Régóta várják a vállalkozások és a dolgozók a nyár végén lezárult munkaerőpiaci támogatások folytatását, vagy újabbak elindítását, ám az ezzel kapcsolatos javaslatokra az elmúlt hónapokban nem igazán volt fogadókésség a kormány részéről. Egyedüli ígéretként a home office-ban dolgozók számára nyújtandó céges rezsihozzájárulást dobták be még nyáron. Ám a szeptember végére ígért, az otthoni munkavégzés feltételeit rögzítő új jogszabályt mindeddig nem nyújtották be, és az érintettek sem láttak még tervezetet sem.
Némiképp váratlanul érte ezek után a szakszervezeteket és a munkaadókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerda reggeli bejelentése egy új munkaerőpiaci program azonnali elindításáról. Ez „vállalkozások munkaerőtámogatása” címmel az alacsony iskolai végzettségű és a 25 évnél fiatalabb álláskeresők munkaerőpiaci keresletét lendítené fel. Ennek keretében az álláskeresőt legalább 5 hónapig foglalkoztatni kell, amihez teljes munkaidőben havonta a bérköltség - a bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó - 50 százalékára rúgó, de legfeljebb 100 ezer forint támogatást nyújtanak.
Részmunkaidős foglalkoztatásnál a támogatási plafon arányosan változik – részletezte kora reggel kiadott közleményében Bodó Sándor. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár számításai szerint a támogatással mintegy 25 ezer alacsony iskolai végzettségű, vagy fiatal álláskereső találhat munkát, a program forrásigénye 12,5 milliárd forint.
A támogatásra már október 15-től, vagyis mától lehet pályázni a járási hivataloknál. Az érdekegyeztetés jelenlegi helyzetét jól mutatja ugyanakkor, hogy a lapunk által megkeresett munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel nem tárgyaltak a program indulásáról, a szakszervezetek egyáltalán nem is tudtak róla.
A közleményből rendelkezésre álló információk alapján a támogatás a céllal ellentétes eredményekhez, azaz újabb elbocsátásokhoz vezethet – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az érintett, alacsony iskolázottságú munkavállalói csoport ugyanis nem rendelkezik speciális szaktudással, ezért könnyen lecserélhető a munkahelyeken. Félő, hogy a munkaadók elbocsátják majd ezen dolgozóikat, hogy helyettük olcsóbban, állami támogatással vehessenek fel másikakat – magyarázta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatási plafonként megjelölt havi bruttó 200 ezer forintos bér kevesebb, mint a szakképzetteknek járó, 210 600 forintos garantált bérminimum. Ez az összeg így a fiatal álláskeresők közül is inkább az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedését segítheti.
Ez a két munkavállalói csoport van persze mindig a legrosszabb helyzetben, egy krízis idején mindig őket bocsátják el elsőként. A koronavírusjárvány miatt azonban nem csak ez a réteg került bajba, a többi álláskereső számára ugyanakkor továbbra sincs semmilyen támogatás – mutatott rá Kordás László. Szerinte jelen helyzetben a még megmaradt munkahelyek megtartása volna a legfőbb cél. A most bejelentett program ezt nem segíti elő, hiszen legfeljebb az éppen dolgozók és az álláskeresők cserélnek majd helyet pár hónapra – fogalmazott. Attól ugyanis nem lesz több munkahely, hogy adnak az újak alkalmazására pénzt, ha egyszer nincs kereslet az adott vállalkozás termékre. Márpedig most a kereslet esett vissza erőteljesen. A legsúlyosabban érintett ágazat a turizmus, vendéglátás, amely a határok lezárása és a külföldi turisták elmaradása, valamint a szórakozóhelyek korai zárása miatt továbbra is szenved. Kordás László szerint ezért a Kurzarbeit meghosszabbítása mellett ágazatspecifikus programokra is szükség volna.
A nyár végén kifutott részmunkaidős bértámogatási programot – a Kurzarbeit magyarosított változatát, amelyben a részmunkaidőben foglalkoztatottak kiesett munkaidejére járó bér 70 százalékát pótolta ki az állam - nem hosszabbították meg. Pedig a környező országok korábban is jóval bőkezűbb kormányai már így tettek. Ezt javasolta a Magyar Nemzeti Bank is, amely a járvány második hulláma miatt jövő év elejére már 6,3 százalékos munkanélküliségi rátával számol. A magyar kormány illetékesei azonban a nyár végére lecsökkent pályázati kérelmekre hivatkozva rendre azzal hárították el a hasonló felvetéseket, hogy nincs rá igény. Persze nyáron még nem zárták le a határokat, és a járvány második hulláma is csak őszre érkezett meg. Vagyis a cégeknek nyár végén még nem feltétlen volt okuk igényelni a támogatást, ellentétben a mostani helyzettel.
