Előfizetés

Szexvideóval gyanúsítja a Trump-média Biden fiát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.15. 07:47

Fotó: JIM WATSON / AFP
Alighanem lesz mit megmagyaráznia Donald Trump demokrata kihívójának.
A New York Post szerdán nyilvánosságra hozta Joe Biden fia, Hunter Biden egyes leveleit az ukrajnai Burisma-kapcsolatokról- szemlézi a cikket az MTI. Az állami hírügynökség beszámolója szerint Joe Biden kampánystábja tiltakozott és visszautasította, hogy a demokraták elnökjelöltjének közvetlen kapcsolatai lettek volna az energetikai céggel, a Twitter pedig betiltotta a levelek közlését. A New York Post által közölt e-mailekből az tűnik ki, hogy 
Hunter Biden már egy évvel korábban bemutatta apját - aki akkor Barack Obama kormányzatának alelnöke volt - a Burisma ukrán energetikai cég legfőbb vezetőinek, hogy Joe Biden alelnökként nyomást gyakorolt volna ukrán kormányzati tisztségviselőkre annak érdekében, hogy rúgják ki a Burisma esetleges korrupciós ügyeit vizsgáló főügyészt.

Hunter Biden.
Fotó: -
Hunter Biden 2014-től volt a Burisma igazgatótanácsának tagja, busás - havi 50 ezer dolláros - javadalmazásért, holott nem volt semmilyen cégvezetési tapasztalata. Kapcsolata a Burismával, és más, jövedelmező kínai és oroszországi üzletei már korábban ismertek voltak, az azonban nem, hogy az apját ő hozta össze az ukrán energetikai vállalat vezetőivel. Egy 2015 májusában keltezett elektronikus levélből kiderült, hogy Vadim Pozsarszkij, a Burisma igazgatótanácsnak egyik tanácsadója megköszönte Hunter Bidennek, hogy bemutatta őt az apjának. Egy esztendővel korábban ugyanez az ukrán szakember levélben felvetette Hunter Bidennek, hogy "miként tudná latba vetni a befolyását" az ukrán vállalat érdekében. A nyilvánosságra került levelezés kapcsán a The Wall Street Journal a szerda esti internetes kiadásában rámutatott:
nem igazak Joe Biden korábbi állításai, miszerint soha nem beszélt a fiával annak üzleti ügyeiről. "Nem is kérdéses, hogy szaftos ügy ez, és a New York Post, valamint Trump ügyvédje, Rudy Giuliani szerint még szaftosabb lesz" -

írta a The Wall Street Journal, idézve Giuliani szerdai Twitter-bejegyzését is. Joe Biden kampánya visszautasította, hogy a demokraták elnökjelöltjének közvetlen kapcsolatai lettek volna a Burismával. "Átnéztük Joe Biden akkori hivatalos találkozóinak napirendjét, és soha nem került sor arra a találkozóra, amelyről a New York Post írt" - jelentette ki szerdán este Andrew Bates, a Biden-kampány szóvivője. Hozzátette: azért nem kívánnak reagálni a levelekben foglalt tartalomra, mert a New York Post nem kérdezte meg a kampánytörzs véleményét. A Twitter elutasította a levelezés részleteinek közlését, de szerda este Jack Dorsey, a Twitter elnök-vezérigazgatója közleményt adott ki, amelyben elhibázott döntésnek minősítette saját cége lépését. Az Iowában kampányoló Donald Trump amerikai elnök a nagygyűlésen reagált a nyilvánosságra került újabb információkra.
"Egyértelműen láthatjuk, hogy (Joe) Biden korrupt politikus, akinek nem is lenne szabad megengedni, hogy induljon (az elnökválasztáson)" - hangsúlyozta az amerikai elnök.

Szerda este a Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany közölte: a Facebook és a Twitter cenzúrázta őt, nem engedte közzétenni a Joe Bidenre nézve szerinte terhelő dokumentumok megosztását. McEnany közzétette a Twitter-fiókján megjelent feliratot. "Az ön fiókját zárolták" - jelezte a közösségi médium.
Közben kiderült: a New York Posthoz úgy jutottak el a e-mailek, hogy Hunter Biden elvitte a laptopját javításra egy számítógépes szakemberhez, aki megtalálta az e-maileket, és másolatot készített róluk.

