Előfizetés

Mentőöv helyett csak csepegtetett munkaerőpiaci támogatás

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.15. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A korábbiaknál jóval soványabb támogatási program indul az álláskeresők számára. A Kurzarbeit folytatása állítólag már készül, de lassan.
Régóta várják a vállalkozások és a dolgozók a nyár végén lezárult munkaerőpiaci támogatások folytatását, vagy újabbak elindítását, ám az ezzel kapcsolatos javaslatokra az elmúlt hónapokban nem igazán volt fogadókésség a kormány részéről. Egyedüli ígéretként a home office-ban dolgozók számára nyújtandó céges rezsihozzájárulást dobták be még nyáron. Ám a szeptember végére ígért, az otthoni munkavégzés feltételeit rögzítő új jogszabályt mindeddig nem nyújtották be, és az érintettek sem láttak még tervezetet sem. Némiképp váratlanul érte ezek után a szakszervezeteket és a munkaadókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerda reggeli bejelentése egy új munkaerőpiaci program azonnali elindításáról. Ez „vállalkozások munkaerőtámogatása” címmel az alacsony iskolai végzettségű és a 25 évnél fiatalabb álláskeresők munkaerőpiaci keresletét lendítené fel. Ennek keretében az álláskeresőt legalább 5 hónapig foglalkoztatni kell, amihez teljes munkaidőben havonta a bérköltség - a bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó - 50 százalékára rúgó, de legfeljebb 100 ezer forint támogatást nyújtanak. Részmunkaidős foglalkoztatásnál a támogatási plafon arányosan változik – részletezte kora reggel kiadott közleményében Bodó Sándor. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár számításai szerint a támogatással mintegy 25 ezer alacsony iskolai végzettségű, vagy fiatal álláskereső találhat munkát, a program forrásigénye 12,5 milliárd forint. A támogatásra már október 15-től, vagyis mától lehet pályázni a járási hivataloknál. Az érdekegyeztetés jelenlegi helyzetét jól mutatja ugyanakkor, hogy a lapunk által megkeresett munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel nem tárgyaltak a program indulásáról, a szakszervezetek egyáltalán nem is tudtak róla. A közleményből rendelkezésre álló információk alapján a támogatás a céllal ellentétes eredményekhez, azaz újabb elbocsátásokhoz vezethet – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az érintett, alacsony iskolázottságú munkavállalói csoport ugyanis nem rendelkezik speciális szaktudással, ezért könnyen lecserélhető a munkahelyeken. Félő, hogy a munkaadók elbocsátják majd ezen dolgozóikat, hogy helyettük olcsóbban, állami támogatással vehessenek fel másikakat – magyarázta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatási plafonként megjelölt havi bruttó 200 ezer forintos bér kevesebb, mint a szakképzetteknek járó, 210 600 forintos garantált bérminimum. Ez az összeg így a fiatal álláskeresők közül is inkább az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedését segítheti. Ez a két munkavállalói csoport van persze mindig a legrosszabb helyzetben, egy krízis idején mindig őket bocsátják el elsőként. A koronavírusjárvány