külföldi lapszemle;

Szabad szemmel: szakadnak a visegrádiak a jogállamiság ügye miatt

A szlovákok és a csehek nem kifogásolják, hogy a jogállami keretek betartásához kötné az unió a kifizetéseket. A New York Times roskadozó magyar ellátórendszerről ír. Nemzetközi lapszemle.

Le Monde

A francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott az unió ma kezdődő kétnapos csúcsértekezlete előtt, hogy Magyarország és Lengyelország aligha gátolja tartósan a gazdasági helyreállítási program elfogadását, még akkor sem, ha cseppet sem ígérkezik könnyűnek a vita. Clément Beaune azzal indokolta derűlátását, hogy a két kormánynak is nagy szüksége van a pénzre. Az állam- és kormányfők még júliusban úgy állapodtak meg, hogy a jogállam betartásától kell függővé tenni az alapok folyósítását. Ez ügyben a politikus kompromisszumra számít, bár mint mondta, az aligha lesz tökéletes és teljes. Várhatóan mégis nagy előrelépést jelent majd.

A tagok közötti pénzügyi szolidaritás azonban nem lehetséges úgy, hogy ne írjanak elő bizonyos politikai és társadalmi követelményeket. Mert különben dugába dől az európai terv és csupán az egységes piac marad, ahonnan minden tagország a maga érdekei szerint csipegethet. A franciák azonban nem ezt akarják, tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy ha a hónap végéig dűlőre jutnak a kérdésben, akkor utána megkezdődhet a ratifikálás a nemzeti parlamentek részéről és akkor van esély, hogy januártól életbe léphet a mentőcsomag. De ha nem sikerül, az hatalmas csalódást okozna a rászoruló államok lakosságának.

Le Monde

A Visegrádi Csoport kettészakad a jogállami kritériumok ügyében, mert Csehország és Szlovákia egyáltalán nem tartja ördögtől valónak, hogy a járvány miatt elhatározott 750 milliárd eurós segélytervet a demokratikus normák tiszteletben tartásával kapcsolják össze. Ezt emeli ki a lap kommentárja, amelynek szerzője Sylvie Kauffmann, a korábbi főszerkesztő. A tétel bizonyítására idézi a prágai és a pozsonyi diplomácia vezetőjét, akik egyenesen hangsúlyozzák, hogy ennyi pénzt nem lehet feltételek nélkül szétosztani a tagállamok között.

Hogy a jogállam ügye ismét ilyen élesen előtérbe került, ahhoz éppen a fertőzés teremtette meg, miután előtte az EU hasztalan próbálkozott, hogy a magyar sajtó szabadsága, illetve a lengyel bírósági rendszer átalakítása kapcsán a változások visszacsinálására vegye rá a két kormányt. Ám a Covid-19 folytán az unió új eszközhöz jutott a jogállami normák védelmében, és ez megrendíti a V4-ek egységét. Budapest és Varsó vétót helyezett kilátásba, de a másik két szövetséges nem áll be mögéjük. A szlovák diplomácia vezetője úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a jogállami vita megosztja az egész uniót, de hát itt olyan kérdésről van szó, amely az egész Európa-ház alapját képezi. A visegrádi tömb épületén ellenben súlyos repedések mutatkoznak.  

FAZ

Budapest haragos, Gulyás Gergely szerint Berlinből ismét birodalmi hangok hallatszanak. A kancelláriaminiszter azt közölte két napja a Facebookon, hogy a német diplomácia vezetője fájdalmat akar okozni Magyarországnak és Lengyelországnak. Hozzátette, hogy a magyarok ezt már ismerik a múlt századból. Előtte Kovács Zoltán is utalást tett a náci időkre, ő Barleynak, az EP német szociáldemokrata alelnökének egyik nyilatkozata kapcsán.

