Előfizetés

361,85 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 08:21
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A keddi 1,00 százalékos gyengülés után a forint árfolyama vegyesen alakult, kevéssé változott szerda reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 361,76 forintról 361,85 forintra emelkedett szerda reggel fél nyolcra.
A dollár és a svájci frank jegyzése kissé csökkent, a dolláré a kedd esti 308,33 forintról 308,15 forintra, a svájci franké pedig 336,93-ról 336,76 forintra ment le.
A forint az év eleje óta az euróval szemben 9,3 százalékkal, a dollárral szemben 4,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben 10,4 százalékkal gyengült.

Újabb elbocsátási hullám jöhet

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.13. 21:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányt látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok.
A foglalkoztatottak száma már megegyezik a januári adattal és megközelítette a 2019-es eredményeket, amikor a legmagasabb volt a foglalkoztatás Magyarországon – mondta szeptember végén Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, kommentálva a Központi Statisztikai hivatal (KSH) foglalkoztatási adatait.  
A kormányt éppen ezért látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok, holott a kedvező számok ellenére több tízezer, százezer munkavállaló vesztette el március óta legális állását. A KSH nemzetközileg elfogadott módszertan alapján végzett foglalkoztatási felmérése azt tekinti ugyanis foglalkoztatottnak, aki az adatfelvételt megelőző egy hétben legalább egy óra keresőtevékenységet folytatott, akár feketén is. A heti egy óra nagyon messze van a heti 40 órás munkahéttől, amely az európai értelemben vett foglalkoztatást jelenti. A KSH szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 2,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ráadásul a nyár végére elérte a tavalyi szintet. Összességében a munkaerő-felmérés számai azt sugallják, hogy a magyarországi foglalkoztatás igazán drámai megrázkódtatások nélkül vészelte át a válságot. Ám azon túl, hogy ősszel újból romlásra kerülhet sor, érdemes megemlíteni, hogy az munkaerő-piaci intézményi statisztika szerint lényegesen súlyosabb volt az alkalmazotti létszám csökkenése: májusban 7,6 százalékos, de még júniusban is 6 százalékos volt a csökkenés üteme – olvasható a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb elemzésben. A koronaválság alaposan szétzilálta a munkaerőpiacot, a cégek a munkavállalóik egy részét rövidített munkaidőre, fizetetlen szabadságra küldte, vagy épp a szürkegazdaságba kerültek – mondta Palócz Éva a cég vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A munkanélküliek számában ráadásul sok önfoglalkoztató meg sem jelenik, ugyanakkor a KSH statisztikái szerint mintegy 30 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Ősszel a járvány visszatérése újabb csapást mérhet a gazdasági aktivitásra, és ezáltal a foglalkoztatásra is. Számos vállalat most érhetett pénzügyi tartalékai végére, továbbá a vállalatok immár nem számíthatnak a rövidített munkaidős bértámogatási programra sem, mert megszűnt ez a lehetőség. Így a következő hónapokban újabb elbocsátásokra kerülhet sor – ezt állítja Kopint Tárki. Ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank elemzői is újabb elbocsátási hullámra számítanak a járvány második hullámában. A magyar vállalatok az első hullám idején még igyekeztek megtartani a munkaerőt, a részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, rövidítették a műszakokat, fizetést csökkentettek, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték elbocsátás helyett a dolgozókat. Így menedzselték az átmeneti leállást, hogy a felfutáskor könnyebb legyen mozgósítani a dolgozókat. A vírus második hulláma miatt gyengébb lesz a hazai fogyasztás és a külső kereslet is, ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója egy szeptember végi sajtótájékoztatón. A második hullám miatt a foglalkozás csökkenése várható, összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd 2020 végén mint az év elején – mondta Balatoni András.

Már az IMF sem hisz a magyar csodában

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.13. 17:23

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A valutalap szerint 6,1 százalékkal esik vissza idén a magyar gazdaság.
Hosszú és nehéz kilábalás vár a világgazdaságra a Covid-19 járvány okozta gazdasági válságból – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzésében. A világgazdaság az idén 4,4 százalékos recessziót szenved el, ennél lényegesen nagyobb lesz az USA, az eurózóna és nem mellesleg a magyar gazdaság éves csökkenése – olvasható az IMF most kiadott évközi prognózisában. A szervezet szerint a magyar gazdaságra az idén 6,1 százalékos GDP csökkenés vár – ami abszolút beleillik a mínusz 5-7 százalék körül szóródó piaci előrejelzések átlagába. Az IMF tavaszi előrejelzésében még azzal kalkulált, hogy a magyar gazdaság idei visszaesése alig 3,1 százalék lesz – magyarán válságálló lehet, ám azóta tudjuk, hogy ez nincs így. A második negyedéves 13,6 százalékos GDP-csökkenéssel az egyik legnagyobb ütést épp a hazai gazdaság kapta, ennél nagyobb zuhanást csak olyan gazdaságok mutattak, amelyeket hasonlóan súlyosan érintett a Covid-19 járvány első hulláma.
Az IMF szerint 2021-ben a magyar gazdaság 3,9 százalékkal nőhet, ami jelentősen elmarad az eurózónára adott 5,2 százalékos jövő évi növekedési előrejelzéstől,

mivel a magyar gazdaságban a felpattanás ereje kisebb lesz, ugyanis az eurózóna GDP-je az IMF szerint idén 8,3 százalékkal csökken. A valutaalap közgazdászai szerint idehaza az infláció az idén 3,6 százalékra gyorsul, és jövőre is 3,4 százalékot jósolnak, míg a munkanélküliségi ráta az idei 6,1 százalékról 2021-ben 4,7 százalékra mérséklődik.