miatt azonban nem csak ez a réteg került bajba, a többi álláskereső számára ugyanakkor továbbra sincs semmilyen támogatás – mutatott rá Kordás László. Szerinte jelen helyzetben a még megmaradt munkahelyek megtartása volna a legfőbb cél. A most bejelentett program ezt nem segíti elő, hiszen legfeljebb az éppen dolgozók és az álláskeresők cserélnek majd helyet pár hónapra – fogalmazott. Attól ugyanis nem lesz több munkahely, hogy adnak az újak alkalmazására pénzt, ha egyszer nincs kereslet az adott vállalkozás termékre. Márpedig most a kereslet esett vissza erőteljesen. A legsúlyosabban érintett ágazat a turizmus, vendéglátás, amely a határok lezárása és a külföldi turisták elmaradása, valamint a szórakozóhelyek korai zárása miatt továbbra is szenved. Kordás László szerint ezért a Kurzarbeit meghosszabbítása mellett ágazatspecifikus programokra is szükség volna.  A nyár végén kifutott részmunkaidős bértámogatási programot – a Kurzarbeit magyarosított változatát, amelyben a részmunkaidőben foglalkoztatottak kiesett munkaidejére járó bér 70 százalékát pótolta ki az állam - nem hosszabbították meg. Pedig a környező országok korábban is jóval bőkezűbb kormányai már így tettek. Ezt javasolta a Magyar Nemzeti Bank is, amely a járvány második hulláma miatt jövő év elejére már 6,3 százalékos munkanélküliségi rátával számol. A magyar kormány illetékesei azonban a nyár végére lecsökkent pályázati kérelmekre hivatkozva rendre azzal hárították el a hasonló felvetéseket, hogy nincs rá igény. Persze nyáron még nem zárták le a határokat, és a járvány második hulláma is csak őszre érkezett meg. Vagyis a cégeknek nyár végén még nem feltétlen volt okuk igényelni a támogatást, ellentétben a mostani helyzettel. A kormány álláspontja azóta változhatott, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke legalábbis úgy tudja: egy, a Kurzarbeit folytatásáról szóló javaslaton már kormányon belül is dolgoznak. Csakhogy szerinte túl lassan, márpedig jelen helyzetben minél hamarabb volna szükség a jelenlegi munkahelyek megtartását elsősegítő támogatásokra. Az MGYOSZ-t egyébként a kedden, vagyis a bejelentést megelőző nap tájékoztatták az álláskeresőknek szóló új program indulásáról, ám előzetesen nem egyeztettek róla a szövetséggel. Rolek Ferenc szerint első lépésként jó a program, hiszen azt az iskolázatlan réteget támogatja, amelyet a legjobban érintett a munkanélküliség növekedése, és a nehezebben alkalmazott fiatalok felvételét is ösztönözheti. Bár a konkrét rendeletet még nem látta – a tárca tájékoztatása szerint a kiírás ma jelenik meg - , a korábbiakból kiindulva úgy gondolja: a támogatás feltétele lesz a létszámbővítés. Vagyis szerinte nem fordulhat majd elő, hogy egyes cégek korábbi alkalmazottaikat cserélik le olcsóbb, államilag támogatott munkanélküliekre. Rolek Ferenc felvetésünkre úgy fogalmazott: a támogatás valóban lehetne bőkezűbb, és általánosabb is, de a hangsúlynak most nem is a munkahelyteremtő támogatásokon kell lennie, hanem a meglévők megtartásán. Ehhez pedig minél előbb vissza kell hozni a Kurzarbeit programot.         

