Előfizetés

A rendőrség vizsgálhatja ki, miért tették sajtómentes övezetté a bíróságot Mészáros Lőrinc válóperén

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.16. 13:43

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Bírósági alkalmazottak tartották kint az újságírókat, míg Orbán Viktor jóbarátja besétált az épületbe.
Hermetikusan lezárták Mészáros Lőrinc válóperének tárgyalása idején, szeptember 16-án a Budai Központi Kerületi Bíróság épületét, a blokádban pedig nem csak a multimilliárdos esernyőkkel hadakozó testőr csapata, de a bíróság munkatársai is részt vettek.

Elmenniük is tilos volt

A 444.hu számolt be róla részletesen, hogy bírósági alkalmazottaknak megtiltották a sajtómunkatársak épületbe történő beléptetését – ám az újságírók abszurd módon elhagyni sem tudták a bíróság területét, mert ahhoz be kellett volna fizetniük a parkolási díjat, amire csak az intézmény épületében volt mód.

Magánszemély miatt lett VIP-szektor a bíróságból?

Az ügy kapcsán a DK-s Arató Gergely fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez:  mint megjegyezte, sajtóhírek szerint a be -és kiléptetést még a bíróságon dolgozó hivatalos személyek és az idézettek számára is megtiltották.
A DK-s politikus szerint, ha mindez igaz, akkor több, jogállamban megengedhetetlen jogsértés is történt.

Ebben az esetben ugyanis egy magánszemély érdekeiben kellett lezárni a bírósági épületet; Mészáros pedig következetesen ragaszkodik magánszemély státuszához, még akkor is, ha a válásukról az állami hírügynökségen keresztül számol be éppen. 
„ Adott esetben ez a cselekménysor sérti az Alaptörvény XXVII. cikkében rögzített mozgásszabadság, vagyis a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának alapelvét, továbbá felvetheti a Btk. 194. §-ában szabályozott személyi szabadság megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúját is” - fejtegette Arató, hozzátéve, hogy ha a korlátozást hivatalos személyek rendelték, el az felvetheti a hivatali visszaélés lehetőségét is.
Polt Péter erre jelezte, hogy feljelentésnek tekinti az ellenzéki politikus levelét, és továbbítja az illetékes Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, döntsék el ők, hogy felmerül-e bűncselekmény vagy bűncselekmények gyanúja a vázolt esetben.

A testület szerint nem Mészáros, hanem a járvány miatt zárultak az ajtók

A labda tehát most a BRFK térfelén pattog, ám nem kizárt, hogy bűncselekmény hiányában fogják visszautasítani a feljelentést. Az esetről ugyanis a Budai Központi Kerületi Bíróság is beszámolt, a saját perspektívájából:
szerintük nem Mészáros Lőrinc, hanem a járványhelyzet miatt kellett korlátozni a látogatók belépését.

HírKlikknek témában küldött válaszukban írták, az említett napon is részt lehetett venni a nyílt tárgyalásokon - ám csak előzetes regisztráció után, a fertőzésveszély miatt ugyanis csak korlátozott számban engedtek be érdeklődőket a tárgyalótermekbe. Mészáros Lőrinc válópere ugyanakkor zárt tárgyaláson zajlott, ide tehát ezért sem léphettek be újságírók.

Milliárdokkal segíti a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette közalapítványt

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.16. 13:32

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Rengeteg pénz érkezett a „30 éve szabadon” emlékévre, az alapítvány hallgat a forrás felhasználásáról.
Több tételben összesen 4,06 milliárd forintot küldött idén a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak (KKETTKK) - derül ki a minisztérium támogatási szerződéseiből.

Szakmai feladatokra és a maratoni emlékévre is jutott

Gulyás Gergely tárcája májusban 820 millió forintot, júniusban pedig 240 millió forintot utalt az alapítványnak ,a szervezet működtetésére és szakmai feladatainak ellátására.
Ennél ugyanakkor jóval nagyobb tételt, 3 milliárd forintot utaltak júniusban „A 30 éve szabadon”-emlékév második szakaszának előkészítésére. Ráadásul ez csak a támogatási keret első fele lehet, hiszen egy tavalyi határozat alapján a kormány idén összesen 6 milliárd forintot adna a maratoni hosszúságú, 2019- és 2021 júniusa között tervezett emlékév II. etapjára

Egyre drágábban emlékezik a Fidesz

Lapunk augusztusban írt arról, hogy egyre többe kerül a fideszes emlékezetpolitika, hiszen a kormány 2019-ben már összesen 5,5 milliárd forinttal támogatta meg a Terror Házát is fenntartó Schmidt-féle szervezetet, egymilliárddal többel, mint 2018-ban.  Ha az emlékévre szánt idei forrás második fele is megérkezik, akkor az alapítvány újabb bevételi rekordot érhet el. 