A republikánusokhoz közel álló Fox televízió szerdán este ismét bejátszotta azt a felvételt, amely 2018 januárjában készült a Külügyi Tanács egyik rendezvényén, ahol Joe Biden nevetgélve mesélte el a közönségnek, hogyan zsarolta meg - az Egyesült Államok alelnökeként - az ukrán vezetést: követelte a Burisma feltételezett korrupciós ügyeiben vizsgálódó főügyész eltávolítását, Kijev tudomására hozva, hogy ellenkező esetben az amerikai kormányzat nem adja meg az ukrán kormányzat által kért egymilliárd dolláros hitelt. A már említett laptopból egyébként más, Hunter Bidenre terhelő adatok kerültek elő. A gyanús emailek mellett előkerült 
egy 12 perces szexvideó is, amin a demokrata elnökjelölt a crack nevű kábítószert szív, majd egy ismeretlen nővel él nemi életet.

A merevlemez az FBI-nál kötött ki, miután a laptopszerviz tulajdonosa értesítette a rendőrséget. Ugyan nem emlékezett, ki hozhatta be, de rengeteg fotót találtak rajta a Biden-családról, emiatt valószínűsítik, hogy Hunter Biden tulajdona a gép. 
Ugyanakkor akadnak olyan feltételezések is, amelyek megkérdőjelezik az adatok valóságát.

A Business Insider szerint számos kérdés merül fel a történtekkel kapcsolatban. Thomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem professzora a levelezés nyilvánosságra kerülését követően azt tweetelte, nagyon gyanúsak a történések, különösen egy politikai kampányban. Erre utal, hogy az újság a levelezést kép formátumban tette fel, nem pedig fájlként töltötte fel és ez megnehezíti a hitelességének ellenőrzését. 
Ráadásul egyes feltételezések szerint abban a hónapban, amikor a laptopszerviz tulajdonosa átadta Giuliani ügyvédjének a merevlemez másolatát, Trump bizalmasa eközben arról egyeztetett egy Andril Derkach nevű ukrán állampolgárral, hogyan állnak a Joe Bidenről szóló káros információk megszerzésére irányuló erőfeszítések.

Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt hónapban szankcionálta Derkachot, mondván, hogy orosz ügynökként lépett fel és terjesztette a választásokkal kapcsolatos dezinformációkat. A Politico szerint mindezt egy éven át csinálta a férfi.