Karcsúbb segítség szűkebb körnek

Az új program jóval soványabb, mint a korábbiak. Májusban az álláskeresők munkába állását segítendő, úgynevezett munkahelyteremtő programot hatszor ekkora, 80 milliárd forintos kerettel indították el. A résztvevők kétszer ekkora, a bruttó bér 100 százalékát kitevő, legfeljebb havi 200 ezer forintos összeget kaptak. Mindez hosszabb időre, 6 hónapra járt, utána pedig további 3 hónapos további foglalkoztatást vártak el. Az innovációs tárca akkori számításai szerint ez a program 70 ezer álláskereső munkába állását segíthette. Hogy valóban így történt-e, arról azóta sem közölt adatot a minisztérium. A keret azonban hamar megfogyatkozhatott, mivel már július közepén jelentősen szűkítették a kedvezményezetti kört: csak a 25 év alatti, illetve a már legalább fél éve álláskeresőként nyilvántartott munkanélküliek után lehetett igényelni ilyen juttatást. Augusztus 31-vel azután a Kurzarbeit magyarosított változatával együtt ez a program is megszűnt. Most úgy tűnik, ezt a programot élesztik fel, csak jóval karcsúbb összegekkel. 

Az elbocsátások a diplomásokat is érintették

A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő lépések eredményeként augusztusra ismét 4,5 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma. A regisztrált álláskeresőké pedig már három hónapja folyamatosan csökken, a munkaerőpiaci fordulat tehát tartósnak tűnik – hangoztatta szokásos módon közleményében Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Azt azonban most sem tette hozzá, hogy a foglalkoztatottak közé már azokat az embereket is besorolja a KSH, akik az adott héten akár csak egyetlen órát is dolgoztak pénzért. A klasszikus értelemben vett munkahelyek – azaz az alkalmazottak - számának csökkenését pedig nem teszi ki a tárca az ablakba. Pedig a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél az alkalmazásban állók száma jelentősen lecsökkent a válság miatt. A gazdaság újranyitásával valamelyest javult ugyan a helyzet, ám korántsem olyan látványosan, mint azt a kormányzati propaganda sugallja. Az idén júliusban februárhoz képest 116 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest 148 ezerrel dolgoztak kevesebben alkalmazottként: számuk csak 3 millió 44 ezerre rúgott. Eközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál szeptemberben még mindig 323 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Ez augusztushoz képest 21 ezerrel kevesebb, tavaly szeptemberhez képest viszont még mindig 80 ezer fővel több munkanélkülit jelent. Az álláskeresők közül 47 ezren 25 évnél fiatalabbak, 101 ezren szakképzetlenek. Bár átfedés minden bizonnyal van a két csoport között, a munkanélküliek majdnem felét tehát az új munkaerőpiaci támogatással megcélzottak teszik ki. Mindkét csoport esetében igaz ugyanakkor, hogy az átlagnál kisebb arányban bővült körükben egy év alatt a munkanélküliség. Az összes regisztrált álláskereső száma tavaly szeptemberhez képest 33 százalékkal ugrott meg, a 25 évnél fiatalabbaké eközben 29, a szakképzelteleneké 24 százalékkal emelkedett. A diplomás állástalanok ugyanakkor 55 százalékkal lettek többen. A nagyobb ugrás esetükben annak is köszönhető, hogy felsőfokú oklevéllel a zsebükben tavaly jóval kevesebben, mintegy 16 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként, míg a szakképzeltelen munkanélküliek már egy évvel ezelőtt is több mint 81 ezren voltak. Az viszont ezekből a számokból is jól látszik, hogy a koronaválság most nem csak a szokásosan legveszélyeztetettebb munkavállalói réteget érintette.  

