Előfizetés

Románia csütörtöktől feloldja a karanténkötelezettséget a Magyarországról érkezők számára

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 10:50
Illusztráció
Fotó: DANIEL MIHAILESCU /
A koronavírus-fertőzések lakosságarányos rátája meghaladta a magyarországi adatot az országban.
Csütörtöktől Románia feloldja a Magyarországról érkezőkkel szemben múlt héten bevezetett karanténkötelezettséget, miután időközben a koronavírus-fertőzések lakosságarányos rátája Romániában meghaladta a magyarországi adatot. Románia azokat a beutazókat küldi 14 napos karanténba, akik olyan országokból érkeznek, ahol az utóbbi 14 napban magasabb volt a lakosságarányos fertőzési ráta, mint Romániában. Az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) kedd esti ülésén az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfői adatai alapján
frissítette a koronavírus-járvány szempontjából magas kockázati besorolású országok – az úgynevezett „sárga zóna” – listáját, amelyen a múlt heti 49 helyett már csak 32 olyan ország szerepel, ahol a romániainál magasabb a fertőzési ráta.

Az ECDC adatai szerint az utóbbi két hétben Romániában a lakosság 1,72 ezrelékénél, míg Magyarországon a lakosság 1,46 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést.
Továbbra is 14 napos karanténba kell vonulniuk azoknak, akik Izraelből, Csehországból, Belgiumból, Spanyolországból, Franciaországból, Moldovából, Nagy Britanniából, Szlovákiából, vagy az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek Romániába.

Azokkal a tünetmentes emberekkel szemben, akik egy hét után elvégeztetik a koronavírus-tesztet és annak eredménye negatív, Románia a tizedik napon feloldja a karanténkötelezettséget. Nem szükséges karanténba vonulniuk a CNSU „sárga listáján” szereplő országokból érkező utasoknak akkor, ha három napnál (72 óra) rövidebb időre érkeznek Romániába és friss – legfeljebb 48 órája végzett – negatív koronavírus-tesztet tudnak felmutatni a határon.

Radarokat, légvédelmi rakétát és csapatszállító gépeket vesz a honvédség

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.14. 10:11
Benkő Tibor
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az előadásban fegyvertípusokat, illetve várható árat nem említettetek, ahogy az eddig beszerzett fegyverzet vételára is titok maradt a nyilvánosság előtt.
Az eddig beszerzett hadieszközökön túl földi telepítésű légvédelmi rakéták, középtávú harctéri csapatszállító repülőgépek és radarberendezés beszerzésével folyatódik a honvédség eszközállományának a fejlesztése – derült ki Mihócza Zoltán, a Magyar Honvédség parancsnokságának törzsfőnöke a honvédelmi tárca és a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Alapítvány (ICDT) közös konferenciáján tartott előadásában. Az előadásban fegyvertípusokat, illetve várható árat nem említettetek, ahogy az eddig beszerzett fegyverzet vételára is titok maradt a nyilvánosság előtt. A konferencián felszólalt Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki úgy fogalmazott: a Zrínyi 2026 néven indult honvédelmi és haderőfejlesztési programból már nem használják a „2026-ot”, mert már már 2030-ig tartó távlati terveik vannak a haderő fejlesztéséről. A konferencia fő témája a hadsereg feletti civil kontroll megvalósulása és ennek az utóbbi harminc évéről szóló, ICDT által készített tanulmány megjelentetéséről szólt. A civil kontroll kapcsán Benkő Tibor úgy látja: ennek legfontosabb terepe az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, ahol a különböző, választott pártok képviselői jelen vannak. Ugyanakkor a szerinte az „politikai lózung” ha ellenzéki képviselők nyilvánosan olyan kérdéseket tesznek fel, hogy mit vett, mit állított rendszerbe a Magyar Honvédség. A miniszter utalt rá: az érintett képviselők belenézhetnek ezekbe az iratokba, ám azok tartalmát nem hozhatják nyilvánosságra. A miniszter hangsúlyozta szerinte ez nem magyar sajátosság.
A Zrínyi 2026-ból az évszámot már nem használják, mert 2030-ig tervezik a modernizálást
Fotó: Béres Márton / Népszava
Közben páncélököl-alkatrészeket gyártó, német-magyar vegyesvállalat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá Michael Humbek, a német Dynamit Nobel Defence (DND) ügyvezető igazgatója és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kedden Kiskunfélegyházán- írta meg az MTI. Az Arzenál Zrt. fegyverüzemében az első két évben a különböző harcjárművek védettségét növelő reaktív páncélzatok (ERA) gyártása valósul meg, majd ezzel párhuzamosan elindul a vállról indítható páncéltörő fegyverek (RGW) alkatrészgyártása is, ami öt éven belül egy teljes egészében hazai előállítású, magyar termék létrehozásában csúcsosodik ki.

Nyitottak a magyarok az alapjövedelemre

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.10.14. 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lakosság közel kétharmada támogatná az alapjövedelem bevezetését – ez derült ki a Závecz Research ezer fős reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit az alapjövedelem-koncepció hazai kidolgozója, a Párbeszéd bocsátott a Népszava rendelkezésére. A megkérdezettek 44,6 százaléka egyértelműen az alapjövedelem bevezetése mellett foglalt állást, további 20 százalék pedig inkább egyetértene annak bevezetésével. Azok aránya, akik szerint erre nincs szükség - és a „mindenki dolgozzon meg a pénzéért” állítással ért egyet - 14 százalék, több mint 21 százalék szerint pedig inkább egyetért ezzel az állítással. Pártállás szerint a koncepciónak több támogatója van az ellenzéki választópolgárok (72 százalék) és a pártnélküliek (66,7 százalék) körében, de még a kormánypártiak többsége (52,2 százalék) is az alapjövedelem bevezetése mellett foglalt állást.  A pártállás mellett a másik befolyásoló tényező az iskolázottság: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 71 százaléka, középfokúval 59 százalék, felsőfokúval 50 százalék támogatta az alapjövedelmet. Jól látható, hogy az általában alacsonyabb jövedelmű, kiszolgáltatottabb rétegek nagyobb arányban támogatják a koncepciót, ami nem meglepő annak fényében, hogy ők érzékelhetik leginkább a jelenlegi szociális támogatási rendszer hiányosságait. Érdekesség, hogy az alapjövedelemnek több támogatója van a 18-39 éves fiatalok (69:31 arányban) és a fővárosiak körében (70:30 arányban). A támogatók között több a nő, de ez kevésbé meglepő lehet annak ismeretében, hogy más kutatások szerint nem egyenlő munkabért kapnak Magyarországon. A Párbeszéd az elmúlt héten mutatta be alapjövedelem-tervét, miszerint a létminimum biztosítása érdekében minden felnőtt állampolgár számára 100 ezer forintos minimális jövedelmet biztosítana az állam, gyermekenként pedig további 50-50 ezer forintot folyósítana a családoknak. A koncepció lényege, hogy mivel a szociális alapú támogatások nem biztosítják a létminimumot a rászoruló lakosságnak, ezért azokat kiváltanák az alapjövedelemmel. Hogy a munka iránti kereslet ne csökkenjen, minimálbér-emelést hajtanának végre és dolgozói alapjövedelmet is bevezetnének bruttó 510 ezer forint alatti keresetig, továbbá a nyugdíjakban is differenciált emelést hajtanának végre. Számításaik szerint ennek fedezete rendelkezésre áll már a jövő évi költségvetésben.