Előfizetés

„Trump egyszer csak azt mondta, hogy hívjuk föl Viktort!”

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.15. 07:00

Fotó: Szitás Janka / Amerikai Nagykövetség
Elégedett az elért eredményekkel az Egyesült Államok távozó nagykövete. David Cornstein szerint Trump elnök szereti a magyarokat és kormányukat.
Mi volt a fő célja Budapestre érkezve és büszke-e az elért eredményre? Különbség volt aközött, ahogyan az Obama-kormányzat bánt Magyarországgal és ahogyan a Trump-kormányzat teszi. Első számú célom a kapcsolatteremtés volt, mert előtte szinte ellenséges volt a viszony, amivel egyáltalán nem értettem egyet és persze Trump elnök sem. Ezen akartunk változtatni, mert nagyon nehéz bármit is elérni, ha nem tudunk párbeszédet folytatni, megadni egymásnak a tiszteletet. Most, hogy hamarosan távozom az országból, örömmel mondhatom, hogy a helyzet sokkal jobb, mint amikor ideérkeztem. Ahogyan érkezésekor nyilatkozta, az egyik fő célja a CEU Budapesten tartása volt. E tekintetben láthatóan kudarcot vallott. Voltak-e más olyan területek is, ahol fel kellett adnia a kiinduló pozícióit? A CEU-ról másfél éve döntöttek és az ezzel kapcsolatos véleményem nem változott. Borzalmasan érzem magam amiatt, hogy az egyetem a Bécsbe való távozás mellett döntött. Ez szomorú volt a város, az egyetem, a diákok, a tanári kar szempontjából, és ma is bármit megtennék, ha ezt vissza lehetne csinálni. Nem tudom, hogy a kudarc mennyiben volt David Cornsteiné, mert a folyamatban az egyetem kuratóriuma és a magyar kormány vett részt, mi a magunk részéről igyekeztünk előmozdítani a megállapodást, de sajnos nem sikerült. Akárcsak az üzleti életben, az embernek nagykövetként is vannak céljai, álmai, de számot kell vetnie azzal, hogy egyes álmaiból aztán megbánás lesz. Ezért kár, de amit az üzleti pályámon és a diplomáciában eltöltött korlátozott időm alatt is megpróbáltam elérni, az az, hogy több legyen a nyereség, mint a veszteség. Azt hiszem, ez sikerült. Vannak még területek, ahol szeretnék változást látni, ilyen például az orosz energiahordozóktól való függés lazítása. A Krk-szigeti kikötő megnyitásával megindulhat Magyarországra a cseppfolyós földgáz (LNG), ami kiválthatja az eddig Oroszországból érkezett mennyiség 10-15 százalékát. Ez a mostani helyzethez képest javulás lesz, de még további lépésekre lesz szükség. Azt is szeretném, ha kicsit javulna az Ukrajnával kapcsolatos helyzet, hogy könnyebben tudjanak együttműködni a NATO-val. Ezt egyelőre annak ellenére sem sikerült elérni, hogy Ukrajnában új vezetés van. Azt hiszem, mindkét országnak jobb lenne, ha meg tudnának állapodni és remélem, hogy meg is fognak. Említette a cseppfolyós földgázt. Mikor várható az első amerikai szállítmány? Januárban érkeznek majd az első tartályhajók és remélem, hogy az Egyesült Államoknak is jut majd szerep, hogy mi lehetünk az egyik pályázó a szállításokra. Zajlanak-e tárgyalások arról, hogy az Egyesült Államok vadászgépeket adjon el Magyarországnak? Maróth Gáspár személyében egy remek fickót neveztek ki a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak, aki vizsgálja, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar haderő megérkezzen a XXI. századba. Tízéves tervet dolgozott ki, mert egyszerre senki sem képes megvenni mindent, amire szükség van. Azt remélem, hogy miként a közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták esetében tette, a legmegfelelőbb felszerelést keresve a jövőben is mérlegeli az amerikai lehetőségeket. Korábban, egy másik republikánus kormányzat idején Magyarország svéd-brit harci gépeket választott. Csalódást okozna, ha ismét ilyesmi történne? Azt hiszem, hogy a magyar légierőt modernizálni kell. Erre a két legmegfelelőbb vadászgép a jelenlegi csúcsmodell, az F-35 és a korszerűsített F-16. Remélem, hogy ezek egyikét választják, és igen, kicsit csalódott lennék, ha nem ezt tennék.
Mit gondol, eléggé hatékonyan képviselte Magyarországon az „amerikai értékeket”, például a szabadság eszményét? Ezeket az értékeket, mint minden amerikai, én is nagyra tartom. Háborúkat vívtunk értük és beleivódtak a DNS-ünkbe. Mindig kiállok a szívünkhöz oly közelálló jogokért, mint a szólás, a sajtó és a vallás szabadsága. Kifejezte az Egyesült Államok aggodalmát olyan ügyekben, mint 476 sajtótermék egy konglomerátumba szervezése, a legnagyobb internetes hírportál átfordítása vagy az utolsó független hírrádió esetleges ellehetetlenítése? Mint mondtam, a sajtószabadság ügye nagyon közel áll hozzám. Ezzel együtt nem vagyok elégedett az újságírás mai állapotával. Elég öreg vagyok hozzá, hogy emlékezzek, milyen remek újságírók és emberek dolgoztak a médiában, mint például a legendás Walter Conkrite, aki elfogulatlanul ismertette a híreket. Sajnos azt hiszem, Magyarországon is, de az Egyesült Államokban mindenképpen a sajtó annyira polarizálttá vált, hogy hiányzik a független