Mi volt a fő célja Budapestre érkezve és büszke-e az elért eredményre?
Különbség volt aközött, ahogyan az Obama-kormányzat bánt Magyarországgal és ahogyan a Trump-kormányzat teszi. Első számú célom a kapcsolatteremtés volt, mert előtte szinte ellenséges volt a viszony, amivel egyáltalán nem értettem egyet és persze Trump elnök sem. Ezen akartunk változtatni, mert nagyon nehéz bármit is elérni, ha nem tudunk párbeszédet folytatni, megadni egymásnak a tiszteletet. Most, hogy hamarosan távozom az országból, örömmel mondhatom, hogy a helyzet sokkal jobb, mint amikor ideérkeztem.
Ahogyan érkezésekor nyilatkozta, az egyik fő célja a CEU Budapesten tartása volt. E tekintetben láthatóan kudarcot vallott. Voltak-e más olyan területek is, ahol fel kellett adnia a kiinduló pozícióit?
A CEU-ról másfél éve döntöttek és az ezzel kapcsolatos véleményem nem változott. Borzalmasan érzem magam amiatt, hogy az egyetem a Bécsbe való távozás mellett döntött. Ez szomorú volt a város, az egyetem, a diákok, a tanári kar szempontjából, és ma is bármit megtennék, ha ezt vissza lehetne csinálni. Nem tudom, hogy a kudarc mennyiben volt David Cornsteiné, mert a folyamatban az egyetem kuratóriuma és a magyar kormány vett részt, mi a magunk részéről igyekeztünk előmozdítani a megállapodást, de sajnos nem sikerült. Akárcsak az üzleti életben, az embernek nagykövetként is vannak céljai, álmai, de számot kell vetnie azzal, hogy egyes álmaiból aztán megbánás lesz. Ezért kár, de amit az üzleti pályámon és a diplomáciában eltöltött korlátozott időm alatt is megpróbáltam elérni, az az, hogy több legyen a nyereség, mint a veszteség. Azt hiszem, ez sikerült. Vannak még területek, ahol szeretnék változást látni, ilyen például az orosz energiahordozóktól való függés lazítása. A Krk-szigeti kikötő megnyitásával megindulhat Magyarországra a cseppfolyós földgáz (LNG), ami kiválthatja az eddig Oroszországból érkezett mennyiség 10-15 százalékát. Ez a mostani helyzethez képest javulás lesz, de még további lépésekre lesz szükség. Azt is szeretném, ha kicsit javulna az Ukrajnával kapcsolatos helyzet, hogy könnyebben tudjanak együttműködni a NATO-val. Ezt egyelőre annak ellenére sem sikerült elérni, hogy Ukrajnában új vezetés van. Azt hiszem, mindkét országnak jobb lenne, ha meg tudnának állapodni és remélem, hogy meg is fognak.
Említette a cseppfolyós földgázt. Mikor várható az első amerikai szállítmány?
Januárban érkeznek majd az első tartályhajók és remélem, hogy az Egyesült Államoknak is jut majd szerep, hogy mi lehetünk az egyik pályázó a szállításokra.
Zajlanak-e tárgyalások arról, hogy az Egyesült Államok vadászgépeket adjon el Magyarországnak?
Maróth Gáspár személyében egy remek fickót neveztek ki a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak, aki vizsgálja, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar haderő megérkezzen a XXI. századba. Tízéves tervet dolgozott ki, mert egyszerre senki sem képes megvenni mindent, amire szükség van. Azt remélem, hogy miként a közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták esetében tette, a legmegfelelőbb felszerelést keresve a jövőben is mérlegeli az amerikai lehetőségeket.
Korábban, egy másik republikánus kormányzat idején Magyarország svéd-brit harci gépeket választott. Csalódást okozna, ha ismét ilyesmi történne?
Azt hiszem, hogy a magyar légierőt modernizálni kell. Erre a két legmegfelelőbb vadászgép a jelenlegi csúcsmodell, az F-35 és a korszerűsített F-16. Remélem, hogy ezek egyikét választják, és igen, kicsit csalódott lennék, ha nem ezt tennék.
Mit gondol, eléggé hatékonyan képviselte Magyarországon az „amerikai értékeket”, például a szabadság eszményét?
Ezeket az értékeket, mint minden amerikai, én is nagyra tartom. Háborúkat vívtunk értük és beleivódtak a DNS-ünkbe. Mindig kiállok a szívünkhöz oly közelálló jogokért, mint a szólás, a sajtó és a vallás szabadsága.
Kifejezte az Egyesült Államok aggodalmát olyan ügyekben, mint 476 sajtótermék egy konglomerátumba szervezése, a legnagyobb internetes hírportál átfordítása vagy az utolsó független hírrádió esetleges ellehetetlenítése?
Mint mondtam, a sajtószabadság ügye nagyon közel áll hozzám. Ezzel együtt nem vagyok elégedett az újságírás mai állapotával. Elég öreg vagyok hozzá, hogy emlékezzek, milyen remek újságírók és emberek dolgoztak a médiában, mint például a legendás Walter Conkrite, aki elfogulatlanul ismertette a híreket. Sajnos azt hiszem, Magyarországon is, de az Egyesült Államokban mindenképpen a sajtó annyira polarizálttá vált, hogy hiányzik a független nézőpont, pedig az minden országnak hasznára válna. A konstruktív kritika nagyon fontos, de a kritika önmagában, a másik oldal nézőpontjának ismertetése nélkül nem egészséges. A magam részéről az üzleti életben és a nagykövetségen is kíváncsi voltam a konstruktív bírálatra és ezt a magyar kormány esetében is támogattam. Mindig hasznos meghallgatni, hogyan lehetne a dolgokat jobban csinálni, de az öncélú kritika nem segít.