Óriáskoncert helyett vidéki kiállítások

Kérdés azonban, hogy mire költik majd az újabb közpénzesőt, amikor a koronavírus-járvány miatt nemhogy a tavalyihoz hasonló grandiózus koncertsorozatot, de ötszáz fő feletti rendezvényeket sem tarthatnak. A 30 éve szabadon című honlapon nem találtuk nyomát több százmilliós forrást igénylő programoknak; az események rovatban az év eleje óta csak kiállítások, filmvetítések meghívói szerepelnek, de konferenciát sem szervezett március óta a KKETTKK. Jelenleg pályázni sem lehet az emlékév forrásaira, a pályaművek befogadását éppen a járványra hivatkozva szünetelteti a közalapítvány. 

Nem beszélnek róla

A források felhasználásáról megkérdeztük a szervezetet – szerettük volna megtudni, hogy a Miniszterelnökség támogatásából mekkora összeget kaptak meg, és ezt pontosan mire fordították vagy szeretnék fordítani - levelünkre azonan egy hét elteltével sem reagáltak. Ha mégis kapunk választ, arról beszámolunk.  

Egyszer lesz majd egy elszámolás is

A témával kapcsolatban megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, hogy - tekintettel a járványhelyzetre és a közalapítvány takaréklángra fogott működésére - visszakérik-e az idén utalt hárommilliárdot, vagy annak egy részét, és tervezik-e a maradék hárommilliárd forintot is elutalni a Schmidt Mária-féle szervezetnek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Gulyás Gergely vezette minisztérium hogyan ellenőrzi a pénzügyi támogatások felhasználását.  Mint kiderült, ellenőrzés lesz, de nem most: "A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Miniszterelnökségtől kapott támogatással a projekt lezárása után fog a szerződésben meghatározottak szerint elszámolni" - írta a tárca sajtóirodája. Arra, hogy visszakérnek, vagy visszatartanak-e forrásokat, nem tértek ki, de az egymondatos válasz alapján feltételezhető, hogy elutalnak minden beütemezett támogatást, az emlékév lezárultával pedig felülvizsgálják a kiadásokat.

A WHO állítja, nem hatásos a koronavírus ellen a remdesivir

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.16. 12:21

Fotó: ULRICH PERREY / AFP
Egy egyelőre nem ellenőrzött vizsgálat eredményei alapján a Magyarországon is gyártott és alkalmazott hatóanyag nem csökkenti a Covid-19 halálozási kockázatát.
Alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a koronavírussal kórházba került betegek halálozási kockázatát, és úgy tűnik, nem segíti a betegek gyorsabb felépülését a remdesivir hatóanyagú vírusellenes gyógyszer – közölte a CNN szerint az Egészségügyi Szervezet (WHO) egy 30 ország 11 ezer Covid-19 betegét vizsgáló tanulmány alapján. 
Az eredmény a WHO szerint meggyőző és kiábrándító, mert eddig úgy tűnt, ez az egyetlen hatásos szer a koronavírus okozta betegség kezelésére, amelyet már több országban, Magyarországon is gyártanak és alkalmaznak.
A hatóanyagot kifejlesztő amerikai gyógyszercég, a Gilead szerint a WHO kutatása nem jelenti azt, hogy a Vekruly néven forgalmazott gyógyszer nem működik. A cég a közleményében kiemelte, hogy a kutatási eredmények nem megalapozottak, mert azokat nem tették közzé egyetlen, független szakértők által ellenőrzött, szakmai folyóiratban.
Korábbi, az Egyesült Államokban végzett kutatások azt mutatták, hogy az eredetileg a malária kezelésére kifejlesztett hatóanyag alkalmazása akár 50 százalékkal is csökkentheti a halálozás kockázatát és harmadára rövidítheti a súlyos Covid-19 betegek felépülési idejét. 
A tanulmány a remdesivir mellett másik három korábban hatásosnak tartott hatóanyagot is vizsgált, de az eredmények szerint egyik sem segítette a betegeket abban, hogy tovább éljenek vagy hamarabb kijussanak a kórházból a WHO szerint.
Néhány napja mi is megírtuk, hogy már több magyar beteg is megkapta a kúraszerűen alkalmazható szert, amelyről korábban klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a fertőzés korai stádiumában lerövidíti a kórházban töltött időt, csökkenti az oxigénszükségletet, felgyorsítja a tüdőkárosodás gyógyulási idejét, és csökkentheti a lélegeztetőgépre szoruló betegek számát. És a szakemberek ezt a hatást várják a súlyos állapotú betegeknél is.