Előfizetés

Egyre több természeti katasztrófa várható a klímaváltozás miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 11:04

Fotó: APU GOMES / AFP
Nőhet a hőhullámok, erdőtüzek, viharok, aszályok és hurrikánok és a nemzetközi humanitárius segélyre szorulók száma is.
Egyre több természeti csapás várható a klímaváltozás következtében: a hőhullámok, erdőtüzek, viharok, aszályok és hurrikánok számának növekedése, illetve a globális felmelegedés fokozódása nyomán 2030-ra 50 százalékkal nőhet a nemzetközi humanitárius segélyre szorulók száma a 2018-as 108 millióhoz képest – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A kedden többedmagával kiadott jelentésében a WMO felhívta a figyelmet arra, hogy évről évre nő az időjáráshoz köthető természeti csapások száma. Az ENSZ szakosított szervezete szerint az elmúlt bő 50 évben több mint 11 ezer olyan természeti csapást jegyeztek fel, amelyek az időjáráshoz, klímához és olyan jelenségekhez voltak köthetőek mint például a cunami. Ezekben a katasztrófákban mintegy kétmillió ember vesztette életét, és legalább 3,6 billió dolláros (több mint 1107 billió forintos) anyagi kár keletkezett.
Bár a természeti csapások száma és az általuk okozott anyagi kár mértéke évről évre nő, az egyes természeti katasztrófákkal összefüggésbe hozható halálesetek száma átlagosan egyharmaddal csökkent. A 16 nemzetközi ügynökség és fenntartó intézmény által összeállított, 2020 State of Climate Services nevet viselő jelentés felszólítja a kormányokat arra, hogy fordítsanak több pénzt a korai előrejelző rendszerekbe, amelyek segítségével az egyes országok jobban képesek felkészülni, reagálni a természeti katasztrófákra, és enyhíteni azok hatásait.
„Miközben a Covid-19 nagy egészségügyi és gazdasági válságot okozott nemzetközileg, amelyből évekig tart kilábalni, alapvető fontosságú emlékeztetni arra, hogy a klímaváltozás továbbra is folyamatos és fokozódó fenyegetést fog jelenteni az emberi életekre, az ökoszisztémára, a gazdaságra és a társadalmakra a következő évszázadokban” – mondta Petteri Taalas WMO-főtitkár. „A Covid-19-világjárványból való kilábalás egy lehetőség arra, hogy előbbre jussunk a rugalmassághoz és alkalmazkodáshoz vezető fenntarthatóbb úton az emberi tevékenységből eredő éghajlatváltozás árnyékában” – tette hozzá.

Már az őserdőt is veszélyeztetik a Kilimandzsárón pusztító lángok (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 10:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az oltásban ötszáz tűzoltó vesz részt és helikoptert is bevetnek.
Továbbra is lángokban áll Afrika legmagasabb hegye, a tanzániai Kilimandzsáró, amelynek déli részén mintegy ötszáz tűzoltó harcol a tűzzel háromezer méter magasan. A tanzániai nemzeti parkok igazgatóságának (TANAPA) keddi közleménye szerint egy helikoptert is bevetettek. „Arra fogjuk használni a helikoptert, hogy a levegőből kiszúrjuk a sérülékeny pontokat a gyors beavatkozás érdekében, amennyiben a tűz ezekbe a térségekbe terjedne át” – közölték.
A vasárnap délután keletkezett tűz átcsapott a keleti lejtőre, és elérte a Rombo-körzetet. Az erős szél miatt a tűz kiterjedt rét- és lápvidéket pusztított el. Helyszíni beszámolók szerint a lángok most a hegy lába felé, az őserdő irányába is terjednek.
Az 5895 méteres Kilimandzsáró a világ legmagasabb, önmagában álló (vulkanikus eredetű) hegycsúcsa, Tanzánia jelképe.

Több mint 12 ezer kilométert repült megállás nélkül egy kismadár

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 09:58
Képünk illusztráció
Fotó: Jean-Lou Zimmermann / Biosphoto / AFP
11 napig utazott Alaszkától Új-Zélandig egy kis goda, és ezzel megdöntötte a világrekordot.
Világrekordot állított fel egy kis goda, amely több mint 12 ezer kilométert repült megszakítás nélkül Alaszkától Új-Zélandig 11 nap alatt – számolt be a The Guardian.
A madár szeptember 16-án kelt útra Alaszka délnyugati részéből és 11 nappal később érkezett meg egy Auckland közelében fekvő öbölbe. Útja során az óránként 88 kilométeres sebességet is elérte. A 4BBRW elnevezésű, meggyűrűzött hím madár repülését műholddal követték nyomon, a hátára erősített eszköz segítségével. További három kis godával együtt kelt útra, miután két hónapig kagylókkal és férgekkel táplálkozott.
Alaszkát elhagyva a madarak délre tartottak az Aleut-szigetek és a Csendes-óceán fölött. Az utat az erős szél hátráltatta, Ausztrália felé terelve a madarakat. A műholdas nyomkövetés szerint a madár 12 854 kilométert repült, de a kutatók úgy vélik, a megtett távolság a hibákat kiküszöbölve valójában 12 200 kilométer körül lehetett. A korábbi rekordot 11 680 kilométer megszakítás nélküli megtételével 2007-ben állította be egy madár.
Jesse Conklin, a madarak hosszú távú vándorlását tanulmányozó Global Flyway Network kutatója szerint ezek a madarak tudják, hogy merre járnak a bolygón, 
„úgy tűnik, van egy fedélzeti térképük”

– fogalmazott.

„Nap mint nap repülnek a nyílt víz felett a Csendes-óceán közepén, ahol egyáltalán nincs föld. Aztán eljutnak Új-Kaledóniába és Pápua Új-Guineába, ahol elég sok sziget van, és lehet, hogy antropomorfizálunk, de valóban úgy tűnik, hogy amint meglátják a földet, eszükbe jut, hogy 
'hú, el kell kezdenem kanyarodni, különben elmulasztom Új-Zélandot'”.

A tudósok nem biztosak benne, de úgy vélik, a hosszú út alatt a madarak nem alszanak. „Olyanok, mint egy sugárhajtású vadászgép. Hosszú, hegyes szárnyak és igazán letisztult kialakítás, amely rengeteg aerodinamikai potenciált kínál számukra” – magyarázta Conklin.
A kis goda (Limosa lapponica) egy szalonkaféle, amely hatalmas távolságokat tesz meg vonulása során. A madárfajnak olyan az aerodinamikai felépítése, akár egy vadászgépnek. A hím kis goda, amelynek súlya 190-400 gramm között mozog, egy hosszú repülés előtt akár meg is duplázza méretét, de arra is képes, hogy csökkentse belső szervei méretét, és ezzel a terhet.
A rekorder madarat 19 társával együtt jelölték meg és szerelték fel műholdas jeladóval 2019-ben, Auckland közelében.
A kis godák várhatóan márciusban indulnak majd vissza, átrepülnek Ázsia felett, és egy hónapig a Sárga-tengernél táplálkoznak, mielőtt visszaérkeznének Alaszkába.