Előfizetés

Megy az óceánba a szennyezett fukusimai víz

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.16. 06:34

Fotó: Pool for Yomiuri / AFP/Yomiuri
1,2 tonna szennyezett hűtővizet és rengeteg megolvadt fűtőelemet kell eltávolítani az atomerőműből.
A japán kormány eldöntötte, hogy az óceánba eresztik a 2011-ben katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű radioaktív elemeket tartalmazó, már kezelt hűtővizét – jelentette japán médiaközlésekre hivatkozva pénteken a Reuters hírügynökség. A formális döntést a híradások szerint még ebben a hónapban közzéteszik. Az erőművet működtető Tokyo Electric Power cég több mint egymillió tonna sugárszennyezett hűtővizet gyűjtött tartályokba a Fukusima I. atomerőmű területén azóta, hogy a 2011. március 11-i nagy erejű földrengést követő szökőár súlyosan megrongálta az erőmű három reaktorát. Egy japán szakértői bizottság idén januárban tett javaslatot a kormánynak, hogy eresszék a Csendes-óceánba a radioaktívan szennyezett vizet, és így szabaduljanak meg tőle. Az ipari minisztériumhoz tartozó bizottság azt a lehetőséget is vizsgálta, hogy a vizet hagyják elpárologni, de ezt a megoldást végül elvetették. Az évek alatt felhalmozódott rengeteg hűtővizet kezelték, és 
a Tokyo Electric tájékoztatása szerint a vízben lévő 62 radioaktív elem – kivéve a trícium – szintje lecsökkenthető olyan szintre, amely már nem ártalmas az emberekre.

Az erőmű területén már nincs sok hely további víztartályok számára, és a katasztrófa helyszínének megtisztítása évtizedekig is eltarthat. A megolvadt fűtőelemek eltávolítása a tervek szerint 2021-ben kezdődhet meg, és tíz éven át tart majd. Az erőmű hat reaktorának pihentető tartályaiban 4741 fűtőelem van, és 1,2 millió tonna szennyezett hűtővíz gyűlt fel az e célra telepített tartályokban.

