Aligán tovább küzdenek a partért

Az Alkotmánybíróságtól és az alapvető jogok biztosától remélnek segítséget a helyiek, hogy ne veszítsék el tavukat.

Az alapvető jogok biztosához, Kozma Ákoshoz fordult az Aligai Fürdőegyesület (AFE), mert a civilek szerint kétségessé vált, lejuthatnak-e majd a helyiek és az itt nyaralók Balatonvilágos aligai partszakaszára, miután a kormány augusztusban kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a Club Aliga fejlesztését. Ezzel a döntéssel ugyanis lehetővé tették a helyi és országos építési szabályzat mellőzését, valamint megtiltották közfunkciók kialakítását – márpedig épp ezek garantálták volna azt, hogy a helyiek továbbra is szabadon lejuthassanak a partra a Club Aligán át.

– A kormányrendelet alapján a cég megteheti, hogy lezárja a lakosság által használt, közutakat. Ezek majdnem mindig közutak voltak, csak a Rákosi rendszerben zárták le azokat jogtalanul – mondta a Népszavának Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese – Az egész évben átjárható, közutak megszüntetése azt jelentené, hogy az aligaiak nyolc kilométeres kerülővel tudnának csak lejutni a parti ingatlanokhoz.

A hajdani pártüdülő területén a Pro-Mot Hungária Kft. fejleszthet: a területből 37 hektár a cég tulajdonában van, a 9,1 hektáros állami résznek pedig a vagyonkezelője. A cégben 2018-ban többségi tulajdonos lett az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., amely tavasszal Jellinek Dávidhoz került. Az állam szívén viseli az Appeninn beruházásait: előbb a Pro-Mot nyert 999 milliót kikötőfejlesztésre, majd a Kisfaludy-program keretében 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott a cégnek szállodaépítésre.

A helyieket nem elsősorban a támogatások, inkább a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítés, annak is a közfunkciók tiltására vonatkozó része zavarja. Ezek alapján ugyanis a Pro-Mot – illetve az Appeninn – megteheti, hogy semmisnek nyilvánítja a világosi önkormányzattal kötött szerződést a Club Aliga állami kézben lévő, Pro-Mot által vagyonkezelt, 9,1 hektáros részéről. Márpedig ez a szerződés írja elő, hogy fenn kell tartani a helyiek által használt parti sétányokat, közparkot és közutat. Ráadásul a Pro-Mot kötelezettséget vállalt arra is, hogy kezdeményezi a közterületek önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nél. Az állami döntés révén ezt az ígéretét sem kell feltétlenül betartania.

Bukovszki András arra is felhívta a figyelmet: a fejlesztő, mivel figyelmen kívül hagyhatja az építési szabályokat, megteheti, hogy 800 vagy 1000 négyzetméterenként parcellázza fel a területet. A telkekre akár 6 emeletes, 18 méter magas épületeket emelhet, 80 százalékos beépítési lehetőséggel. A civilek szerint az egyénre szabott jogszabállyal az állam egy befektetőnek asszisztál, és cserben hagyja a falut, hiszen nem védi meg a település közútjait, lehetővé teszi, hogy kitiltsák a lakosságot a parti sávról.

– A kormányrendelet módosítására vonatkozó kérelmünket elküldtük a Miniszterelnökségnek. Emellett az alapvető jogok biztosához is fordultunk. Úgy véljük, a kormányrendelet vonatkozó része sérti a nemzet közös örökségének részét jelentő Balaton part megőrzését a jövő generációi számára. Azt szeretnénk, ha felülvizsgálnák az állami tulajdonú területekre érvényes rendelkezéseket, s az Alkotmánybíróságnál kezdeményezzék a rendelet módosítását – mondta Bukovszki András.