Előfizetés

A kormány kedvenc témái kevésbé érdekli a fiatalokat

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.14. 19:04

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
A magyar fiatalok mindössze 17 százalékát érdekli nagyon a politika, a városban élő, magasabb végzettségűek körében magasabb ez az érték, míg 38 százalék nem érdeklődik iránta - ismertette a Visegrádi 4-ek országaira kiterjedő, a fiatalok politikai attitűdjét vizsgáló felmérés eredményét Molnár Csaba, a Political Capital elemzője.
A járvány viszont a fiatalok körében növelte az érdeklődést a politika iránt, a válaszolók fele nyilatkozott így. A megkérdezettek 46 százaléka vett már részt választáson, harmaduk írt már alá online petíciót, de kevesebb mint tizedük vett részt önkéntes munkában vagy éppen politikai demonstráción. A kutatásban részt vevők 31 százaléka nem végez semmiféle politikai aktivitást, 13 százalékuk teljesen el is zárkózik ezektől. Ezzel összefüggésben áll, hogy a fiatalok nagy többsége (60 százalékot meghaladó arányban) elégedetlenek a kormánnyal és általában az ország politikai helyzetével is. A legnagyobb problémának (72 százalék tette ezt az első helyre) az egészségügy helyzetét tartják, ezt követi az infláció (67 százalék) és a korrupció (62 százalék), míg a koronavírus a 17 kategóriából a 13. helyen szerepelt csak – igaz, a júniusi mintavétel idején még sokkal jobbnak tűnt a helyzet. Érdekes, hogy a kormány által napirenden tartott témák (nemi szerepek átalakulása, bevándorlás, nemzeti kultúra elleni fenyegetések) csak a megkérdezettek mintegy negyedét aggasztották komolyan. A többség ugyanakkor inkább elégedett a kormány koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásával és 70 százalékuk „észszerűnek és érthetőnek” tartotta a kormány rendkívüli intézkedéseit is. Ugyanakkor a megkérdezettek 30 százaléka szerint kínai, 24 százalékuk szerint amerikai tudósok szabadították a világra a koronavírust, míg 42 százalék egyik elméletben sem hisz. Ugyanakkor a megkérdezettek 79 százaléka kifejezetten demokrácia párti, míg 23 százalék szerint egy autokrata vezető lenne jó az országnak. A többi V4-es országgal összehasonlítva viszont kiderül, hogy a magyar fiatalok közéleti érdeklődése még mindig magasabb mint a cseheké, de némileg alacsonyabb, mint a lengyel vagy a szlovák fiataloké, de a „politika iránt nagyon érdeklődők” aránya mindenhol 20 százalék alatt van. Az „Elégedetlenek de (még) passzívak?” - címmel készült nemzetközi kutatást a National Democratic Institute nemzetközi civilszervezet megbízásából a Political Capital végezte a Mediánnal együtt, 750 fős mintán 16-29 év közötti fiatalok körében idén júniusban. 