Újabb elbocsátási hullám jöhet

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.13. 21:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányt látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok.
A foglalkoztatottak száma már megegyezik a januári adattal és megközelítette a 2019-es eredményeket, amikor a legmagasabb volt a foglalkoztatás Magyarországon – mondta szeptember végén Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, kommentálva a Központi Statisztikai hivatal (KSH) foglalkoztatási adatait.  
A kormányt éppen ezért látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok, holott a kedvező számok ellenére több tízezer, százezer munkavállaló vesztette el március óta legális állását. A KSH nemzetközileg elfogadott módszertan alapján végzett foglalkoztatási felmérése azt tekinti ugyanis foglalkoztatottnak, aki az adatfelvételt megelőző egy hétben legalább egy óra keresőtevékenységet folytatott, akár feketén is. A heti egy óra nagyon messze van a heti 40 órás munkahéttől, amely az európai értelemben vett foglalkoztatást jelenti. A KSH szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 2,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ráadásul a nyár végére elérte a tavalyi szintet. Összességében a munkaerő-felmérés számai azt sugallják, hogy a magyarországi foglalkoztatás igazán drámai megrázkódtatások nélkül vészelte át a válságot. Ám azon túl, hogy ősszel újból romlásra kerülhet sor, érdemes megemlíteni, hogy az munkaerő-piaci intézményi statisztika szerint lényegesen súlyosabb volt az alkalmazotti létszám csökkenése: májusban 7,6 százalékos, de még júniusban is 6 százalékos volt a csökkenés üteme – olvasható a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb elemzésben. A koronaválság alaposan szétzilálta a munkaerőpiacot, a cégek a munkavállalóik egy részét rövidített munkaidőre, fizetetlen szabadságra küldte, vagy épp a szürkegazdaságba kerültek – mondta Palócz Éva a cég vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A munkanélküliek számában ráadásul sok önfoglalkoztató meg sem jelenik, ugyanakkor a KSH statisztikái szerint mintegy 30 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Ősszel a járvány visszatérése újabb csapást mérhet a gazdasági aktivitásra, és ezáltal a foglalkoztatásra is. Számos vállalat most érhetett pénzügyi tartalékai végére, továbbá a vállalatok immár nem számíthatnak a rövidített munkaidős bértámogatási programra sem, mert megszűnt ez a lehetőség. Így a következő hónapokban újabb elbocsátásokra kerülhet sor – ezt állítja Kopint Tárki. Ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank elemzői is újabb elbocsátási hullámra számítanak a járvány második hullámában. A magyar vállalatok az első hullám idején még igyekeztek megtartani a munkaerőt, a részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, rövidítették a műszakokat, fizetést csökkentettek, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték elbocsátás helyett a dolgozókat. Így menedzselték az átmeneti leállást, hogy a felfutáskor könnyebb legyen mozgósítani a dolgozókat. A vírus második hulláma miatt gyengébb lesz a hazai fogyasztás és a külső kereslet is, ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója egy szeptember végi sajtótájékoztatón. A második hullám miatt a foglalkozás csökkenése várható, összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd 2020 végén mint az év elején – mondta Balatoni András.

Egy mesebotrány stációi lépésről lépésre

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.10.13. 07:30

Fotó: Labris Kiadó
Rég eltemetett módszer jelent meg a hazai politikában: könyvmegsemmisítés. A szakmai szervezetek elfogadhatatlannak tartják a történteket, a kormánypárti politikusok azonban nem határolódtak el, és a homofób indulatok felhorgadása sem maradt el. Sőt.
Árulják- e a leszbikus könyvet? - érdeklődött egy idős hölgy a Líra egyik könyvesboltjában, majd megkérdezte az eladótól, hogy nem szégyelli-e magát. Az eset 2020 Magyarországán történt, és jól példázza a felkorbácsolt indulatokat, amelyeket némely politikusok előszeretettel gerjesztenek. Ezúttal homoszexuális propagandával vádolva mesekönyveket és szerzőiket. Szabad-e könyvet nyilvánosan megsemmisíteni? Szólhat-e egy mesekönyv a másságról, avagy bemutathatja-e egy gyerekeknek szóló történet, hogy milyen sokszínű az emberi társadalom? – röviden így foglalható össze az elmúlt bő két hét társadalmi polémiája, amely azzal indult, hogy szeptember 25-én Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című kötetet, mondván, hogy az káros a gyermekekre, mivel homoszexuális témájú történetek is szerepelnek benne. A Mi Hazánk képviselője múlt héten újabb mesekönyvet semmisített meg, nevezetesen a Vagánybagoly és a harmadik Á című, avagy mindenki lehet más alcímű mesekönyvet, mivel azt is homoszexuális propagandának vélte. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy állami támogatással is folyik a homoszexuális propaganda, mivel a könyvet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Emellett megjegyezte azt is, hogy a kötet szerzője, Bán Zsófia a 2013-as Budapest Pride Fesztiválon megnyitóbeszédet is mondott, valamint kijelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be, hogy a könyv eltűnjön a boltok polcairól, majd ezt követően széttépte a kezében tartott példányt. A politikai akció híre végigsöpört a közösségi médián, a számos író és szülő kritikájához  csatlakoztak intézmények is. A Szépírók Társasága elnöksége nyilatkozatban ítélte el a képviselő akcióját, mondván, Dúró először egy meseantológiát darált le, a “sikert” látva pedig széttépte egy tagtárs által írt mesekönyvet. A szervezet továbbá kifejezte, hogy elítél minden olyan törekvést, ami kulturális értékek, nézetek megszüntetésére irányul, mivel az többek között beláthatatlanul veszélyes dolog. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményben ítélte el az akciót, álláspontjuk szerint a „politikai célú könyvrombolás Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik”. 