nézőpont, pedig az minden országnak hasznára válna. A konstruktív kritika nagyon fontos, de a kritika önmagában, a másik oldal nézőpontjának ismertetése nélkül nem egészséges. A magam részéről az üzleti életben és a nagykövetségen is kíváncsi voltam a konstruktív bírálatra és ezt a magyar kormány esetében is támogattam. Mindig hasznos meghallgatni, hogyan lehetne a dolgokat jobban csinálni, de az öncélú kritika nem segít. Mit gondol a Szabad Európa Rádió visszatéréséről Magyarországra? Elégedett azzal, mennyire semlegesek és konfliktuskerülők eddig a híreik? Emlékszem, milyen remek volt annak idején az Amerika Hangja, amely arról szólt, mik az értékeink, mi a jó és a helyes Amerikában. Ha bíráltak egy országot, hozzátették, hogyan lehetne jobbá tenni. Nem csak bíráltak, hanem konstruktívan kritizáltak. Itt járt nálam Jamie Fly, aki korábban a külföldre irányuló amerikai rádióprogramokat irányította. Jót beszélgettünk és támogattam az itteni működésük újraindítását. Csak annyit mondtam neki, hogy ha a kormány valamely lépését bírálni akarják, amit tőlem nyugodtan tegyenek meg, kérjenek kormányzati választ is. Ha pedig valami jót mondanak a kormányról, kérdezzék meg az ellenzéket is. Nekem nagyon fontos, hogy az újságírás fair és kiegyensúlyozott legyen. Most nagyon elmentek balra és jobbra, már nem létezik semmilyen objektivitás. A magyar miniszterelnök illiberális országot tart kívánatosnak. Nem fog az ehhez nyújtott amerikai támogatás megártani az Egyesült Államok itteni imázsának? Igen, ő ezt a kifejezést használja. Nálunk most választások jönnek és bárcsak Amerikában lenne olyan aktív a részvétel, mint amilyen itt volt. Pedig senkit sem kényszerítettek fegyverrel az urnához, és az emberek kétharmada a Fideszre szavazott. Nem teljesen. Kevesebb, mint a felük szavazott a Fideszre, amely csak az eltorzított választási rendszer miatt kapta meg a mandátumok kétharmadát... A lényeg az, hogy nagy részvétel mellett a miniszterelnök többséget kapott. Aztán egy évvel ezelőtt az önkormányzati választások más eredményt hoztak. Azt hiszem, hogy ebből ő és az ellenzék is sokat tanult. Az egyik megtanult győzni, a másik rájött, hogy nem mehet biztosra. Meglátjuk, mi történik másfél év múlva, a következő választásokon. Akár az Egyesült Államok, akár Oroszország akarja befolyásolni az Európai Unió-t, ugyanazt az embert hívják fel, Orbán Viktort. Elégedett ezzel a hatalommegosztással? Oroszország itt van a térségben, kicsit közelebb fekszik Magyarországhoz, mint az Egyesült Államok. Másrészt tény, hogy függenek az orosz energiaszállításoktól. Nem kétséges, hogy oda kell figyelniük Oroszországra. Ezzel együtt azt hiszem, hogy a magyarok ismerik Oroszországot. A magyar kormány is ismeri. Tudják, kik az oroszok szövetségesei: Szíria, a Hezbollah, Irán. Azt is tudják, hogy az Egyesült Államok régi barát és Magyarország szövetségese a NATO-ban. Amúgy nekünk is vannak kapcsolataink Oroszországgal vagy Kínával és, legalábbis ami a Trump-kormányzatot illeti, tudjuk, hogy kikkel van dolgunk. Nincs arra szükség, hogy Amerika mondja meg a magyaroknak, hogy az oroszok kicsodák. Még jól emlékeznek arra, milyen volt itt a kommunizmus idején. Másrészt pragmatikusnak kell lenni, el kell ismerni, hogy Oroszország létezik. Közel van és energiát szállít, de a magyarok szíve és esze szerintem inkább Nyugat felé fordul. Milyen tanácsot kapott elődjétől és mit ad majd át az utódjának? Mi a siker titka Budapesten? Colleen Bell volt az elődöm, aki nagyon kedves, előzékeny volt velem és a feleségemmel is. Őt Obama elnök jelölte, engem Trump elnök, eltérő világokból érkeztünk. Úgyhogy az nem merült föl, hogy miként kell építeni a kapcsolatokat a magyar kormánnyal. A következő budapesti nagykövetet majd a választás győztese jelöli és a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Az illetőnek azt mondanám, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint amikor én ideérkeztem. Semmit sem tudsz elérni, ha nincs kapcsolat a kormánnyal, és az most nem is lehetne jobb. Jó a védelmi együttműködés, közösen lépünk föl az ENSZ-ben, a Közel-Keleten, Izrael támogatásában. Néhány hete az Ovális Irodában adtam át a lemondólevelemet az elnöknek, aki beszélgetés közben egyszer csak azt mondta, hívjuk föl Viktort! Kiderült, hogy éppen a konyhájában volt. Ilyen dolgok nem szoktak csak úgy megtörténni az államok vezetői között. Ha ilyen remekül állnak a dolgok, miért nem használta ki Trump elnök számos európai látogatása egyikét, hogy felkeresse Magyarországot? Európai útjainak többsége konferenciákhoz kapcsolódott. Azt hiszem. hogy a második elnöki ciklusában el fog jönni Magyarországra. Sokszor mondta nekem, hogy szereti az országot, a népét, az itteni kormányt, ami remek a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Inkább ez legyen a helyzet, mint hogy ne legyen párbeszéd, csak bírálat.