Szabad szemmel: szakadnak a visegrádiak a jogállamiság ügye miatt

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.15. 07:43

A szlovákok és a csehek nem kifogásolják, hogy a jogállami keretek betartásához kötné az unió a kifizetéseket. A New York Times roskadozó magyar ellátórendszerről ír. Nemzetközi lapszemle.
Le Monde A francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott az unió ma kezdődő kétnapos csúcsértekezlete előtt, hogy Magyarország és Lengyelország aligha gátolja tartósan a gazdasági helyreállítási program elfogadását, még akkor sem, ha cseppet sem ígérkezik könnyűnek a vita. Clément Beaune azzal indokolta derűlátását, hogy a két kormánynak is nagy szüksége van a pénzre. Az állam- és kormányfők még júliusban úgy állapodtak meg, hogy a jogállam betartásától kell függővé tenni az alapok folyósítását. Ez ügyben a politikus kompromisszumra számít, bár mint mondta, az aligha lesz tökéletes és teljes. Várhatóan mégis nagy előrelépést jelent majd. A tagok közötti pénzügyi szolidaritás azonban nem lehetséges úgy, hogy ne írjanak elő bizonyos politikai és társadalmi követelményeket. Mert különben dugába dől az európai terv és csupán az egységes piac marad, ahonnan minden tagország a maga érdekei szerint csipegethet. A franciák azonban nem ezt akarják, tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy ha a hónap végéig dűlőre jutnak a kérdésben, akkor utána megkezdődhet a ratifikálás a nemzeti parlamentek részéről és akkor van esély, hogy januártól életbe léphet a mentőcsomag. De ha nem sikerül, az hatalmas csalódást okozna a rászoruló államok lakosságának.
Le Monde A Visegrádi Csoport kettészakad a jogállami kritériumok ügyében, mert Csehország és Szlovákia egyáltalán nem tartja ördögtől valónak, hogy a járvány miatt elhatározott 750 milliárd eurós segélytervet a demokratikus normák tiszteletben tartásával kapcsolják össze. Ezt emeli ki a lap kommentárja, amelynek szerzője Sylvie Kauffmann, a korábbi főszerkesztő. A tétel bizonyítására idézi a prágai és a pozsonyi diplomácia vezetőjét, akik egyenesen hangsúlyozzák, hogy ennyi pénzt nem lehet feltételek nélkül szétosztani a tagállamok között. Hogy a jogállam ügye ismét ilyen élesen előtérbe került, ahhoz éppen a fertőzés teremtette meg, miután előtte az EU hasztalan próbálkozott, hogy a magyar sajtó szabadsága, illetve a lengyel bírósági rendszer átalakítása kapcsán a változások visszacsinálására vegye rá a két kormányt. Ám a Covid-19 folytán az unió új eszközhöz jutott a jogállami normák védelmében, és ez megrendíti a V4-ek egységét. Budapest és Varsó vétót helyezett kilátásba, de a másik két szövetséges nem áll be mögéjük. A szlovák diplomácia vezetője úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a jogállami vita megosztja az egész uniót, de hát itt olyan kérdésről van szó, amely az egész Európa-ház alapját képezi. A visegrádi tömb épületén ellenben súlyos repedések mutatkoznak.  
