A lombkoronákat összekötő, kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hajnan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hajnani gibbon megmentésére. A kizárólag fán élő faj egyedei számára nagy gondot okoztak a Rammaszún tájfun nyomán keletkezett károk, megnehezítve számukra a fák közötti közlekedést.
A hajnani gibbon (Nomascus hainanus) a Föld legritkább emberszabású faja. A gazdasági fejlődés, a fakitermelés és erdőirtás hatására már 2014-ben is a kihalás szélén állt, amikor Kína keleti partjaira lecsapott az elmúlt fél évszázad legerőteljesebb vihara. A szupertájfun 15 méter széles vízmosásokat vájt a hegyi erdőkbe, keresztülvágva a gibbonok fák lombkoronájában vezető útvonalait. „A lombkoronák összekötöttsége létfontosságú a gibbonok számára, mivel kizárólag fán élnek. Az erdő széttöredezettsége ezért hatalmas kihívás fennmaradásuk biztosítása szempontjából” – mondta Bosco Pui Lok Csan, a Hongkong Új területek régiójában lévő Kadoorie farm és botanikus kert vezetője.
A tájfun után Csan és munkatársai megfigyelték, hogy a majmoknak gondot okoz, hogy áthágják az erdőben keletkezett új hézagokat. Amikor sikerült nekik, akkor „nagyon veszélyes útvonalakon közlekedtek, hosszú ugrásokat és hatalmas eséseket hajtottak végre a kevés megmaradt fa között” – mondta Csan. Ezért a lombkoronákat összekötő kötélhidat építettek a hézagok fölé, a majmok útvonalára. Mozgásérzékelő kamerákat is telepítettek a környékre, hogy megfigyeljék, van-e mozgás a kötélpályán.
A kilenc gibbonból álló csoport, amelyet leginkább érintett az erdő széttöredezettsége, nem vette azonnal igénybe az új utakat: csak 176 nap eltelte után rögzítették a kamerák az első olyan felvételeket, amelyeken a pályát használó gibbon látható. Ezután azonban a többiek hamar követték a példáját.
Több mint 470 napon keresztül folytatták a kutatók a megfigyeléseket, ezalatt több mint 200 képet és 50 videót készítettek a kötelet használó akrobata majmokról.
Csan kiemelte: a kötélhíd csak rövidtávú megoldás, az őshonos fák visszatelepítése az elsődleges megoldás az erdők egységének helyreállításához. Ez az ideiglenes út ugyanakkor más gibbonfajok esetében is jelentős természetvédelmi hatással járhat.
Jelenleg 20 ismert gibbonfaj létezik, mindegyik Ázsiában. A legtöbbjük vagy a veszélyeztetett, vagy a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.
A hajnani gibbon ma már csak a Hajnani Bawangling Természetvédelmi Területen található meg. Populációját az 1950-es években kétezer egyedben határozták meg, számuk azonban az 1970-es évekre egy számjegyűre zsugorodott a kutatók szerint. A vörös lista legutóbbi megállapítása szerint mindössze 10 felnőtt egyed él.