Szimbólummá vált

Nemcsak a magyarországi szervezetek adtak hangot nemtetszésüknek, hanem neves külföldi lapok is cikkeztek a témáról, így a Reuters és a Time. Utóbbi a Meseország mindenkié című kötettel kapcsolatban címében Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét idézte, miszerint a könyv Magyarországon az LMBT-jogok elleni harcban az ellenállás szimbólumává vált. Mindeközben a botrány nemcsak a neten keltett feltűnést, de konkrét helyszíneken is adott okot aggodalomra. A Pagony könyvesboltokat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai figyelmeztető plakátokkal jelölték meg, megidézve a legsötétebb időket. A szervezet követeli, hogy a Pagony könyvesbolt vegye le kínálatából a Meseország mindenkié kötetet, és kérjen bocsánatot a magyar gyerekektől és szülőktől. A Pagony mellett azonban más könyvesboltokat is ért már atrocitás. Az Írók Boltja előtt a múlt héten már egy huszonöt-harminc fős nyugdíjas csoport tartott performanszot, hangot adva annak, hogy csakis nő és férfi között van létjogosultsága a házasságnak. Az akció vagy két órán át tartott: a résztvevők székeken hallgatták az aktuális szónokot, miközben bizonyos időközönként megkongattak egy felállványozott vészharangot is. Az eseményen Madár János költő, a Rím Kiadó vezetője is felszólalt, majd felolvasta egyik versét. A Meseország mindenkié című könyvet azonban mindezek ellenére máris elkapkodták, az első kiadás ezerötszáz példánya mind elfogyott. Hamarosan érkezik a második kiadás, tízszer ennyi, vagyis tizenötezer példánnyal.

Kiskorúak veszélyztetése, avagy kormánypárti vélemények

Orbán Viktor miniszterelnök október 4-én a közrádióban azt mondta, hogy Magyarország türelmes a homoszexualitás tekintetében, de van egy vörös vonal: „Hagyják békén a gyerekeinket.” Négy nappal később Gulyás Gergelyt pedig egy kormányinfón a Pesti Srácok újságírója arról kérdezte, elfogadhatónak tartja-e, hogy állítólag több "kerületben" is bevezették a Meseország mindenkié olvasását, mire a politikus azt nyilatkozta, hogy „Itt arról van szó, hogy van-e helye homoszexuális propagandának a gyerekek előtt. Szerintem nincsen, és érdemes elgondolkodni, hogy megvalósul-e a kiskorú veszélyeztetésének tényállása". A Miniszterelnökségért felelős miniszter továbbá hozzátette, hogyha valóban meg lehet állapítani a bűncselekményt a mesekönyv óvodai olvasása miatt, akkor büntetőeljárás fog indulni a fenntartóval szemben. Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd eközben az összes kerületi óvodában betiltotta a Meseország mindenkié című könyv olvasását – írta meg a 444.hu. Borbély ezt levélben közölte az intézmények vezetőivel, akik az óvodai értekezleten továbbították a direktívát a nevelőknek. A hírt Hierholczné Faragó Tünde a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda intézményvezetője megerősítette a portálnak. Az egyik intézmény óvónője pedig elmondta, hogy ezt a könyvet eddig sem olvasták a gyerekeknek, nincs is meg az óvodának. Különösnek találta a tiltást, mert eddig nem szóltak bele, hogy mit olvashatnak és mit nem, nem volt tiltólista az óvodában. Az önkormányzat a portálnak azzal indokolta a döntést, hogy „meg kívánjuk óvni a csepeli gyerekeket”. Demeter Szilárd a hvg.hu kérdéseire válaszolt, majd az interjút megjelenés előtt posztolta Facebook-oldalán. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt mondja, nem ért egyet Dúró Dórával, de el sem tiltaná attól, hogy kifejezze a véleményét, ha pedig valaki úgy gondolja, hogy a képviselő a könyvdarálással túlment a véleménynyilvánítás elfogadható határán, az tegyen feljelentést. Bagdy Emőke bírálta a Meseország mondaniválóját, amire válaszul több mint ezer pszichológus írt alá egy állásfoglalást, mely szakmaiatlannak tartja a pszichológus véleményét. 