Mit gondol a Szabad Európa Rádió visszatéréséről Magyarországra? Elégedett azzal, mennyire semlegesek és konfliktuskerülők eddig a híreik?
Emlékszem, milyen remek volt annak idején az Amerika Hangja, amely arról szólt, mik az értékeink, mi a jó és a helyes Amerikában. Ha bíráltak egy országot, hozzátették, hogyan lehetne jobbá tenni. Nem csak bíráltak, hanem konstruktívan kritizáltak. Itt járt nálam Jamie Fly, aki korábban a külföldre irányuló amerikai rádióprogramokat irányította. Jót beszélgettünk és támogattam az itteni működésük újraindítását. Csak annyit mondtam neki, hogy ha a kormány valamely lépését bírálni akarják, amit tőlem nyugodtan tegyenek meg, kérjenek kormányzati választ is. Ha pedig valami jót mondanak a kormányról, kérdezzék meg az ellenzéket is. Nekem nagyon fontos, hogy az újságírás fair és kiegyensúlyozott legyen. Most nagyon elmentek balra és jobbra, már nem létezik semmilyen objektivitás.
A magyar miniszterelnök illiberális országot tart kívánatosnak. Nem fog az ehhez nyújtott amerikai támogatás megártani az Egyesült Államok itteni imázsának?
Igen, ő ezt a kifejezést használja. Nálunk most választások jönnek és bárcsak Amerikában lenne olyan aktív a részvétel, mint amilyen itt volt. Pedig senkit sem kényszerítettek fegyverrel az urnához, és az emberek kétharmada a Fideszre szavazott.
Nem teljesen. Kevesebb, mint a felük szavazott a Fideszre, amely csak az eltorzított választási rendszer miatt kapta meg a mandátumok kétharmadát...
A lényeg az, hogy nagy részvétel mellett a miniszterelnök többséget kapott. Aztán egy évvel ezelőtt az önkormányzati választások más eredményt hoztak. Azt hiszem, hogy ebből ő és az ellenzék is sokat tanult. Az egyik megtanult győzni, a másik rájött, hogy nem mehet biztosra. Meglátjuk, mi történik másfél év múlva, a következő választásokon.
Akár az Egyesült Államok, akár Oroszország akarja befolyásolni az Európai Unió-t, ugyanazt az embert hívják fel, Orbán Viktort. Elégedett ezzel a hatalommegosztással?
Oroszország itt van a térségben, kicsit közelebb fekszik Magyarországhoz, mint az Egyesült Államok. Másrészt tény, hogy függenek az orosz energiaszállításoktól. Nem kétséges, hogy oda kell figyelniük Oroszországra. Ezzel együtt azt hiszem, hogy a magyarok ismerik Oroszországot. A magyar kormány is ismeri. Tudják, kik az oroszok szövetségesei: Szíria, a Hezbollah, Irán. Azt is tudják, hogy az Egyesült Államok régi barát és Magyarország szövetségese a NATO-ban. Amúgy nekünk is vannak kapcsolataink Oroszországgal vagy Kínával és, legalábbis ami a Trump-kormányzatot illeti, tudjuk, hogy kikkel van dolgunk. Nincs arra szükség, hogy Amerika mondja meg a magyaroknak, hogy az oroszok kicsodák. Még jól emlékeznek arra, milyen volt itt a kommunizmus idején. Másrészt pragmatikusnak kell lenni, el kell ismerni, hogy Oroszország létezik. Közel van és energiát szállít, de a magyarok szíve és esze szerintem inkább Nyugat felé fordul.
Milyen tanácsot kapott elődjétől és mit ad majd át az utódjának? Mi a siker titka Budapesten?
Colleen Bell volt az elődöm, aki nagyon kedves, előzékeny volt velem és a feleségemmel is. Őt Obama elnök jelölte, engem Trump elnök, eltérő világokból érkeztünk. Úgyhogy az nem merült föl, hogy miként kell építeni a kapcsolatokat a magyar kormánnyal. A következő budapesti nagykövetet majd a választás győztese jelöli és a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Az illetőnek azt mondanám, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint amikor én ideérkeztem. Semmit sem tudsz elérni, ha nincs kapcsolat a kormánnyal, és az most nem is lehetne jobb. Jó a védelmi együttműködés, közösen lépünk föl az ENSZ-ben, a Közel-Keleten, Izrael támogatásában. Néhány hete az Ovális Irodában adtam át a lemondólevelemet az elnöknek, aki beszélgetés közben egyszer csak azt mondta, hívjuk föl Viktort! Kiderült, hogy éppen a konyhájában volt. Ilyen dolgok nem szoktak csak úgy megtörténni az államok vezetői között.
Ha ilyen remekül állnak a dolgok, miért nem használta ki Trump elnök számos európai látogatása egyikét, hogy felkeresse Magyarországot?
Európai útjainak többsége konferenciákhoz kapcsolódott. Azt hiszem. hogy a második elnöki ciklusában el fog jönni Magyarországra. Sokszor mondta nekem, hogy szereti az országot, a népét, az itteni kormányt, ami remek a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Inkább ez legyen a helyzet, mint hogy ne legyen párbeszéd, csak bírálat.