FAZ Budapest haragos, Gulyás Gergely szerint Berlinből ismét birodalmi hangok hallatszanak. A kancelláriaminiszter azt közölte két napja a Facebookon, hogy a német diplomácia vezetője fájdalmat akar okozni Magyarországnak és Lengyelországnak. Hozzátette, hogy a magyarok ezt már ismerik a múlt századból. Előtte Kovács Zoltán is utalást tett a náci időkre, ő Barleynak, az EP német szociáldemokrata alelnökének egyik nyilatkozata kapcsán. A tét a jogállami mechanizmus, amelynek kapcsán főleg a magyarok és a lengyelek hevesen tiltakoznak, míg a megkötések támogatói számára túlságosan enyhe az idevágó német javaslat. Tény, hogy az SPD néhány politikusa több olyan kijelentést tett, amit akár zavarónak lehet tekinteni. Magyar kormánytagok lelkes felzúdulással vetették rá magukat ezekre. Maas esetében a felháborodást az váltotta ki, hogy a miniszter – nyilvánvalóan a német indítvány erélytelenségét hangoztató kritikákra válaszul - kifejtette: olyan eszközt akarnak, amely fájdalmas lesz az olyan vezetések számára, mint a magyar vagy a lengyel.
New York Times Közép-Európát tavasszal megkímélte a vírus, de most egyre több a beteg, miközben egyes országokban súlyos hiány van orvosokból és ápolókból. A fertőzés végigsöpör az egész régión, a lengyel kórházak megteltek, a magyar doktorok komor figyelmeztetéseket adnak ki a kezelő személyzet hiánya miatt. A helyzet különösen azért fenyegető, mert az egészségügy sok helyütt igen gyenge lábakon áll és nem végeznek elég tesztet. Ráadásul a polgárok sokszor bizalmatlanok a saját kormányukkal szemben, ami a rendszerszintű korrupcióból fakad. Emellett a térségben sok idős ember él, méghozzá nagy családokban, ami fokozza a veszélyt, hogy megkapják a kórokozót. Az viszont jó, mondja egy cseh szakember, hogy a szocializmus engedelmességre szoktatta a társadalmat, így az követi a központi előírásokat. A legfőbb gond az, hogy kevés az orvos és a szakképzett gondozó, mert rengetegen nyugatra vándoroltak az elmúlt években. Ráadásul a járvány bekerült a politika örvényébe. Kaczynski bejelentette, hogy országa nem hagyja magát zsarolni a tervezett jogállami mechanizmussal. Hasonló fenyegetéseket eregetett Orbán is, de ő elcsitult, mert egyre nő a magyar megbetegedések száma. Az ellátórendszer roskadozik a teher alatt, ezért a hatalom óriási béremelést határozott el az orvosoknak. Falus Ferenc volt tiszti főorvos kifogásolja, hogy a kormány nem épített ki megfelelő rendszert a tesztelésre, illetve a kapcsolatok visszakövetésére. Sőt, szemmel láthatólag nem is vizsgálják, hogy mi volt a fertőzések útja.
Project Syndicate Az amerikai republikánusok már a látszatát is feladták, hogy tiszteletben tartják az alkotmányos rendet, őket – Trumppal együtt – kizárólag a hatalom megtartása foglalkoztatja – írja a London School of Economics Közpolitikai Szemléjének szerkesztője, és hogy mi vár az USÁ-ra a jogállam ügyében, ha Trump elnök marad, azt a magyar példán mutatja be. Merthogy az orbáni modellre az a jellemző, amit a neves újságíró, Walter Lippmann egykor törvénytelen törvényességként jellemzett. Nicholas Reed Langen szerint Magyarországon a demokrácia elleni támadások következményei már igen jól láthatóak, hiszen a normákat és intézményeket egy évtizede ássa alá a hatalom. A miniszterelnök arcátlanul félredobta a fékeket és ellensúlyokat, helyettük új alaptörvényt léptetett életbe, a törvényhozás, a bíróságok és a nép rovására megnövelve a kormány jogkörét. A rendszerváltás után nem sokkal a tündöklő, új liberális demokrácia átalakult liberális autokráciává. Igaz formálisan fennmaradt az alkotmányos demokrácia homlokzata. „Szabad”, de nem tisztességes választásokat tartanak, és létezik némi ellenzék is a törvényhozásban. De az intézményes halandzsa mögött Orbán szinte abszolút módon gyakorolja uralmát, amiről Trump legfeljebb csak álmodik. Semmilyen érdemi