A vakcinára várva

Az IMF elemzői azzal kalkulálnak, hogy a világgazdaság az idei második negyedévben már túljutott a legnagyobb visszaesésen, de semmi sem garantálja, hogy a járvány nem súlyosbodik. A következő hónapokban még szükség lesz a társadalmi távolságtartásra, a biztonsági intézkedésekre, ám ezek 2021-ben egyre inkább elhagyhatók a működő vakcinák megjelenésével, miután azok tesztelése már előrehaladott állapotban van. Ennek ellenére a komolyabb átoltottságra csak 2021 második felében lehet számítani, az oltóanyagok gyártása, szállítási logisztikája miatt. 

Augusztusban talpra áll az ipar

2020 augusztusában az ipari termelés volumene 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ám a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés lényegében az egy évvel korábbi szinten maradt, hisz a csökkenés így már csak 0,2 százalék - közölte a KSH. A folytatást ugyan árnyalja a most kitört második Covid-hullám, ám az ipari rendelésállomány egész biztató: a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének állománya 15,6 százalékkal nagyobb volt a 2019. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 4, az új exportrendelések 17,7 százalékkal emelkedtek, miközben az összes rendelésállomány augusztus végén 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nyolcadik havi adattokból az is kiderült, hogy feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjárműgyártás teljesítménye 13,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a közúti járművek alkatrészeinek gyártásáé egy százalékkal elmaradt a tavalyi szinttől. 

Bár a járvány Kínából indult ki, a kínai gazdaság kilátásai sokkal kedvezőbbek: az idén is 1,9 százalékkal tud növekedni, ami komoly lassulás az előző évi 6,1 százalékhoz képest. Az előrejelzés szerint a kínai gazdaság már az idei utolsó negyedévre túl lehet a válságon, így jövőre már 8,1 százalékos bővülést tud produkálni. Az eurózóna az idei 8,3 százalékos visszaesés után jövőre 5,2 százalékkal nőhet, míg magyar gazdaság szempontjából legfontosabb Németország az idei hat százalékos visszaesés után jövőre 4,2 százalékos növekedést mutathat.

Csekélyebb magyar növekedés

Az IMF a mostani előrejelzésében nem adott ki a magyar gazdaságról szöveges értékelést, de a számokból az látható, hogy a magyar gazdaság semmivel sem válságállóbb, mint a régió bármelyik országa, ugyanakkor a jövő évre adott 3,9 százalékos GDP-előrejelzés meglehetősen alacsonynak mondható. A magyar kormány az elmúlt években arra törekedett, illetve azzal dicsekedett, hogy folyamatosan zárkózik fel a magyar gazdaság az EU-hoz, a cél az volt, hogy a növekedési ütemkülönbség folyamatosan két százalékpont legyen a magyar gazdaság javára. 2021-ben az IMF elemzői szerint ez messze nem lesz meg, hisz a 3,9 százalékos GDP-előrejelzés gyakorlatilag megegyezik a német gazdaságra adott 4,2 százalékkal, ugyanakkor elmarad az eurózóna 5,2 százalékos várható növekedésétől. Az IMF láthatóan konzervatív előrejelzést adott a magyar gazdaságra, ami nem meglepő, mert a magyar kormánynak sincs komolyan vehető gazdasági előrejelzése, illetve jövőképe a kilábalás ütemére és mikéntjére. A MNB ezzel szemben folyamatosan frissíti prognózisát, a jegybank idén 5,1-6,8 százalékos visszaesést jósol, ám 2021-re már 4,4 - 6,8 százalékos növekedést vár.

Optimista a Takarékbank

A bruttó hazai termék vártnál nagyobb második negyedévi csökkenése, valamint a második hullám megjelenése miatt a korábbinál nagyobb, 4,7 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak a Takarékbank makrogazdasági elemzői, jövőre viszont jelentősebb, 7,2 százalékos bővülést jeleznek. A második hullám ugyanakkor lassíthatja a visszapattanást. Várakozásaik szerint az idén 3,5 százalékos lesz az infláció, csak átmenetileg nő a munkanélküliség, a reálbérek emelkedése pedig tartós marad. Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP-növekedése elérheti a 18 százalékot is - vélik. A járvány esetlegesen súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást, így a kockázatok lefelé mutatnak. A Takarékbank elemzői viszonylag magas inflációval számolnak, az idei 3,5 százalék után jövőre 3,7 százalékos árindexre számítanak, 2023-ra pedig 3,2 százalékra lassulhat az árak éves növekedése. Jövőre döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,7 százalékra gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg meghaladhatja majd az 5 százalékot is.