A tét a jogállami mechanizmus, amelynek kapcsán főleg a magyarok és a lengyelek hevesen tiltakoznak, míg a megkötések támogatói számára túlságosan enyhe az idevágó német javaslat. Tény, hogy az SPD néhány politikusa több olyan kijelentést tett, amit akár zavarónak lehet tekinteni. Magyar kormánytagok lelkes felzúdulással vetették rá magukat ezekre. Maas esetében a felháborodást az váltotta ki, hogy a miniszter – nyilvánvalóan a német indítvány erélytelenségét hangoztató kritikákra válaszul - kifejtette: olyan eszközt akarnak, amely fájdalmas lesz az olyan vezetések számára, mint a magyar vagy a lengyel.

New York Times

Közép-Európát tavasszal megkímélte a vírus, de most egyre több a beteg, miközben egyes országokban súlyos hiány van orvosokból és ápolókból. A fertőzés végigsöpör az egész régión, a lengyel kórházak megteltek, a magyar doktorok komor figyelmeztetéseket adnak ki a kezelő személyzet hiánya miatt. A helyzet különösen azért fenyegető, mert az egészségügy sok helyütt igen gyenge lábakon áll és nem végeznek elég tesztet.

Ráadásul a polgárok sokszor bizalmatlanok a saját kormányukkal szemben, ami a rendszerszintű korrupcióból fakad. Emellett a térségben sok idős ember él, méghozzá nagy családokban, ami fokozza a veszélyt, hogy megkapják a kórokozót. Az viszont jó, mondja egy cseh szakember, hogy a szocializmus engedelmességre szoktatta a társadalmat, így az követi a központi előírásokat.

A legfőbb gond az, hogy kevés az orvos és a szakképzett gondozó, mert rengetegen nyugatra vándoroltak az elmúlt években. Ráadásul a járvány bekerült a politika örvényébe. Kaczynski bejelentette, hogy országa nem hagyja magát zsarolni a tervezett jogállami mechanizmussal. Hasonló fenyegetéseket eregetett Orbán is, de ő elcsitult, mert egyre nő a magyar megbetegedések száma. Az ellátórendszer roskadozik a teher alatt, ezért a hatalom óriási béremelést határozott el az orvosoknak.

Falus Ferenc volt tiszti főorvos kifogásolja, hogy a kormány nem épített ki megfelelő rendszert a tesztelésre, illetve a kapcsolatok visszakövetésére. Sőt, szemmel láthatólag nem is vizsgálják, hogy mi volt a fertőzések útja.

Project Syndicate

Az amerikai republikánusok már a látszatát is feladták, hogy tiszteletben tartják az alkotmányos rendet, őket – Trumppal együtt – kizárólag a hatalom megtartása foglalkoztatja – írja a London School of Economics Közpolitikai Szemléjének szerkesztője, és hogy mi vár az USÁ-ra a jogállam ügyében, ha Trump elnök marad, azt a magyar példán mutatja be. Merthogy az orbáni modellre az a jellemző, amit a neves újságíró, Walter Lippmann egykor törvénytelen törvényességként jellemzett.

Nicholas Reed Langen szerint Magyarországon a demokrácia elleni támadások következményei már igen jól láthatóak, hiszen a normákat és intézményeket egy évtizede ássa alá a hatalom. A miniszterelnök arcátlanul félredobta a fékeket és ellensúlyokat, helyettük új alaptörvényt léptetett életbe, a törvényhozás, a bíróságok és a nép rovására megnövelve a kormány jogkörét.

A rendszerváltás után nem sokkal a tündöklő, új liberális demokrácia átalakult liberális autokráciává. Igaz formálisan fennmaradt az alkotmányos demokrácia homlokzata. „Szabad”, de nem tisztességes választásokat tartanak, és létezik némi ellenzék is a törvényhozásban. De az intézményes halandzsa mögött Orbán szinte abszolút módon gyakorolja uralmát, amiről Trump legfeljebb csak álmodik. Semmilyen érdemi ellenzék vagy intézményes fék nem gátolja a magyar politikus döntéseit.