ellenzék vagy intézményes fék nem gátolja a magyar politikus döntéseit. A Fidesz javára változtatta meg a választási körzethatárokat, tisztogatást hajtott végre a közigazgatásban és lecsapott a független sajtóra. Emellett féktelen kampányt folytat az igazságszolgáltatás kiherélésére. Példa rá, hogy saját embereivel tömte tele az Alkotmánybíróságot, ugyanakkor idő előtt nyugdíjba küldte a neki nem tetsző bírákat. A kegyelemdöfést az adta meg, hogy Handó Tündét nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal élére. Amikor ez mind megvolt, akkor jött az átfogó alkotmánymódosítás, olyan intézkedésekkel, amelyeket korábban jogellenesnek minősített a taláros testület. Állami ellenőrzés alá helyezte az egyetemeket, és készíti elő az utat a vallás- és szólásszabadság korlátozására. A szerző idézi Kim Lane Scheppelét, aki szerint mostanra világossá vált, hogy Orbán és a Fidesz nem ismer semmilyen korlátot, amikor a hatalomról van szó.
Foreign Policy Trump miatt a befektetők már úgy kezelik az USÁ-t, mint egy feltörekvő piacot, mert a választási káosz, a társadalmi nyugtalanság és a gyenge intézmények miatt túl kockázatosnak tartják – írja a Geoquant nevű elemző intézet vezérigazgatója, a Columbia Egyetem Nemzetközi Tanszékének tanára. Mark Rosenberg szerint az intézmények oldaláról fenyegető veszélyeket tekintve az Egyesült Államok már Magyarország és Thaiföld szintjén mozog, nem emlékeztet egy stabil demokráciára. De hát az elnök nem hajlandó kijelenteni, hogy veresége esetén hajlandó átadni a hatalmat, ellenfelei letartóztatására szólít fel, szövetségesei pedig puccskísérletet szajkóznak. Az ilyen politika inkább a 3. világot jellemzi. Például a közelmúltban a törököknél okozott gazdasági megpróbáltatásokat a választás körüli zűrzavar. Biden ugyan növeli előnyét és ez csökkenti a félelmeket, de vetélytársa egyértelműen a megosztásra építi kampányát, kifejezetten bátorítja a politikai önbíráskodást. Emiatt meggyengültek a fékek és ellensúlyok. A hatalom túllép az intézményes normákon, ráadásul zajlik a csata a Legfelsőbb Bíróság leendő tagja körül, ugyanakkor elképzelhető, hogy győzelmük esetén a demokraták bosszút állnak. Nos, mindebbe beleremeghet az amerikai demokrácia. Amit csak súlyosbít a vita a választások rendjéről, illetve a kétpártrendszerről. Ez pedig elriasztja az embereket a politikától és elősegíti a kisebbségi kormányzást. Mintha egy fejlődő országban lennénk! Nem kérdés, hogy négy éve pont ezek a tényezők segítették hatalomra az elnököt, és hogy akkor is fennmaradnak, ha ő távozni kényszerül a Fehér Házból. Vagyis a világ legrégebbi demokráciája alighanem a jövőben is olyan lesz, mintha a legújabb feltörekvő piacról lenne szó.
Süddeutsche Zeitung Feltűnően gyorsan sikerült megállapodásra jutni az unióban a Navalnij-ügyben, pedig nem lehetett egyhangú döntésre számítani, hiszen például Magyarország és Olaszország rendre más álláspontra helyezkedik, mint a többiek, amikor Oroszországról van szó. Ezúttal azonban igen nagy nevek kerültek fel a szankciós listára, hiszen rajta van a belbiztonsági szolgálat főnöke, a Kreml apparátusának 2. embere, és főleg az elnök szürke eminenciása, a korábbi szakács, Prigosin, aki a trollgépezetet és a zsoldoshadsereget irányítja. Ő végzi el a piszkos munkát, amihez az államfő nem szeretné a nevét adni. Vagyis közelebb aligha lehetett volna kerülni Putyinhoz a megtorló