Hónapról-hónapra csökken a spanyol monarchia támogatottsága, az utóbbi évek korrupciós botrányai, de főképp János király rejtélyes távozása az Egyesült Arab Emirátusokba, megrengette az intézmény hitelét. A lakosság 40,9 százaléka, köztársaságot szeretne, derült ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.
A szeptember 21-október 5-e között végzett felmérés eredménye hosszú távon semmi jót nem ígér a spanyol királyi család számára. Igaz ugyan, hogy a monarchiát ellenző 40,9 százalék nem a lakosság többsége, de annak fényében, hogy csupán 34,9 százalék támogatja egyértelműen a királyságot és 24,2 százalék elbizonytalanodott, egyelőre nincs opciója ebben a kérdésben, VI. Fülöp jogosan aggódhat. Az is sokatmondó, hogy míg a köztársaságpártiak zöme a 16-54 éves korosztályból kerül ki, addig a királyság hívei az 55 év fölöttiek körében vannak többségben.
A spanyol alkotmány szerint az államformáról csak népszavazás dönthet: 48 százalék azonban támogatna egy, a monarchia jövőjéről döntő referendumot, 25 százalék ellenzi, és 16,1 százalék nem tud dönteni a kérdésben.
Augusztusban még 56 százalék állt ki a monarchia mellett és csupán 33,5 százalék kardoskodott a köztársaságért, vagyis közel 20 százalékot apadt a spanyol királyi ház támogatóinak tábora nem egészen két hónap alatt. És bár I. János Károly király neve és 39 éven át tartó uralkodása egybefonódik a Franco diktatúra utáni demokratikus Spanyolország kiépítésével, fokozatosan csökken azok tábora is, akik a király szerepét e tekintetben meghatározónak tekintik. Igaz, ma még 69,2 százalék történelminek tartja a volt uralkodó szerepét, de közel 25 százalék már ezt is megkérdőjelezi, amire korábban soha nem volt példa még a köztársaságpártiak körében sem.
A bizalomvesztés nem véletlen, a spanyol királyi házat az utóbbi években korrupciós botrányok sora rázta meg, és azon túlmenően, hogy a család egyik tagja épp börtönbüntetését tölti korrupció miatt, könnyen megtörténhet, hogy maga János király is a vádlottak padjára kerül. Jelenleg zajlik egy pénzügyi vizsgálat Spanyolországban és Svájcban, amely arra keres választ, hogy a volt uralkodó kapott-e jutalékot, amiért egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagysebességű vasútvonal építésének második, 6,7 milliárd eurós fázisát Szaúd-Arábiában és igaz-e az, hogy az illegális jövedelmét titkos svájci bankszámlákon helyezte el.
Idén márciusban a svájci La Tribune de Geneve című lap arról közölt egy cikket, hogy János Károly 100 millió dollár kenőpénzt fogadott el a szaúdiaktól. Bár VI. Fülöp király kapcsán az érintettségnek a gyanúja sem merült fel, a különben népszerű fiatal uralkodó imázsának nem tett jót, hogy csak a külföldi sajtóban megjelent részletek után jelentette be, hogy lemondott az apjától várható teljes személyes örökségéről és a továbbiakban nem folyósítja a volt uralkodónak neki járó éves járadékot sem.
Spanyolországban a koronavírus járvány miatti szigorú gyülekezési tilalom dacára megszaporodtak a királyi ház elleni tüntetések azt követően, hogy a 82 éves volt uralkodó augusztus elején az Egyesült Arab Emirátusokba távozott.
Az I. János Károlyba vetett bizalom azonban nem a vasútépítési botránnyal kezdett megrendülni. Népszerűségén először az eltitkolt 2012-es botswanai elefántvadászat ejtett csorbát, amire szeretőjével együtt repült el, s 40 ezer euróba került akkor, amikor az ország még mindig a gazdasági válság okozta recesszióval küszködött. A botrány kitörése utána szaúdi király ház egyik off shore ügyeleteiről hírhedt tanácsadója ugyan magára vállalta, de ez már kevés volt a János Károly számára. 2014-be le is mondott fia, VI. Fülöp javára. Erre tevődött rá a sokáig eltitkolt szerető bosszúja. A vasútépítési korrupciós ügyben ugyanis azt követően indult el a nyomozás két éve, hogy a német-dán kettős állampolgárságú szerető, Corinna zu Sayn-Wittgenstein üzletasszony a spanyol sajtónak, bosszúból, amiért a király szakított vele, nyilatkozott arról, hogy pénzt kapott János Károlytól, és ő sejtette először nyilvánosan a szaúdi szálat is.
VI. Fülöp, a jelenlegi uralkodó eleve kényes helyzetet örökölt 2014-ben - apja elefántvadászata mellett sógora, Inaki Urdangarin, Krisztina infánsnő férje ellen folyt épp vizsgálat közpénzek hűtlen kezelése miatt. A volt válogatott kézilabdázót végül el is ítélték, jelenleg börtönbüntetését tölti, ami ugyancsak nem mindennapi dolog egy királyi család tagja esetében.
A köztársaságpártiakat az is erősíti, hogy a iszonyú összegű korrupciós botrányt akár meg is úszhatja a volt uralkodó, mert a hatályos törvények szerint lemondása, azaz 2014 előtti tetteire államfőként teljes mentességet élve. A volt király egyelőre nem vádlott, erről a spanyol legfelsőbb bíróságnak kell döntést hoznia. Ügyvédje ugyan bejelentette, hogy az uralkodó kész együttműködni az ügyészséggel, ám váratlan és rejtélyes augusztusi távozása megkérdőjelezi ezt a készséget. A lakosság 80,3 százaléka már augusztus elején úgy vélekedett, az országból elmenekült uralkodónak bíróságon kell felelnie tetteiért. A Legfelsőbb Bíróság azonban azt vizsgálja, hogy János Károly elkövetett-e bármiféle törvénytelenséget 2014 után és csak akkor indul ellene eljárás, ha ez bebizonyosodik.
