte, hogy mindenfajta anyagi kártalanítás vagy csereingatlan nélkül kitegye Alkotmány utcai székhelyéről a baloldali Politikatörténeti Intézetet. A kormány szívének kedves intézményeknek nincsenek hasonló problémáik. Úgy tűnik, hogy a budavári Úri utcában 2019 óta működő Magyarságkutató Intézet máris lelakta eddigi székházát – írta júliusban a 444.hu. Az intézet idei költségvetési keretét 216,2 millió forinttal emelte meg a kormány, ezen kívül pedig adott még 490 milliót a magyarságkutató általa használt helyiségek felújítására is. A Kertész Imre Intézet a Terézvárosban szemelt ki egy Benczúr utcai villát, amelyet (Tarlós István főpolgármester idején) 762 millió forintért vásárolt meg a fővárosi önkormányzattól, majd 2 milliárd forintból hozott rendbe. A kormány esetenként már régóta meglévő intézményeknek talál új szerepet, és biztosítja ehhez a bőséges költségvetési támogatást. Lásd például a Petőfi Irodalmi Múzeumot vagy a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), amelynek fejlesztése a Magyar Tudományos Akadémia háttérbe szorítása és intézményi autonómiájának megszüntetése ismeretében még inkább szembetűnő. A Magyar Narancs 2015-ös cikke szerint az MMA 2 milliárd forintért vette meg az újságírószövetség egykori Andrássy úti székházát: felújításra és átalakításra ugyanígy 2 milliárd ment el. Az MMA-nak van egy Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete is, amelynek elhelyezéséről ugyancsak az állam gondoskodott. A kutatóintézet megkapta a XII. kerületi Budakeszi út 38-40. szám alatt lévő Hild-villát, amelynek avató ünnepségét – 823 millió forintba kerülő munkálatokat követően – 2016 végén tartották.

Milliárdos kötbércsapdába esett a BKV

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.13. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tíznaponként három millió forinttal nő a BKV által 15 éve eladott, de ki nem ürített ferencvárosi kocsiszín után fizetendő kötbér.
Nem csupán a Metrowagonmash sok milliárdos kötbérperében érintett a BKV. A másik ügyben azonban éppen fordítva, a fővárosi közlekedési cégtől követelnek 1,2 milliárdot ezen a címen. Csak éppen ezt senki nem készül átvállalni (felmerült, hogy a magyar állam fizetné meg az orosz cég helyett a BKV által követelt kötbért). A BKV 2005-ben, még Demszky Gábor főpolgármesterésége idején értékesítette a Könyves Kálmán körútról nyíló remízt a Central Ingatlan Kft.-nek. Az adásvételi szerződés szerint a fővárosi közlekedési cégnek 2008-ban kellett volna kiürítenie a területet, de ez a mai napig nem történt meg. A kötbér már tavaly decemberben meghaladta az 1,2 milliárd forintot. A szerződésben annak idején nem rögzítették sem a kötbérfizetés maximum összegét, sem az időtartamát, így a határ a csillagos ég. A BKV ráadásul patthelyzetben van, mivel nem mondhat le a kocsiszínről, különösen most a hármas metró pótlása és az érkező új CAF-villamosok okán.

A „feltétlenül szükséges” projekt

Az elmúlt években többször is vizsgálták egy új remíz építésének lehetőségét, de a BKV-nak soha nem volt rá pénze. A projekt 2011-ben átkerült a Budapest Közlekedési Központhoz (BKK), amely 2014-re elkészítette a tájékoztatóját, de más nem történt. A BKV nagy szorongattatásában levelet írt Tarlós Istvánnak is, aki azt válaszolta: majd akkor keressék, ha a Fővárosi Közgyűlés elé kell terjeszteni az ügyet. De eddig nem volt mit megvitatnia a testületnek. A remízépítés ugyan bekerült a BKK beruházási toplistájába, mint „feltétlenül szükséges” projekt, de a jelenlegi járvány-kormány-válság kombinációban formálódó jövő évi költségvetésben aligha akad legkevesebb 4 milliárd forint új villamos kocsiszín építésére. Így itt-ott aládúcolják a ferencvárosit, amelynek felújítását már 15 éve se tartották gazdaságosnak. A lavinát egy 2001-es BKV döntés indította el. A közlekedési cég az akkor is szorongató forráshiányt több ingatlana eladásával kívánta oldani. A Könyves Kálmán körútról nyíló remíz és a szomszédos terület értékesítéséből 1,3 milliárdos bevételre számítottak. Ennyi soha nem folyt be, de a tőlük követelt kötbér összege már majdnem ennyi. A három darab, összesen öt hektárt meghaladó területű Könyves Kálmán körúti ingatlanok közül csupán egyre kért a cég értékbecslést a BKV belső ellenőrzési osztályának 2013-as vizsgálata szerint. Az első 2003-as pályázatra 11 ajánlat érkezett, de inkább új tendert hirdettek. Erre már csak a Central Ingatlan Kft. jelentkezett. A BKV 2005 decemberében három szerződést is kötött a céggel. Az adásvételi szerződés keretében nettó 600 millióért eladtak 3,2 hektárt a kocsiszín melletti telekből. A ráépítési szerződésben a közlekedési cég további 320 millió forintért hozzájárult a megmaradt 2200 négyzetméteres terület és a kocsiszín feletti légtér beépítéséhez. A fenti összegeket a Centrál ki is fizette. A harmadik kontraktusban a BKV elcserélte a kocsiszínt és a tulajdonában maradt 2200 négyzetméteres telekrészt a Centrál által megvásárolt terület 1,4 hektáros darabjára.
Az ingatlanok csereértékét egyaránt 300 millióban állapították meg, így pénzmozgás nem történt. Viszont ez az összeg jelenti a kötbérszámítás alapját.