Brexit-ügyben a legrosszabbra készülnek az EU állam- és kormányfői

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.15. 19:45

Fotó: Mario Salerno / EURÓPAI TANÁCS
Ursula von der Leyen karanténba vonulásával kezdődött, és a Brexitről folyó eredménytelen tárgyalások miatti aggodalom kinyilvánításával folytatódott az brüsszeli EU csúcs.
Csütörtökön a Brexitről és a klímavédelmi lépésekről egyeztettek, pénteken az Európát térdre kényszerítő Covid-19 járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójukon. A vírus gyors terjedésének jeleként, nem sokkal a tanácskozás kezdete után Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök kénytelen volt elhagyni a termet és karanténba vonulni, miután kiderült, hogy egyik munkatársa pozitív tesztet produkált. Ugyanilyen okból maradt távol az eszmecserétől Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, akit cseh kollégája, Andrej Babiš képviselt a csúcson. Mette Frederiksen dán miniszterelnök meg is jegyezte, hogy talán jobb lett volna videokonferenciát tartani. Az uniós vezetők hosszú idő óta először vették napirendre a Brexitet, miután Boris Johnson brit kormányfő október 15-ikét jelölte meg a megállapodás határidejének. Bár az utóbbi napokban kedvező hírek érkeztek az álláspontok közeledéséről, az egyezségnek se híre, se hamva, és a tárgyalások kimenetele még mindig bizonytalan. Emmanuel Macron francia államfő a csúcsra érkezvén arról beszélt, hogy „bármi áron” nem lesz megállapodás az Egyesült Királysággal, Franciország pedig a hard, vagyis a megállapodás nélküli Brexitre való felkészülése végén tart. „Semmilyen körülmények között nem engedjük, hogy a francia halászok a brit kilépés áldozataivá váljanak” – utalt Macron a megegyezés útjában álló egyik legkomolyabb akadályra. Franciaország és hét másik parti ország ragaszkodik hosszútávú halászati jogainak fenntartásához a brit felségvizeken, míg a Csatorna túlpartján ezt jelentősen korlátoznák. Emellett a szabályozói környezet közelítéséről, illetve a vitarendezési mechanizmusról alkotott eltérő nézetek jelentik a kompromisszum fő gátját. A csúcs résztvevői záróközleményükben aggodalommal vették tudomásul, hogy az EU-brit megbeszéléseken nem sikerült kellő előrehaladást elérni. Ezért felkérték Michel Barnier uniós főtárgyalót, hogy a következő hetekben folytassa a tárgyalásokat, az Egyesült Királyságot pedig felszólították, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a megegyezés érdekében. A vezetők elhatározták, hogy felgyorsítják a felkészülésüket minden lehetséges forgatókönyvre, beleértve a megállapodás nélküli Brexitet. Az Európai Unió becsvágyó klímacéljainak teljesítéséről késő esti vacsorájukon tárgyaltak a huszonhetek. Most még csak vitatkoztak arról, tartható-e, és ha igen, hogyan a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentése 2030-ig. A céllal nagyjából mindenki egyetért, de a vélemények jelentősen eltérnek a megvalósítás módjáról. Döntés a decemberi csúcstalálkozón várható. A közös költségvetés nem szerepelt az ülés hivatalos napirendjén, de a várakozásoknak megfelelően David Sassoli európai parlamenti elnök előhozakodott vele. A büdzséről megállapodni hivatott társ-jogalkotók – az uniós képviselőtestület és a kormányok nevében eljáró EU Tanács – az elmúlt napokban kezdtek tárgyalásokat a bevételek és kiadások rendszeréről, és álláspontjuk egyelőre olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Sassoli az állam- és kormányfők előtt elmondott beszédében megerősítette: az EP 39 milliárd euróval kívánja megfejelni a hétéves büdzsé keretösszegét, ami szerinte csekélység az elkölteni tervezett 1800 milliárdhoz képest. A tagállamoknak egyelőre semmi kedvük megnyitni a vitát a júliusban négy nap alatt összehozott büdzséről, és legfeljebb akkor fognak beavatkozni az EP-képviselők, diplomaták és miniszterek részvételével folyó tárgyalásokba, ha azok végképp zátonyra futnak.  

Franciaországban tilos nyilvános helyeken magánrendezvényeket tartani, Moszkvában regisztrációval lehet bulizni menni

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.15. 19:01

Fotó: Lilian Cazabet / AFP / Hans Lucas
A szórakozóhelyekre betérőknek egy QR-kódot kell beszkennelniük a telefonjukra, vagy le kell adniuk a telefonszámukat.
Franciaországban a nyilvános helyeken mostantól tilos magánrendezvényeket tartani - jelezte csütörtökön Jean Castex miniszterelnök azon a párizsi sajtótájékoztatón, amelyen kormányának tagjaival együtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kilenc nagyvárosban kihirdetett éjszakai kijárási tilalom részleteit ismertette. Emmanuel Macron államfő szerda esti televíziós beszédében jelentette be, hogy
szombattól kezdve este 9 óra és reggel 6 óra között kilenc nagyvárosban (Párizs, Lille, Rouen, Saint-Etienne, Toulouse, Lyon, Grenoble, Aix-en-Provence és Marseille körzete, valamint Montpellier) este 9 órától reggel 6 óráig kijárási tilalom lép életbe.

Az „erős és gyors korlátozást” a járványhelyzet október eleje óta megfigyelhető „egyértelmű súlyosbodása” indokolja a kormányfő szerint, miután az érintett nagyvárásokban az intenzív ágyaknak már több mint harmadát koronavírus betegek foglalják el, és napról napra egyre többen szorulnak kórházi ellátásra. „Este 9-kor mindenkinek otthon kell lennie!” ezekben a városokban – mondta a miniszterelnök a lakosság csaknem harmadát, mintegy 20 millió franciát érintő újabb szigorításról.
A megjelölt időszakban minden üzletnek és nyilvános helynek zárva kell tartania. A miniszterelnök ugyanakkor kivételeket is megemlített, ilyenek többek között az egészségügyi intézmények mellett az olyan éttermeket, amelyek vállalnak házhozszállítást.