A Fidesz javára változtatta meg a választási körzethatárokat, tisztogatást hajtott végre a közigazgatásban és lecsapott a független sajtóra. Emellett féktelen kampányt folytat az igazságszolgáltatás kiherélésére. Példa rá, hogy saját embereivel tömte tele az Alkotmánybíróságot, ugyanakkor idő előtt nyugdíjba küldte a neki nem tetsző bírákat. A kegyelemdöfést az adta meg, hogy Handó Tündét nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal élére.

Amikor ez mind megvolt, akkor jött az átfogó alkotmánymódosítás, olyan intézkedésekkel, amelyeket korábban jogellenesnek minősített a taláros testület. Állami ellenőrzés alá helyezte az egyetemeket, és készíti elő az utat a vallás- és szólásszabadság korlátozására. A szerző idézi Kim Lane Scheppelét, aki szerint mostanra világossá vált, hogy Orbán és a Fidesz nem ismer semmilyen korlátot, amikor a hatalomról van szó.

Foreign Policy

Trump miatt a befektetők már úgy kezelik az USÁ-t, mint egy feltörekvő piacot, mert a választási káosz, a társadalmi nyugtalanság és a gyenge intézmények miatt túl kockázatosnak tartják – írja a Geoquant nevű elemző intézet vezérigazgatója, a Columbia Egyetem Nemzetközi Tanszékének tanára. Mark Rosenberg szerint az intézmények oldaláról fenyegető veszélyeket tekintve az Egyesült Államok már Magyarország és Thaiföld szintjén mozog, nem emlékeztet egy stabil demokráciára.

De hát az elnök nem hajlandó kijelenteni, hogy veresége esetén hajlandó átadni a hatalmat, ellenfelei letartóztatására szólít fel, szövetségesei pedig puccskísérletet szajkóznak. Az ilyen politika inkább a 3. világot jellemzi. Például a közelmúltban a törököknél okozott gazdasági megpróbáltatásokat a választás körüli zűrzavar. Biden ugyan növeli előnyét és ez csökkenti a félelmeket, de vetélytársa egyértelműen a megosztásra építi kampányát, kifejezetten bátorítja a politikai önbíráskodást.

Emiatt meggyengültek a fékek és ellensúlyok. A hatalom túllép az intézményes normákon, ráadásul zajlik a csata a Legfelsőbb Bíróság leendő tagja körül, ugyanakkor elképzelhető, hogy győzelmük esetén a demokraták bosszút állnak. Nos, mindebbe beleremeghet az amerikai demokrácia. Amit csak súlyosbít a vita a választások rendjéről, illetve a kétpártrendszerről. Ez pedig elriasztja az embereket a politikától és elősegíti a kisebbségi kormányzást. Mintha egy fejlődő országban lennénk!

Nem kérdés, hogy négy éve pont ezek a tényezők segítették hatalomra az elnököt, és hogy akkor is fennmaradnak, ha ő távozni kényszerül a Fehér Házból. Vagyis a világ legrégebbi demokráciája alighanem a jövőben is olyan lesz, mintha a legújabb feltörekvő piacról lenne szó.

Süddeutsche Zeitung

Feltűnően gyorsan sikerült megállapodásra jutni az unióban a Navalnij-ügyben, pedig nem lehetett egyhangú döntésre számítani, hiszen például Magyarország és Olaszország rendre más álláspontra helyezkedik, mint a többiek, amikor Oroszországról van szó. Ezúttal azonban igen nagy nevek kerültek fel a szankciós listára, hiszen rajta van a belbiztonsági szolgálat főnöke, a Kreml apparátusának 2. embere, és főleg az elnök szürke eminenciása, a korábbi szakács, Prigosin, aki a trollgépezetet és a zsoldoshadsereget irányítja. Ő végzi el a piszkos munkát, amihez az államfő nem szeretné a nevét adni. Vagyis közelebb aligha lehetett volna kerülni Putyinhoz a megtorló intézkedésekkel.

