Előfizetés

Az apróért is lehajol Mészáros Lőrinc

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.15. 09:31

Fotó: Népszava
Egyik kultúrcége 15 millió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt.-től, de a támogatásnak nincsen nyoma.
Akkora pénzek vannak a volt felcsúti polgármester környékén, hogy lényegében bagatellnek tűnik az az összeg, amit a Mészáros Lőrinc-féle Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft. kapott a Szerencsejáték Zrt.-től.

Az mfor.hu cikke szerint 15 millió forintos támogatást kapott a cég, ugyanakkor ennek az összegnek nincs nyoma a kedvezményezett vállalat éves beszámolójában. Nem egyedi esetről van szó: a korábbi években is hasonló összegű pénzek érkeztek az egyik legnyereségesebb állami cégtől, de ezek sem kerültek be a hivatalos beszámolókba. A portál szerint mindez azért is furcsa, mert a Szerencsejáték Zrt. viszont a sajátjaiban feltünteti a juttatásokat.  A portál megkereste az ügyben a Kultúra a Magyarságért vezetőjét, Kalocsai Lászlót is, aki a cikk megjelenéséig nem reagált.  Nem ez az első eset, hogy a Szerencsejáték Zrt. pénzesője kormányközeli tömörüléseket talál meg: korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) is százmilliót kapott tőlük sz idei évben.

Milliárdok az online térbe: a Google babérjaira tör a KRÉTA

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.15. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Idén 2,8 milliárdból fejlesztik tovább az iskolák online tanulmányi rendszerét. Az egyik legutóbbi újítás az amerikai tech-vállalat alkalmazását másolja a tanárok szerint.
Nem sokkal azután, hogy a kormány márciusban minden iskolában tantermen kívüli munkarendet rendelt el a koronavírus-járvány miatt, egyértelművé vált: a KRÉTA-rendszer (a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) önmagában alkalmatlan a digitális távoktatás megvalósítására. A tanárok ezért más platformokat (mint a Google Classroom, Microsoft Teams, Discord, Zoom) is használni kezdtek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói márciusban egy felmérést is készítettek arról, melyek a legnépszerűbb felületek: a kérdőívet kitöltő pedagógusok egyértelműen a Google Tanterem-alkalmazását tartották a legalkalmasabbnak az online tanításhoz. Így talán nem véletlen, hogy a KRÉTA új modulja - amely október hatodikától minden iskolában elérhetővé vált, neve pedig Digitális Kollaborációs Tér (DKT) - is ezt vette alapul, legalábbis a DKT-t kipróbáló tanárok szerint. A fejlesztés célja, hogy segítse a tanárok és a diákok online együttműködését, kommunikációját, a feladatok kiadását. A DKT-ról Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke a Nemzeti Pedagógus Kar október 7-8. között megrendezett konferenciáján tartott bemutató előadást. Szerinte az új modul „szükségtelenné teszi” egyéb oktatási szoftverek használatát az iskolákban. – Jó kis Google Classroom koppintás, de így integrálva a KRÉTA-val jól használhatónak tűnik – nyilatkozta egyikük. Pozitívumként emelte ki, hogy nincs szükség újabb adatfeltöltésekre, a tanulók, csoportok, osztályok, tantárgyak és tanórák adatai automatikusan átkerülnek a KRÉTA-ból. A használat során azonban előfordultak problémák: több pedagógus is jelezte, hogy a rendszer hirtelen leállt „váratlan hiba” miatt. A DKT mobiltelefonos alkalmazásával sincsenek többen megelégedve; volt, aki egy idő után be sem tudott lépni a felületre. Sokan attól is tartanak, hogy az iskoláknak kötelezővé teszik majd a DKT használatát. – Természetesen nem tilos más platformok használata sem – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ugyanakkor a KRÉTA-DKT szerintük azért is jobb, mert biztosítja a tanulói adatok biztonságos kezelését, szemben „sok más piaci tanulástámogató szoftverrel”. A tanárok figyelmét arra is felhívták, legyenek tekintettel arra, hogy a tanulóknak ne kelljen egyidejűleg sok különböző online platformot alkalmazniuk. Az Emmi-től szerettük volna megtudni, mennyibe került a rendszer fejlesztése, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, valamint a KRÉTA fejlesztéséért felelős eKRÉTA Informatikai Zrt.-nél is, de cikkünk írásáig nem reagáltak megkeresésünkre. A fejlesztés költségeiről érdeklődött még augusztusban Csányi Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője is, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azonban csak annyit árult el, hogy a modul fejlesztésének költségeit a kormány költségvetési forrásból biztosította, a KRÉTA fejlesztéseinek eddigi beszerzéseiről pedig a kozbeszerzes.hu oldalon lehet tájékozódni. Bár kifejezetten a DKT fejlesztésére kiírt közbeszerzést nem találtunk az oldalon, a Klebelsberg Központ még júniusban közzétett egy több mint 1,5 milliárd forintos pályázati felhívást, amely a KRÉTA több moduljának fejlesztését is magába foglalja – feltételezhető, hogy a DKT-t is ennek keretében fejlesztették. A nyertes „természetesen” az eKRÉTA Informatikai Zrt. A cég ezen kívül több más, a KRÉTA fejlesztésével kapcsolatos közbeszerzést is megnyert (például a szakképzés területén is), idén összesen több mint 2,8 milliárd forint értékben.  