A kormány álláspontja azóta változhatott, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke legalábbis úgy tudja: egy, a Kurzarbeit folytatásáról szóló javaslaton már kormányon belül is dolgoznak. Csakhogy szerinte túl lassan, márpedig jelen helyzetben minél hamarabb volna szükség a jelenlegi munkahelyek megtartását elsősegítő támogatásokra. Az MGYOSZ-t egyébként a kedden, vagyis a bejelentést megelőző nap tájékoztatták az álláskeresőknek szóló új program indulásáról, ám előzetesen nem egyeztettek róla a szövetséggel. Rolek Ferenc szerint első lépésként jó a program, hiszen azt az iskolázatlan réteget támogatja, amelyet a legjobban érintett a munkanélküliség növekedése, és a nehezebben alkalmazott fiatalok felvételét is ösztönözheti. Bár a konkrét rendeletet még nem látta – a tárca tájékoztatása szerint a kiírás ma jelenik meg - , a korábbiakból kiindulva úgy gondolja: a támogatás feltétele lesz a létszámbővítés. Vagyis szerinte nem fordulhat majd elő, hogy egyes cégek korábbi alkalmazottaikat cserélik le olcsóbb, államilag támogatott munkanélküliekre. Rolek Ferenc felvetésünkre úgy fogalmazott: a támogatás valóban lehetne bőkezűbb, és általánosabb is, de a hangsúlynak most nem is a munkahelyteremtő támogatásokon kell lennie, hanem a meglévők megtartásán. Ehhez pedig minél előbb vissza kell hozni a Kurzarbeit programot.
Az elbocsátások a diplomásokat is érintették
A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő lépések eredményeként augusztusra ismét 4,5 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma. A regisztrált álláskeresőké pedig már három hónapja folyamatosan csökken, a munkaerőpiaci fordulat tehát tartósnak tűnik – hangoztatta szokásos módon közleményében Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Azt azonban most sem tette hozzá, hogy a foglalkoztatottak közé már azokat az embereket is besorolja a KSH, akik az adott héten akár csak egyetlen órát is dolgoztak pénzért. A klasszikus értelemben vett munkahelyek – azaz az alkalmazottak - számának csökkenését pedig nem teszi ki a tárca az ablakba. Pedig a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél az alkalmazásban állók száma jelentősen lecsökkent a válság miatt. A gazdaság újranyitásával valamelyest javult ugyan a helyzet, ám korántsem olyan látványosan, mint azt a kormányzati propaganda sugallja. Az idén júliusban februárhoz képest 116 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest 148 ezerrel dolgoztak kevesebben alkalmazottként: számuk csak 3 millió 44 ezerre rúgott.
Eközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál szeptemberben még mindig 323 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Ez augusztushoz képest 21 ezerrel kevesebb, tavaly szeptemberhez képest viszont még mindig 80 ezer fővel több munkanélkülit jelent. Az álláskeresők közül 47 ezren 25 évnél fiatalabbak, 101 ezren szakképzetlenek. Bár átfedés minden bizonnyal van a két csoport között, a munkanélküliek majdnem felét tehát az új munkaerőpiaci támogatással megcélzottak teszik ki. Mindkét csoport esetében igaz ugyanakkor, hogy az átlagnál kisebb arányban bővült körükben egy év alatt a munkanélküliség. Az összes regisztrált álláskereső száma tavaly szeptemberhez képest 33 százalékkal ugrott meg, a 25 évnél fiatalabbaké eközben 29, a szakképzelteleneké 24 százalékkal emelkedett. A diplomás állástalanok ugyanakkor 55 százalékkal lettek többen. A nagyobb ugrás esetükben annak is köszönhető, hogy felsőfokú oklevéllel a zsebükben tavaly jóval kevesebben, mintegy 16 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként, míg a szakképzeltelen munkanélküliek már egy évvel ezelőtt is több mint 81 ezren voltak. Az viszont ezekből a számokból is jól látszik, hogy a koronaválság most nem csak a szokásosan legveszélyeztetettebb munkavállalói réteget érintette.