Az üzenet egyértelműen az államfőnek szól, mert az ő tudta nélkül nemigen próbálták volna eltenni láb alól az ellenzék legfontosabb politikusát, méghozzá a hadsereg egyik ideggázával. De ha nem tájékoztatták, akkor neki kellett volna megbüntetnie azokat, akiket most megnevezett az EU. Persze sok fájdalmat ezzel együtt nem okoznak a most elrendelt tilalmak, de a lényeg, hogy a provokációt már nem intézik el egy pár diplomata kiutasításával, vagy akár kemény szavakkal. A belső apparátus került célkeresztbe és ezen el kell gondolkodnia az orosz hatalmi apparátusnak. Hiszen Putyin sem marad örökre a kormányrúdnál.

Oroszország leválhat az unióról, de nem engedheti meg magának ezt a kormányzati stílust. A mostani döntés nagyon megrontja a tagállamok viszonyát Moszkvával. A figyelmeztetés mindenkinek szól, aki még együttműködik a Putyin-rezsimmel és meghosszabbítjak annak életét.

FT

Küszködik a nyugat-európai szélsőjobb, mert a belharcok és az új riválisok elszívják az erejét – Ausztriában, Németországban és Olaszországban a járvány idején megingott a korábban erősen nyomuló populisták támogatottsága. A vasárnapi bécsi választásokon az FPÖ, amely nemrégiben még a kormánykoalíció tagja volt, 31-ről 9 %-ra esett vissza. Sorsa jól mutatja az egész európai trendet, mármint hogy vége az ilyen erők feltartóztathatatlannak tűnő felemelkedésének.

Tehetetlen dühvel figyelték, amint a ragály felhozza a kormányzó pártokat, illetve a hatalmon lévő politikusokat, amit a CDU és az olasz kormányfő példája igazol. Salvini ligája viszont azt illusztrálja, milyen nehézségekkel néznek szembe a demagógok. Armin Laschet, Észak-Rajna-Wesztfália miniszterelnöke úgy érzékelteti a helyzetet, hogy az emberek akkor szavaznak a populistákra, amikor jól mennek a dolgok. Ám amikor baj van, akkor inkább olyanokat választanak, akikben megbízhatnak, akik átsegítik őket a válságon.

A legjobban éppen Németországban látni ezt, ahol belső polgárháború tört ki a szélsőjobbos AfD-ben. Az ilyen erők helyzetét csak tovább gyengíti, hogy csökken a bevándorlás jelentősége a szavazópolgárok szemében. Az Osztrák Szabadságpárton belül ezen felül ott volt Strache pártelnök ibizai videója. Az olaszoknál a Meloni-féle párt előretörése szétzúzta a Salvini legyőzhetetlenségébe vetett hitet és fenyegeti a liga monopóliumát a jobboldalon.

Ugyanakkor továbbra is jól szerepel a közvélemény kutatásokban Le Pen, illetve a spanyoloknál a Vox. A mainzi egyetem egyik politológia professzora azt mondja, hogy a szélsőjobb tábora nem lett kisebb, csak éppen több szereplő között oszlik meg. Ily módon korai a populizmus végéről beszélni.

Kurier

Ausztria újabb fél évvel meghosszabbítja menekültválság csúcsán elrendelt ellenőrzést a magyar és a szlovén határon. Erről az osztrák belügyi tárca már értesítette mind a bizottságot, mind a tagállamokat. A szakminiszter azzal indokolta a döntést, hogy továbbra is jelentős a migrációs nyomás, fenn kell tartani a belső biztonságot, továbbá feszült helyzetet okoz a koronafertőzés.

A jelentés megjegyzi, hogy a magyar és a szlovén kormány már többször tiltakozott Bécsben az eljárásmód miatt. Brüsszel szintén a határkontroll beszüntetésére szólított fel. Ám azt fenntartja bizonyos körzetekben Németország, Svédország, Dánia, valamint Franciaország is. Továbbá Norvégia, amely ugyan az uniónak nem tagja, de a schengeni rendszernek igen.