Százmilliós fejlesztések

A kormány eddig is sokat költött a KRÉTA-ra: még 2013-ban 543 millió forintért vásárolták meg a Magiszter nevű e-napló licencét, ám ez nem vált be, így 2014-ben elkezdték az egyetemeken használt NEPTUN-rendszer mintájára átalakítani, a fejlesztés további 900 millió forintba került. A KRÉTA használata a 2017/2018-as tanévtől vált kötelezővé. 2018-ban elkezdték kiegészíteni egy új szoftver- és szolgáltatáscsomaggal, amit akkor 3,7 milliárd forintért rendelt meg a Klebelsberg Központ.  

Lesöpörte a Fidesz a vállalkozásokat segítő javaslatot

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.15. 06:20

Fotó: Mónus Márton / MTI
A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciója szeptember közepén rendkívüli ülés összehívását követelte, mondván, azonnal át kell csoportosítani 50 milliárd forintot a járvány miatt bajba jutott budapesti cégek megsegítésére. Az ülést össze is hívta Karácsony Gergely főpolgármester, ahol tisztázták, hogy Budapestnek a járvány, a válság és a kormányzati elvonások együttes eredőjeként nincs semmiféle kormány által emlegetett 120 milliárd forintos szabad forrása, sőt 150 milliárd forintos mínuszban van a város, aminek következtében fejlesztéseket kell leállítani, spórolásra kell bírni a közszolgáltatókat és át kell írni az idei költségvetést. A vita végén az eredeti fideszes előterjesztést teljesen kiforgató módosításokkal elfogadott határozat szerint Budapest akkor tudja segíteni a bajba jutott fővárosi vállalkozásokat, ha a főváros a gazdaság újjáépítésére kapott uniós forrásból, vagy más állami gazdaságélénkítő alapból lakosságarányosan részesül. Tóth Bertalan (MSZP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) parlamenti képviselők másnap határozati javaslatban kezdeményezték, hogy az Országgyűlés is tárgyalja meg a fővárosi gazdasági szereplők megsegítését célzó javaslatot. Eszerint felkérték a kormányt, hogy biztosítson 50 milliárd forintos forrást a koronavírus-járvány második hullámában leginkább sújtott budapesti gazdasági szereplők megsegítésére a Gazdaságvédelmi Alapból. A képviselők azzal érveltek, hogy a magyar kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedései elégtelennek bizonyultak, ráadásul a budapesti vállalkozói kört nagy ívben elkerült minden mentési szándék. A fideszes többségű Vállalkozásfejlesztési Bizottság végül tegnap elutasította a tárgysorozatba vételt, így erről a kérdésről vitázni se lehet a Parlamentben.