intézkedésekkel. Az üzenet egyértelműen az államfőnek szól, mert az ő tudta nélkül nemigen próbálták volna eltenni láb alól az ellenzék legfontosabb politikusát, méghozzá a hadsereg egyik ideggázával. De ha nem tájékoztatták, akkor neki kellett volna megbüntetnie azokat, akiket most megnevezett az EU. Persze sok fájdalmat ezzel együtt nem okoznak a most elrendelt tilalmak, de a lényeg, hogy a provokációt már nem intézik el egy pár diplomata kiutasításával, vagy akár kemény szavakkal. A belső apparátus került célkeresztbe és ezen el kell gondolkodnia az orosz hatalmi apparátusnak. Hiszen Putyin sem marad örökre a kormányrúdnál. Oroszország leválhat az unióról, de nem engedheti meg magának ezt a kormányzati stílust. A mostani döntés nagyon megrontja a tagállamok viszonyát Moszkvával. A figyelmeztetés mindenkinek szól, aki még együttműködik a Putyin-rezsimmel és meghosszabbítjak annak életét.
FT Küszködik a nyugat-európai szélsőjobb, mert a belharcok és az új riválisok elszívják az erejét – Ausztriában, Németországban és Olaszországban a járvány idején megingott a korábban erősen nyomuló populisták támogatottsága. A vasárnapi bécsi választásokon az FPÖ, amely nemrégiben még a kormánykoalíció tagja volt, 31-ről 9 %-ra esett vissza. Sorsa jól mutatja az egész európai trendet, mármint hogy vége az ilyen erők feltartóztathatatlannak tűnő felemelkedésének. Tehetetlen dühvel figyelték, amint a ragály felhozza a kormányzó pártokat, illetve a hatalmon lévő politikusokat, amit a CDU és az olasz kormányfő példája igazol. Salvini ligája viszont azt illusztrálja, milyen nehézségekkel néznek szembe a demagógok. Armin Laschet, Észak-Rajna-Wesztfália miniszterelnöke úgy érzékelteti a helyzetet, hogy az emberek akkor szavaznak a populistákra, amikor jól mennek a dolgok. Ám amikor baj van, akkor inkább olyanokat választanak, akikben megbízhatnak, akik átsegítik őket a válságon. A legjobban éppen Németországban látni ezt, ahol belső polgárháború tört ki a szélsőjobbos AfD-ben. Az ilyen erők helyzetét csak tovább gyengíti, hogy csökken a bevándorlás jelentősége a szavazópolgárok szemében. Az Osztrák Szabadságpárton belül ezen felül ott volt Strache pártelnök ibizai videója. Az olaszoknál a Meloni-féle párt előretörése szétzúzta a Salvini legyőzhetetlenségébe vetett hitet és fenyegeti a liga monopóliumát a jobboldalon. Ugyanakkor továbbra is jól szerepel a közvélemény kutatásokban Le Pen, illetve a spanyoloknál a Vox. A mainzi egyetem egyik politológia professzora azt mondja, hogy a szélsőjobb tábora nem lett kisebb, csak éppen több szereplő között oszlik meg. Ily módon korai a populizmus végéről beszélni.
Kurier Ausztria újabb fél évvel meghosszabbítja menekültválság csúcsán elrendelt ellenőrzést a magyar és a szlovén határon. Erről az osztrák belügyi tárca már értesítette mind a bizottságot, mind a tagállamokat. A szakminiszter azzal indokolta a döntést, hogy továbbra is jelentős a migrációs nyomás, fenn kell tartani a belső biztonságot, továbbá feszült helyzetet okoz a koronafertőzés. A jelentés megjegyzi, hogy a magyar és a szlovén kormány már többször tiltakozott Bécsben az eljárásmód miatt. Brüsszel szintén a határkontroll beszüntetésére szólított fel. Ám azt fenntartja bizonyos körzetekben Németország, Svédország, Dánia, valamint Franciaország is. Továbbá Norvégia, amely ugyan az uniónak nem tagja, de a schengeni rendszernek igen.