David Cornstein

Donald Trump régi ismerőse a New York-i üzleti körökből. A 2017 január 20-án beiktatott elnök nem siette el a budapesti nagykövet kinevezését, a most 82 éves, milliomos ékszerkereskedő, akinek anyai nagyszülei magyar származásúak voltak, csak 2018 nyarán érkezett meg állomáshelyére. Beilleszkedését mutatja, hogy mint a New York Timesnek elmesélte, a tavalyi Trump-Orbán találkozóról visszafelé alsóneműre vetkőzve beszélgettek a magyar kormányfő különgépén.

Trump kisfia is koronavírusos volt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.15. 06:40
Republican National Convention where Trump will be formally nominated as candidate
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP or licensors
Az édesanyja jelentette írta meg a hírt Twitteren.
Pozitív volt korábban a vírustesztje Donald Trump legkisebb fiának, Barron Trumpnak is – jelentette be szerdán este a 14 éves fiú édesanyja, Melania Trump a Twitteren. A first lady azt is közölte: „Barron már jól van”, az újabb vírustesztje már negatív. Melania Trump azt követően szólt a kisfiáról, hogy az iowai kampánykörútra induló Donald Trumpot a fiáról kérdezték az újságírók. „Mindenkit arra bíztatok, hogy továbbra is a lehető legegészségesebb életet élje” – írta a mikroblogban a first lady. Kiegyensúlyozott táplálkozást, friss levegőt és vitaminokat javasolt, mert szerinte mindez hozzájárul a jó egészség megőrzéséhez. Bejegyzésében Melania Trump fontosnak tartotta az együttérzést és az alázatos, szerény viselkedést. Mint fogalmazott: betegsége idején sokat gondolt a vírusfertőzéssel szenvedő amerikaiak százezreire. Melania Trumpnál és az elnöknél október 1-jén egyszerre mutatták ki a koronavírus-fertőzést, de míg Donald Trumpot kórházban kezelték pár napig, addig a first ladynél a kórnak enyhe tünetei voltak, nem szorult kórházi ápolásra, nem kapott antitest-kezelést sem. Október elején Barron Trump vírustesztje negatív volt, majd a pár nappal később elvégzett újabb teszt már pozitív lett. Az Egyesült Államokban csaknem nyolcmillió embernél állapították meg a vírusfertőzést, és a koronavírus okozta Covid-19 és szövődményei több mint 200 ezer halálos áldozatot követeltek.

