Előfizetés

Újrahasznosított műanyagból építettek vitorláshajót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.17. 10:10

Fotó: Flipflopi
A Flipflopihoz 30 ezer elhagyott strandpapucsot használtak fel.
A Viktória-tóhoz hajózott másodszorra az a „dhow”, azaz hagyományos kelet-afrikai vitorláshajó, amely tavaly év az elején 500 kilométert tett meg Kenya és Tanzánia partjainál. A tízméteres, héttonnás, a strandpapucsokról elnevezett Flipflopi különlegessége, hogy a Kenya strandjain összegyűjtött műanyag hulladékból készült – írta nemrég a Szemlélek.net az ENSZ Környezetvédelmi Programjának honlapja alapján. 
A nagyobb részeket – a gerincet, a bordákat és más szerkezeti elemeket – a Lamutól délre fekvő újrahasznosító üzemben gyártották egykori tartályokból, zacskókból, samponos flakonokból. A palánkokat többféle újrahasznosított műanyag extrudálásával készítették, a burkolathoz pedig több mint 30 ezer kidobott strandpapucsot használtak fel.
A Flipflopit első útján elkísérte egy hagyományos vitorlás is, hogy ha baj van, tudjanak segíteni. A csapat azonban elégedett volt a hajó teljesítményével. Mivel a műanyag szerkezet nehezebb, mint a fa, ezért a hajó merülése és stabilitása az aljába tett nehezék nélkül is megfelelő volt. 
Másfél évvel az első sikeres útja után a Flipflopi újabb expedícióra indult, Afrika legnagyobb tava, a Viktória-tó környékére. Miután szeptember végén megérkezett Kisumu városába, néhány hónapig ott marad, hogy a helyiek megnézhessék. 
„El kell juttatni az üzenetet az emberekhez” – magyarázta Dipesh Pabari, a Flipflopi projekt társalapítója. Szerinte az óceáni műanyagok több mint 90 százaléka nyolc nagy folyóból származik, köztük a Nílusból, amelynek egyik ága a Viktória-tavat is érinti.
2021 elején aztán Uganda, majd Tanzánia vizeire evez tovább a Flipflopi az UN Environment honlapja szerint.
Kenyában három éve betiltották az egyszerhasználatos műanyag zacskókat. Több más országgal együtt tavaly aláírták azt a megállapodást, amely szerint leállítják a – főként a vegyiparból származó – műanyag hulladékok behozatalát az országba. Idén júniustól pedig Kenyában tilos minden egyszerhasználatos műanyag használata – a vizes palackoktól az eldobható evőeszközökig – a nemzeti parkokban, a strandokon, az erdőkben és a természetvédelmi területeken.

Fákra szerelt kötélhíddal mentik a hajnani gibbonokat

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.16. 16:15
Képünk illusztráció
Fotó: Li Fei / XINHUA / AFP
Gondot okoz a majmoknak, hogy áthágják az erdőben keletkezett hézagokat.
A lombkoronákat összekötő, kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hajnan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hajnani gibbon megmentésére. A kizárólag fán élő faj egyedei számára nagy gondot okoztak a Rammaszún tájfun nyomán keletkezett károk, megnehezítve számukra a fák közötti közlekedést. 
A hajnani gibbon (Nomascus hainanus) a Föld legritkább emberszabású faja. A gazdasági fejlődés, a fakitermelés és erdőirtás hatására már 2014-ben is a kihalás szélén állt, amikor Kína keleti partjaira lecsapott az elmúlt fél évszázad legerőteljesebb vihara. A szupertájfun 15 méter széles vízmosásokat vájt a hegyi erdőkbe, keresztülvágva a gibbonok fák lombkoronájában vezető útvonalait. „A lombkoronák összekötöttsége létfontosságú a gibbonok számára, mivel kizárólag fán élnek. Az erdő széttöredezettsége ezért hatalmas kihívás fennmaradásuk biztosítása szempontjából” – mondta Bosco Pui Lok Csan, a Hongkong Új területek régiójában lévő Kadoorie farm és botanikus kert vezetője.
A tájfun után Csan és munkatársai megfigyelték, hogy a majmoknak gondot okoz, hogy áthágják az erdőben keletkezett új hézagokat. Amikor sikerült nekik, akkor „nagyon veszélyes útvonalakon közlekedtek, hosszú ugrásokat és hatalmas eséseket hajtottak végre a kevés megmaradt fa között” – mondta Csan. Ezért a lombkoronákat összekötő kötélhidat építettek a hézagok fölé, a majmok útvonalára. Mozgásérzékelő kamerákat is telepítettek a környékre, hogy megfigyeljék, van-e mozgás a kötélpályán.
A kilenc gibbonból álló csoport, amelyet leginkább érintett az erdő széttöredezettsége, nem vette azonnal igénybe az új utakat: csak 176 nap eltelte után rögzítették a kamerák az első olyan felvételeket, amelyeken a pályát használó gibbon látható. Ezután azonban a többiek hamar követték a példáját. Több mint 470 napon keresztül folytatták a kutatók a megfigyeléseket, ezalatt több mint 200 képet és 50 videót készítettek a kötelet használó akrobata majmokról.
Csan kiemelte: a kötélhíd csak rövidtávú megoldás, az őshonos fák visszatelepítése az elsődleges megoldás az erdők egységének helyreállításához. Ez az ideiglenes út ugyanakkor más gibbonfajok esetében is jelentős természetvédelmi hatással járhat. 
Jelenleg 20 ismert gibbonfaj létezik, mindegyik Ázsiában. A legtöbbjük vagy a veszélyeztetett, vagy a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. A hajnani gibbon ma már csak a Hajnani Bawangling Természetvédelmi Területen található meg. Populációját az 1950-es években kétezer egyedben határozták meg, számuk azonban az 1970-es évekre egy számjegyűre zsugorodott a kutatók szerint. A vörös lista legutóbbi megállapítása szerint mindössze 10 felnőtt egyed él.

Medve járt a miskolci Lyukó-völgyben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.16. 16:09
Képünk illusztráció
Fotó: PREAU Louis-Marie / AFP
A málna nem kellett neki.
Ismét medvetalpnyomokra bukkantak Magyarországon. Most a miskolci Lyukó-völgyben az egyik kertben fedezték fel látogatóra utaló jeleket. A boon.hu beszámolója szerint az egyik portán a villanypásztort is megrongálta. A lapnak János bácsi – akinél a fenevad megfordult – azt mondta, ő maga ugyan nem találkozott vele, de azt meg tudta mutatni, hogy a hátsó kerítésen érkezett. Mivel máshol nem látták nyomát, emiatt arra gondolnak, ugyanott távozott, ahol bejött. 
A későn érő málnaszemeket azonban érintetlenül hagyta a látogató, vagyis feltehetően nem éhsége miatt járhatott az idős férfi kertjében.

Korábban a Népszava is beszámolt róla, az utóbbi hónapokban többször láttak medvetalpnyomokat Magyarországon A ritkán bekövetkező támadások esetén az állat egyszerűen lecsapja az embert, majd tovább áll. Ami „jó”, mert a legtöbb esetben ennyivel megelégszik, halálos végű összetűzés ritka. Ez is jól mutatja, hogy nem zsákmányként tekint ránk a medve.