Elég a koronás korrupcióból!

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.10.15. 07:30

Fotó: JOSE JORDAN / AFP
A spanyol királyság létét sodorta veszélybe a korábban köztiszteletnek örvendő, majd botrányok sorozatába keveredő volt uralkodó, I. János Károly. A köztársaság, mint államforma egyre vonzóbb, főképp a fiatalok körében
Hónapról-hónapra csökken a spanyol monarchia támogatottsága, az utóbbi évek korrupciós botrányai, de főképp János király rejtélyes távozása az Egyesült Arab Emirátusokba, megrengette az intézmény hitelét. A lakosság 40,9 százaléka, köztársaságot szeretne, derült ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból. A szeptember 21-október 5-e között végzett felmérés eredménye hosszú távon semmi jót nem ígér a spanyol királyi család számára. Igaz ugyan, hogy a monarchiát ellenző 40,9 százalék nem a lakosság többsége, de annak fényében, hogy csupán 34,9 százalék támogatja egyértelműen a királyságot és 24,2 százalék elbizonytalanodott, egyelőre nincs opciója ebben a kérdésben, VI. Fülöp jogosan aggódhat. Az is sokatmondó, hogy míg a köztársaságpártiak zöme a 16-54 éves korosztályból kerül ki, addig a királyság hívei az 55 év fölöttiek körében vannak többségben. A spanyol alkotmány szerint az államformáról csak népszavazás dönthet: 48 százalék azonban támogatna egy, a monarchia jövőjéről döntő referendumot, 25 százalék ellenzi, és 16,1 százalék nem tud dönteni a kérdésben. Augusztusban még 56 százalék állt ki a monarchia mellett és csupán 33,5 százalék kardoskodott a köztársaságért, vagyis közel 20 százalékot apadt a spanyol királyi ház támogatóinak tábora nem egészen két hónap alatt. És bár I. János Károly király neve és 39 éven át tartó uralkodása egybefonódik a Franco diktatúra utáni demokratikus Spanyolország kiépítésével, fokozatosan csökken azok tábora is, akik a király szerepét e tekintetben meghatározónak tekintik. Igaz, ma még 69,2 százalék történelminek tartja a volt uralkodó szerepét, de közel 25 százalék már ezt is megkérdőjelezi, amire korábban soha nem volt példa még a köztársaságpártiak körében sem. A bizalomvesztés nem véletlen, a spanyol királyi házat az utóbbi években korrupciós botrányok sora rázta meg, és azon túlmenően, hogy a család egyik tagja épp börtönbüntetését tölti korrupció miatt, könnyen megtörténhet, hogy maga János király is a vádlottak padjára kerül. Jelenleg zajlik egy pénzügyi vizsgálat Spanyolországban és Svájcban, amely arra keres választ, hogy a volt uralkodó kapott-e jutalékot, amiért egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagysebességű vasútvonal építésének második, 6,7 milliárd eurós fázisát Szaúd-Arábiában és igaz-e az, hogy az illegális jövedelmét titkos svájci bankszámlákon helyezte el.  Idén márciusban a svájci La Tribune de Geneve című lap arról közölt egy cikket, hogy János Károly 100 millió dollár kenőpénzt fogadott el a szaúdiaktól. Bár VI. Fülöp király kapcsán az érintettségnek a gyanúja sem merült fel, a különben népszerű fiatal uralkodó imázsának nem tett jót, hogy csak a külföldi sajtóban megjelent részletek után jelentette be, hogy lemondott az apjától várható teljes személyes örökségéről és a továbbiakban nem folyósítja a volt uralkodónak neki járó éves járadékot sem. Spanyolországban a koronavírus járvány miatti szigorú gyülekezési tilalom dacára megszaporodtak a királyi ház elleni tüntetések azt követően, hogy a 82 éves volt uralkodó augusztus elején az Egyesült Arab Emirátusokba távozott. Az I. János Károlyba vetett bizalom azonban nem a vasútépítési botránnyal kezdett megrendülni. Népszerűségén először az eltitkolt 2012-es botswanai elefántvadászat ejtett csorbát, amire szeretőjével együtt repült el, s 40 ezer euróba került akkor, amikor az ország még mindig a gazdasági válság okozta recesszióval küszködött. A botrány kitörése utána szaúdi király ház egyik off shore ügyeleteiről hírhedt tanácsadója ugyan magára vállalta, de ez már kevés volt a János Károly számára. 2014-be le is mondott fia, VI. Fülöp javára. Erre tevődött rá a sokáig eltitkolt szerető bosszúja. A vasútépítési korrupciós ügyben ugyanis azt követően indult el a nyomozás két éve, hogy a német-dán kettős állampolgárságú szerető, Corinna zu Sayn-Wittgenstein üzletasszony a spanyol sajtónak, bosszúból, amiért a király szakított vele, nyilatkozott arról, hogy pénzt kapott János Károlytól, és ő sejtette először nyilvánosan a szaúdi szálat is. VI. Fülöp, a jelenlegi uralkodó eleve kényes helyzetet örökölt 2014-ben - apja elefántvadászata mellett sógora, Inaki Urdangarin, Krisztina infánsnő férje ellen folyt épp vizsgálat közpénzek hűtlen kezelése miatt. A volt válogatott kézilabdázót végül el is ítélték, jelenleg börtönbüntetését tölti, ami ugyancsak nem mindennapi dolog egy királyi család tagja esetében. A köztársaságpártiakat az is erősíti, hogy a iszonyú összegű korrupciós botrányt akár meg is úszhatja a volt uralkodó, mert a hatályos törvények szerint lemondása, azaz 2014 előtti tetteire államfőként teljes mentességet élve. A volt király egyelőre nem vádlott, erről a spanyol legfelsőbb bíróságnak kell döntést hoznia. Ügyvédje ugyan bejelentette, hogy az uralkodó kész együttműködni az ügyészséggel, ám váratlan és rejtélyes augusztusi távozása megkérdőjelezi ezt a készséget. A lakosság 80,3 százaléka már augusztus elején úgy vélekedett, az országból elmenekült uralkodónak bíróságon kell felelnie tetteiért. A Legfelsőbb Bíróság azonban azt vizsgálja, hogy János Károly elkövetett-e bármiféle törvénytelenséget 2014 után és csak akkor indul ellene eljárás, ha ez bebizonyosodik.