Lengyelország;Kövér László;jogállamiság;uniós pénzek;

- Nagyon nem szeretné a Fidesz, ha a jogállamiságot néznék az uniós pénzekért cserébe

Most éppen Kövér László beszélt erről a nyugat-lengyelországi Wroclawban.

"A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról"

- közölte a házelnök az MTI szerint, miután találkozott lengyel kollégájával. Az Elzbieta Witek lengyel alsóházi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Kövér László megállapította: Lengyelország és Magyarország jelenleg "kitüntetetten célkeresztjében van a politikai és ideológiai hadjáratnak", amelyet Brüsszelből és az EU egyes nyugati tagállamából folytatnak "annak érdekében, hogy érdekeinket alárendeljék mások érdekeinek".

Ezeket a törekvéseket a házelnök szerint "jogállamisági eljárásokba próbálják csomagolni". Annak kapcsán, hogy az EU-ban zajló tárgyalások során felmerült az uniós források felhasználásának a jogállamisági elvekhez kötése, a házelnök kijelentette: "immáron a sokadik akciót indítják el" Magyarországgal és Lengyelországgal országgal szemben, "attól sem visszariadva, hogy az Európai Tanács által elfogadott, az EU-költségvetési tervéről szóló kompromisszumos megállapodást módosítsák".

Kövér szerint fontos lenne, hogy a lengyel és a magyar parlament leszögezze:

nem hajlandó "egy olyan játékban szerepet játszani, amely lényegében országaink megzsarolására irányul". Amennyiben az EU-ban nem sikerül a jogállamisági kérdést leválasztani a pénzügyi kérdésekről, "úgy tekintjük, mintha a miniszterelnököknek semmiben sem sikerült volna megállapodniuk egymás között" a költségvetési tárgyalások során.

Az Országgyűlés elnöke úgy látta: felelőtlenül járnak el azok, akik a déli EU-tagállamok "gazdasági, pénzügyi stabilitását is kockára téve megpróbálják átvinni az ideológiai, politikai előítéleteikből fakadó szándékaikat".

A sajtóértekezleten Elzbieta Witek házelnök is az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek minősítette az uniós források jogállamisághoz kötését.

A két házelnöknek az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az uniós alapszerződés indokolatlan módosításának tekinthető, ha "pénzügyi tárgyú megállapodásokkal összefüggésben jogállamisági kérdéseket kívánnak rendezni" a tagállamok hozzájárulása nélkül, a tagállami parlamenteknek pedig "nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni" ez ellen - áll az állami hírügynökség beszámolójában.

Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén olyan uniós mechanizmus létrehozásáról fogadott el állásfoglalást, amely a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat védené és erősítené. 

A DK ismertetése szerint ezek a tételek is szerepelnek a felcsúti klub kiadásai között.