Pénteken hoz ítéletet a bíróság a darnózseli hentes ügyében

A férfit azzal vádolják, hogy 2014-ben megölte feleségét, a holttestet pedig a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, maradványait elégette, majd egy réten szétszórta.

Az utolsó szó jogán tagadta a bűncselekmény elkövetését a felesége megölésével és feldarabolásával vádolt darnózseli hentes kedden, a Kúrián. A bíróság péntekre napolta el a határozathozatalt az ügyben.

A férfit azzal vádolják, hogy 2014-ben megölte feleségét, a holttestet pedig a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, maradványait elégette, majd egy réten szétszórta. A nem jogerős másodfokú ítélet szerint N. János felesége, Judit 2014. május 27-én 20 óra után ismeretlen módon, ismeretlen időpontban, ismeretlen helyen meghalt. A másodfokú bíróság által megállapított tényállás szerint N. János volt az, aki 2014. május 27-én késő délután a felesége mosonmagyaróvári munkahelyéhez ment, ott találkozott a válófélben lévő feleségével, aztán autóval mindketten Darnózselire indultak. A vádlott volt az, aki 2014. május 28-án 1 óra 30 perc körüli időben betolatott a háza udvarára, majd a gépkocsiból ismeretlen tárgyat vett ki és a füstölő felé vitte, és ugyancsak ő volt az, aki 2014. május 29-én részt vett felesége már élettelen testének ismeretlen helyen és ismeretlen módszerrel történő megsemmisítésében, majd a maradványok eltüntetésében.

N. Jánost a Tatabányai Törvényszék 2016 decemberében bizonyítottság hiányában felmentette. A Győri Ítélőtábla ezt az ítéletet megalapozatlanság és az indoklás hiánya miatt hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el.

A törvényszék 2019 márciusában megint felmentette – ismét bizonyítottság hiányában – a vádlottat. A bíróság szerint ugyanakkor a férfi valótlanul állította, hogy a gyilkosság időpontjában a testvérénél volt. Bebizonyosodott az is, hogy az anyagmaradványokat a férj szórta ki, a telefonok cellainformációi pedig azt igazolták, hogy ugyanott, volt, ahol a felesége.

Az elsőfokú bíróság szerint tehát a vádlott közreműködött a sértett testének megsemmisítésében és maradványainak szétszórásában, de ez önmagában az emberölés vádját nem alapozza meg.

Tavaly októberben a Győri Ítélőtábla másodfokon hét év börtönre ítélte testi sértés miatt a vádlottat, mert az emberölés nem volt bizonyítható. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A vádlott mindvégig tagadta, hogy köze lenne felesége meggyilkolásához. A férfi a keddi tárgyaláson távmeghallgatással vett részt a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetből. Az utolsó szó jogán arról beszélt, nem tud olyan tényről, bizonyítékról, ami a bűnösségét igazolná. Hozzátette: nem követte el a bűncselekményt, amivel megvádolták, és kérte a Kúriát, hogy a Tatabányai Törvényszék felmentő rendelkezését hagyja helyben.

A Kúria a múlt héten elrendelte az addig szabadlábon védekező férfi letartóztatását, de az ügyvéd nem tudta felvenni a büntetés-végrehajtási intézetbe került vádlottal a kapcsolatot. A Kúria ezért péntekre napolta a határozathozatalt, hogy a védőnek legyen lehetősége a vádlottal személyesen, érdemben egyeztetni.