Merkel is figyelmeztetett: robbanásszerűen nő a fertőzöttek száma

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.15. 06:29

Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
A németeknek meg kell állítania a folyamatot, mert nem zárkózhatnak be ugyanúgy, mint tavasszal.
Már nem csupán fenyegető veszély, hanem tény, hogy robbanásszerűen, exponenciálisan növekedik az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma Németországban – jelentette ki Angela Merkel kancellár szerda este Berlinben. A kancellár a tartományi kormányfőkkel nyolc órán keresztül folytatott megbeszélése után hangsúlyozta, hogy fel kell tartóztatni a járványt, méghozzá nemcsak azért, mert túlterhelődhet az egészségügyi ellátórendszer, hanem azért is, mert Németország „gazdaságilag sem engedhet meg magának” még egyszer általános zárlatot, mint kora tavasszal, a járvány első hullámának idején. Mint mondta, mindenképpen és minél hamarabb meg kell állítani az exponenciális növekedést, „különben nem lesz jó vége” a folyamatnak. Ennek belátásához elég végig tekinteni Németország szomszédságán. A tartományi kormányfők állandó egyeztető fóruma – az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) – és a kancellár megbeszélésén megállapodtak a leginkább fertőzött térségekben, az úgynevezett hotspotokban alkalmazandó új szabályokról, amelyek a többi között a vendéglátóhelyek nyitvatartásának és a nem egy háztartásban élők találkozásának korlátozásáról szólnak.
Bő tíz nap múlva lehet majd felmérni, hogy mennyire hatásosak, és sikerül-e az új, és a már hónapok óta alkalmazott régi szabályok révén lassítani a járványt

– mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy Németország döntő jelentőségű napok előtt áll. Az is előfordulhat, hogy még szigorúbb korlátozásokat kell majd bevezetni – tette hozzá. Markus Söder bajor miniszterelnök, az MPK soros elnöke kiemelte: Németország sokkal közelebb van egy újabb általános zárlathoz, mint sokan gondolják. Ráadásul a helyzet talán nehezebb is, mint a március-áprilisi időszakban, mert „akkor a tavasz reménye volt előttünk, most viszont a tél kihívása”. A járvány „nem tart örökké, de ha most hibázunk, a következmények súlyosabbak lesznek, mint a ránk váró feladat”, vagyis a járvány lassítása - mondta Markus Söder. Vannak területek, amelyeken nem érvényesül kellőképpen a járvány feltartóztatásához szükséges körültekintés. Főleg a szórakozás, az alkoholfogyasztással járó közös ünneplés területén mutatkoznak gondok, így most itt kell szigorításokat bevezetni - fejtette ki Michael Müller, berlini kormányzó polgármester, aláhúzva: mindenkinek meg kell érteni, hogy egy világméretű egészségügyi válságot nem lehet korlátozások nélkül megoldani.

A hotspot stratégia

A hotspot stratégiának nevezett szabálygyűjtemény kiindulópontja, hogy az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) akkor terjed leginkább, amikor az emberek zárt térben összesereglenek és hosszabb ideig együtt vannak. A hotspotokat két csoportba sorolják. Kevésbé súlyosan fertőzöttnek azok a közigazgatási egységek – járások, városok, nagyvárosi kerületek – számítanak, amelyekben a megelőző hét nap alatt regisztrált fertőzöttek százezer lakosra vetített száma 35 fölé emelkedik. A másik csoportba, a különösen súlyosan fertőzött régiókba azok a közigazgatási egységek tartoznak, amelyekben ez az arány 50 fölé emelkedett. A szabályok a többi között arról rendelkeznek, hogy a hotspotokban működő vendéglátóhelyeken és szórakozóhelyeken be kell vezetni a 23 órai kötelező zárórát, és 25, illetve a különösen súlyosan fertőzött gócpontokban 10 főre kell korlátozni a rendezvények, ünnepségek, összejövetelek résztvevőinek maximális számát. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerdai adatai szerint a 412 közigazgatási egység közül 47 tartozik a különösen súlyosan fertőzött gócpontok kategóriájába. Ezek többnyire nagyvárosi kerületek, például Berlin, Bréma, Essen, Frankfurt és Köln vagy összes, vagy számos kerülete. Az RKI szerdai adatai szerint az utóbbi 24 órában 5132 új fertőzöttet regisztráltak. Ez ezer esetet meghaladó növekedés az egy nappal korábbi 4122-höz képest. A teszttel igazolt esetek száma 334 585-ra emelkedett. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggő halálesetek száma az egy nappal korábbi 13 után jóval nagyobb mértékben, 43-mal nőtt, így 9677 halálos áldozata van a koronavírus-világjárványnak Németországban. Ugyanakkor a vírus úgynevezett reprodukciós rátájának (R) hétnapos mozgóátlaga némileg csökkent, az egy nappal korábbi 1,25-ről 1,20-ra. Ez azt jelenti, hogy minden 100 fertőzött átlagosan további 120 embernek adja át a vírust.