Vita ezer pszichológussal

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és szakterapeuta a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette, hogy a korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Szerinte a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében. Ezt követően több mint ezer pszichológus írta alá, azt a hivatkozásokkal ellátott állásfoglalást, mely azzal a céllal jött létre, hogy eloszlassák a könyvvel kapcsolatban megfogalmazott pszichológiai tévhiteket és téves információkat. Szerintük a könyv fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik, mivel „olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz”. Kifejtik továbbá, hogy a könyv a benne megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára azért jelentős, mivel segíti elfogadni önmagukat, és elengedhetetlen a pozitív önértékelésük szempontjából, ugyanakkor a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek szorongást és krízist élnek át, mely később egy megosztott társadalmat teremthet. A nyilatkozat aláírói emellett elhatárolódtak minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása. Bagdy Emőke a Magyar Nemzetben megjelent viszontválaszában hangsúlyozta, hogy tudományos tényeket hangoztatott és leszögezi, hogy soha semmiféle gyűlöletkeltést nem aktivált és nem is fog. Tiszteletben tartja a másságot, és tiltakozik minden kirekesztés ellen.

Lázár Ervint is támadják

A botrány talán legabszurdabb fordulata, hogy már Lázár Ervin meseírót is támadják. A vasarnap.hu portálon megjelent egy írás, melyben Deák-Sárosi László filmesztéta, költő, a Kásler Miklós, humánminiszter által létrehozott Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa írt, és amelyben kifejtette, hogy az író A hétfejű tündér című mesekönyvében olyan képzavarok vannak, melyek káros hatással vannak a gyermekek fejlődésére. Szerinte azok a felnőttek, akik képesek nevetni Lázár Ervin öncélú képzelettársításán, megrekedtek fejlődésük egy korábbi szakaszában. Egy évvel ezelőtt még nem így gondolkodott a 2006-ban elhunyt íróról a kormány. 2019. szeptemberében ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elindított programot, amelynek célja, hogy  minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe Lázár Ervinről nevezték el. 

Könyvet pusztítani bűn

A könyvek megsemmisítéséről sokaknak a Harmadik Birodalomban elkövetett könyvégetések ugorhatnak be először. Ezeket Joseph Goebbels propagandaminiszter rendelt el abból a célból, hogy a náci Németországnak nem kívánatos művek pusztuljanak el, vagyis többek között kommunistának, liberálisnak vagy dekandensnek minősített könyvek. Így estek áldozatul többek között Karl Marx, Thomas Mann, Otto Dix, Stefan Zweig és Felix Mendelssohn művei. A könyvek megsemmisítése azonban a huszadik század második felétől napjainkig is visszatérő jelenség. Chilében például Augusto Pinochet 1973-as hatalomra kerülésétől hívei a baloldali irodalom több száz könyvét égették el, míg 1992-ben a szerb nacionalisták Bosznia-Hercegovina Nemzeti és Egyetemi Könyvtárát rombolták le.  Paolo Coelho könyveit pedig a brazil elnök, Jair Bolsonaro feldühödött hívei égették a minap.   A könyvégetés mint téma megjelent továbbá Ray Bradburry Fahrenheit 451 című disztópiájában is, melynek főszereplője tűzőrként dolgozik, és az a munkája, hogy elégesse a könyveket. A regény mottója szerint a cím arra a hőmérsékletre utal, melyen a könyvnyomó papír tűzre kap és elég. A műből François Truffaut készített filmet 1966-ban, valamint Ramin Bahrani amerikai rendező 2018-ban.