A BKV ugyanis vállalta, hogy 2008-ig kiüríti a kocsiszínt és átadja a szomszédos 2200 négyzetméteres területet, de ez mind a mai napig nem történt meg. Így azóta halmozódik tíz naponta a fenti összeg 1 százaléka, vagyis 3 millió forint, mint késedelmi díj. Mindez annak ismeretében különösen furcsa, hogy a döntéshozóknak a belső ellenőrzés szerint már a szerződéskötéskor rendelkezésükre állt az a tanulmányterv, amely az új kocsiszín kialakításának költségét négymilliárdra becsülte. A Central Ingatlan Kft. egyébként alig kilenc hónap múlva 4,4 milliárd forintért adta tovább a telekegyüttes csereszerződésben nem érintett Gyáli út felé eső darabját. Az ingatlant a Skanska egyik leányvállalata vette meg.

Engedményezés, csőd, felszámolás és perek

A BKV vezetése többféleképpen is megpróbált kibújni a szerződésből. Először csereingatlanokat ajánlott fel a kocsiszínért, de a Centrál ezt nem fogadta el. Viszont jelzáloggal terhelte meg, majd 2014-ben zálogszerződést kötött a Sométa Kft.-vel, amely később továbbengedményezte azt az Országút Tömb Kft.-re. A Centrál még abban az évben csődbe ment. A felszámolás azóta húzódik, nem kis részben a remíz okán. A felszámoló egy ízben meg is hirdette az ingatlanokat, de nem akadt rá vevő. Felmerült az is, hogy visszabérelik az ingatlant. De ha ezt megtennék, akkor elismernék a kötbérkövetelés jogosságát, így ki kellene fizetni. A BKV egyezkedni próbált a követelés új tulajdonosával is, illetve a felszámolóval, de nem járt sikerrel. Majd 2015-ben pert indított a csereszerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, de első és másodfokon is elvesztette azt. Tavaly decemberben utolsó lehetőségként felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ennek elbírálása még tart. Ezzel egyidejűleg az Országút Tömb Kft. és a Centrál is pert indított a kötbér megfizetése, illetve a birtokba adás kikényszerítése okán. A kötbér összege 2019 végére a vételár négyszeresére rúgott.

Az Emmi szerint az influenza ellen bőven elég lesz 1,3 millió vakcina

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.12. 21:12
Október 20-tól kezdődik az influenza elleni oltási időszak
Fotó: Népszava
Az infektológus a koronavírus-járvány miatt mindenkinek ajánlja az oltást.
Az előzetes felmérések szerint elegendő lesz a Magyarországon rendelkezésre álló 1,3 millió influenza elleni oltóanyag – közölte az ATV Híradójának kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).  Az influenza elleni védőoltás október 20-ától lesz elérhető a háziorvosoknál. Az Emmi adatai szerint ugyan az elmúlt években átlagosan csak a vakcinák fele fogyott el, de most azt javasolják: „a kockázati csoporthoz tartozók oltassák be magukat influenza ellen, mert nagy szükség van arra, főképpen a koronavírus-járvány idején, hogy legalább az egyik betegséggel szemben védettek legyenek”. Amint azonban arról a Népszava is beszámolt, Szlávik János Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa mindenkinek javasolja a jövő héttől elérhető oltást.