Egészségügy: hatalmas pofont vett a kormány 300 milliárdért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.14. 17:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Muszáj lesz módosítania a kormánynak az orvosi bérek emeléséről és a munkavégzési szabályokról szóló törvényen, mert komoly tüzek látszanak a rendszerben – mondja Sinkó Eszter egészség-közgazdász, aki szerint jelenleg a folyamat nem a megoldás irányába megy.
Bár a kormány arra készült, hogy az orvosi béremelésekkel tiszta helyzetet teremt, óriási bonyodalmak alakulnak ki az egészségügyben az intézkedés miatt. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában arról beszélt: a kormány elképzelése az volt, hogy a jelentős orvosi béremelés nyomán a betegek, ha bemennek egy közellátó intézménybe, ott nem találkoznak magánorvossal és hálapénzt sem kell adniuk, illetve nem kell „pitizniük” az ellátásért. Azaz világos helyzet alakul ki. Csakhogy a történet nem ilyen egyszerű. A mostani szabályok szerint ugyanis az orvosoknak új szerződést kell kötniük az intézményeikkel, és el kellene fogadniuk, hogy hónapokra vagy akár egy évre is máshova rendeljék ki őket. Erre az orvosok többségének az a válasza, hogy így eszük ágában sincs aláírni a szerződést. A másik problémás pont a másodállás kérdése, amit kivezetnének. „A közellátó rendszeren belül az orvosok rengeteg másodállást vállalnak, és az intézmények lényegében körbefoglalkoztatják őket. Ez nemcsak a pénz miatt fontos, hanem azért is, mert rengeteg ellátási pont van az egészségügyben, ahol nincs elegendő létszám. Vagyis ha a másodállást nem engedélyezik vagy korlátozzák, akkor bizonyos szolgáltatások megszűnnek”. Biztos, hogy a kormány a szabályozás korrigálására kényszerül, mert most az látszik, hogy – miként a politológusok mondani szokták – 300 milliárdért egy hatalmas pofont vásárolt meg magának. A kérdés csak az, hogy ki hogyan akar ebből a helyzetből kijönni. Sinkó Eszter azt is problémának látja, hogy nem lehet látni, a kormányban ki ma az egészségügy irányítója, „illetve amit látni, az picit ijesztő”. Hiszen úgy tűnik, a belügyminiszter engedélye nélkül semmi nem történik. Ez olyan, mintha Pintér Sándor a gyámja lenne mindannak, ami az egészségügyi államtitkárságon történik. Vagyis ahelyett, hogy átalakítanák az egészségügyi rendszer irányítását, mindenféle kiegészítő megoldásokat hoznak. Annak ugyanakkor szavai szerint örülni lehet, hogy Pintér Sándor vette kezébe az irányítást, hiszen legalább világos elvárásokat fogalmaz meg.  

Nagyon nem szeretné a Fidesz, ha a jogállamiságot néznék az uniós pénzekért cserébe

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.14. 17:29

Fotó: Az Országgyûlés Hivatala / MTI
Most éppen Kövér László beszélt erről a nyugat-lengyelországi Wroclawban.
"A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról"

- közölte a házelnök az MTI szerint, miután találkozott lengyel kollégájával. Az Elzbieta Witek lengyel alsóházi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Kövér László megállapította: Lengyelország és Magyarország jelenleg "kitüntetetten célkeresztjében van a politikai és ideológiai hadjáratnak", amelyet Brüsszelből és az EU egyes nyugati tagállamából folytatnak "annak érdekében, hogy érdekeinket alárendeljék mások érdekeinek". Ezeket a törekvéseket a házelnök szerint "jogállamisági eljárásokba próbálják csomagolni". Annak kapcsán, hogy az EU-ban zajló tárgyalások során felmerült az uniós források felhasználásának a jogállamisági elvekhez kötése, a házelnök kijelentette: "immáron a sokadik akciót indítják el" Magyarországgal és Lengyelországgal országgal szemben, "attól sem visszariadva, hogy az Európai Tanács által elfogadott, az EU-költségvetési tervéről szóló kompromisszumos megállapodást módosítsák". Kövér szerint fontos lenne, hogy a lengyel és a magyar parlament leszögezze:
nem hajlandó "egy olyan játékban szerepet játszani, amely lényegében országaink megzsarolására irányul". Amennyiben az EU-ban nem sikerül a jogállamisági kérdést leválasztani a pénzügyi kérdésekről, "úgy tekintjük, mintha a miniszterelnököknek semmiben sem sikerült volna megállapodniuk egymás között" a költségvetési tárgyalások során.

Az Országgyűlés elnöke úgy látta: felelőtlenül járnak el azok, akik a déli EU-tagállamok "gazdasági, pénzügyi stabilitását is kockára téve megpróbálják átvinni az ideológiai, politikai előítéleteikből fakadó szándékaikat". A sajtóértekezleten Elzbieta Witek házelnök is az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek minősítette az uniós források jogállamisághoz kötését. A két házelnöknek az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az uniós alapszerződés indokolatlan módosításának tekinthető, ha "pénzügyi tárgyú megállapodásokkal összefüggésben jogállamisági kérdéseket kívánnak rendezni" a tagállamok hozzájárulása nélkül, a tagállami parlamenteknek pedig "nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni" ez ellen - áll az állami hírügynökség beszámolójában. Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén olyan uniós mechanizmus létrehozásáról fogadott el állásfoglalást, amely a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat védené és erősítené.