Ha olyan vonatra vagy repülőre van jegye valakinek, amely este 9 óra után érkezik vagy indul, akkor az érvényes jegyet kell az utcán járőröző rendőröknek igazoltatáskor felmutatni. A munkából hazatérők, illetve oda indulók is az utcán tartózkodhatnak az éjszakai órákban, és rászoruló ember ellátása vagy a kutyasétáltatás is kivételt jelent a kijárási tilalom alól. A tavaszi általános karanténhoz hasonló rendszert vezet be a kormány: mindenkinek előzetesen ki kell töltenie egy formanyomtatványt, amelyen megjelöli a lakhelyelhagyás indokát és idejét. Ennek hiányában vagy este 9 óra után indokolatlan lakhelyelhagyás esetén a rendőrök 135 euróra büntethetik a szabályszegőket, visszaesők esetébe hat hónap szabadságvesztés és 3750 eurós pénzbüntetés szabható ki. A kormányfő elmondta,
a szerdán kihirdetett egészségügyi rendkívüli helyzet keretében az egész országban tilos ezentúl magánünnepségeket, így lagzikat vagy diákbulikat rendezni nyilvános helyen.

Jean Castex azt is bejelentette, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akik nem veszik ki az éves szabadságukat, napi bruttó 110 és 200 euró közötti kompenzációt kapnak. Bruno Le Maire gazdasági miniszter jelezte, hogy az ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok a kijárási tilalom alá tartozó övezetekben részesülnek a kormány szolidaritási alapjából, amennyiben a forgalomkiesésük eléri az 50 százalékot. A várhatóan hat hétig tartó korlátozás idejére a kormány egymilliárd eurót szán az érintett vállalkozások támogatására. Emmanuel Macron szerda este leszögezte,
„az a cél, hogy a gazdaság működjön, hogy dolgozzunk, hogy az iskolák, a gimnáziumok, az egyetemek nyitva legyenek és működjenek”.

Anne Hidalgo, Párizs főpolgármester időközben jelezte, hogy a kulturális minisztériummal egyeztetéseket kezdett annak érdekében, hogy a fővárosban a színházi előadások – amelyek többsége este 8 órakor vagy azután kezdődik – megtarthatók legyenek, illetve a közönség haza tudjon menni a kijárási tilalom alatt is. A miniszterelnök erre a kérdésre egyelőre nem adott választ a sajtótájékoztatón.

Szigorítások az orosz fővárosban

Ugyancsak csütörtökön Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere bejelentette:
csak telefonszámuk regisztrálása után látogathatják majd a járványhelyzet miatt hétfőtől a vendégek az éjféltől reggel hatig nyitva tartó moszkvai szórakozóhelyeket.

Szobjanyin kifejezte reményét, hogy a bárokat és klubokat nem kell majd ismét bezáratnia, ahogy azt tavasszal tette, mert ez is fontos ágazata a gazdaságnak. A polgármester szerint az az előírás, hogy a szórakozóhelyekre betérőknek egy QR-kódot kell beszkennelniük a telefonjukra, vagy le kell adniuk a telefonszámukat, nem állítja meg ugyan a járvány terjedését, de legalább értesíthetők lesznek a vendégek, ha valamelyik másik vendég esetében később bebizonyosodik az új koronavírus-fertőzés. Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma
az elmúlt napon 13 754-gyel 1 354 163-ra emelkedett a csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint. A terjedés üteme 1 százalékos, az új esetek 24,9 százaléka tünetmentes.

Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott koronavírus-fertőzöttek számát tekintve az Egyesült Államok (7,9 millió), India (7,3 millió) és Brazília (5,1 millió) után. Az aktív esetek száma 5076-tal 282 575-re nőtt. A halálos áldozatoké 286-tal 23 491-re, a felépülteké pedig 8392-vel 1 048 097-re emelkedett. Az országban a járvány kezdete óta több mint 52,2 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 478 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 286 630 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. A járvány miatt bezárt iskolák száma 103-ról 115-re nőtt. Alekszandr Gorelov, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) központi járványügyi kutatóintézetének igazgatóhelyettese az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy november elejére várható az új esetszámok stabilizálódása napi 17-18 ezres szinten. Mint mondta, ezt stabil csökkenés fogja követni.