Előfizetés

Nagytakarítás lesz az iskolákban, a honvédséget is bevetik

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.17. 06:44
Illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Kásler Miklós arra kéri az intézményvezetőket, tekintsenek úgy az őszi szünetre, mintha egy egyhetes rendkívüli szünetet rendeltek volna el.
Fontos, hogy az iskolákban a szünet alatt kerüljön sor ismételten egy alapos nagytakarításra, fertőtlenítésre, az október hónapra a közelmúltban kiszállított fertőtlenítőszerek ezt a célt is szolgálják – olvasható abban a lapunk birtokába jutott levélben, amit a napokban Kásler Miklós emberi erőforrás minisztertől kaphattak kézhez az iskolaigazgatók. A levél arra nem tér ki, pontosan kiknek kell a fertőtlenítő nagytakarítást elvégezniük az október 23-ától november 1-jéig tartó őszi szünetben, de mivel több intézményben sincs megfelelő számú takarítószemélyzet, feltételezhető, hogy a pedagógusoknak is be kell segíteniük. Néhány helyen azonban extra segítséget is kaphatnak: azokban az iskolákban, ahol „visszatérő jelleggel kellett járványügyi intézkedéseket foganatosítani”, a Magyar Honvédséget is bevonják a munkába – ígéri a miniszter. Kásler Miklós jótanácsokkal is ellátta az intézmények dolgozóit. Felhívta a figyelmet arra, a fertőtlenítő takarítás hatását növeli, ha az épületek minél nagyobb részét vagy akár egészét lezárva tudják tartani. „Amennyiben az intézmény gyermekfelügyeletet biztosít, akkor is érdemes ezt az intézmény jól szeparálható részén biztosítani” – írta. Javasolta azt is, hogy közvetlenül vagy az osztályfőnökökön keresztül keressék meg a szülőket, gondviselőket, és kérjék meg őket, hogy a gyerekeket ne nagyon engedjék olyan helyekre, rendezvényekre, ahol zárt térben sokan vannak és a többi diákkal is minimalizálják a kapcsolatot, a szünetet lehetőleg a családjukkal töltsék el. Ugyanez vonatkozik a pedagógusokra is. „Érdemes lehet azt is jelezni, hogy az idősek védelme érdekében a nagyszülőkkel kizárólag egészséges állapotban, a védelmi intézkedések betartásával történjen személyes érintkezés” – olvasható a levélben, amelyben a miniszter arra is kéri az intézményvezetőket, használják az „őszi szünet adta lehetőségeket” úgy, mintha arra az egy hétre rendkívüli szünetet rendeltek volna el. Mindemellett Kásler Miklós az igazgatók és pedagógusok eddigi bátor és lelkiismeretes munkáját is megköszönte. 

„A tagság lázad” – Interjú Lénárd Rita MOK-alelnökkel

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.17. 06:40
Lénárd Rita, a Magyari Orvosi Kamara (MOK) alelnöke
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nem tudja elképzelni, hogy ne szülessen megoldás a szolgálati törvénybe rejtett aknák hatástalanítására – mondja Lénárd Rita, a Magyari Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.
A hét elején tárgyaltak Pintér Sándor belügyminiszterrel az orvosok jogállásáról szóló, nagy vitákat kiváltó törvényről. Mire jutottak? Átadtuk a törvény azon pontjainak listáját, amelyek elfogadhatatlanok a tagjaink számára. A felsorolást a kirendelés vezeti, közvetlenül mögötte jön a másodállások – ahogy tagjaink értik –, tiltása. Ugyan a törvény csak engedélykötelezettségről beszél, de egy szó sincs arról, hogy ki lesz az engedélyező. Úgy néz ki, ezekről további tárgyalások lesznek. Látnak hajlandóságot a törvénymódosítására? Ígéretet nem kaptunk, de töretlenül optimista vagyok. A járvány megmutatta, hogy mennyire szükség van egy erős, a közfinanszírozott ellátórendszerre. Az új orvosi kamara javaslata a bértábláról, a hálapénz kivezetéséről hozzásegíthet ehhez. Az többször elmondták, hogy a miniszterelnökkel a bértábláról és hálapénz felszámolásról állapodtak meg, de a törvénybe ezek mellé bekerülő új foglalkoztatási szabályokat korábban egyáltalán nem látták. Ennek ellenére is töretlen a kamara bizalma a kormányzati jószándékban? Az én optimizmusom töretlen. Látok szándékot a kormányzati együttműködésre. A tagság nem gondolja ezt, sőt hangosan lázad. Ők azt mondják, hogy „ne írja alá a kamara”, csak az a baj, hogy a kamarának most nem kell semmit aláírnia... Tudják már, hogy ki volt a kormányzatban a gazdája, ötletadója a törvény jogállási részének, így a kirendelésnek is? Ezt nem tudjuk. Kaptak valamilyen garanciát arra, hogy a 18 végrehajtási kormányrendelet kidolgozásában valóban partnerként vehetnek részt? A miniszterelnök beszélt az együttműködésről. A részéről elhangzott, hogy az együttműködésünket kérik, és közösen fogunk ezen dolgozni. A törvény megjelenése előtt is hasonló volt a helyzet. Aztán mégis az egészségügyben dolgozók számára elfogadhatatlan törvény jött ki a parlamentből. Igen. Ez a törés. Ezek után sem kért a kamara garanciát? Azért vagyok optimista, mert azt gondolom, hogy nem lehet most mást tenni, mint együttműködni. A kormány sem tehet mást. De garanciát mit tudna kérni a kamara? A köztestület benyújtott egy bértáblát, egy javaslatot a hálapénz kivezetésére, és próbáltunk együttműködni a COVID megelőzésében, kezelésében. Kidolgoztunk olyan terveket, amik segítenének a strukturális átalakításban, hiszen a béremelés önmagában nem oldja meg a problémát. Ezeket részben sikerült érvényesítenünk. Viszont semmi nem kötelezi a kormányt arra, hogy a kamarával bármilyen írásos megállapodást kössön. Csak közben a kormány azt kommunikálja, hogy a kamara kezdeményezésére, támogatásával született meg a törvény. A miniszterelnök csak három dolgot hozott a két héttel ezelőtti megbeszélésre. Az első az volt, hogy minden változtatás nélkül elfogadja a kamara bértábláját. A második, hogy egyetért a hálapénz kivezetésével, és ezt törvénybe is fogja iktatni. A harmadik, hogy működjünk együtt, és számít ránk a további átalakításokban. Másról egyáltalán nem volt szó, így a másnapi törvényről sem. Becsléseik szerint a radikálisan bevezetendő másodállás-tilalom a praktizáló orvosok mekkora részét érintheti hátrányosan a bérnövekedést is figyelembe véve? Nem lehet egyik pillanatról a másikra megtiltani a másodállásokat, mert most ettől működik még a rendszer. Az érintettek számát tekintve csak tippelni tudok, az orvosok 60 százaléknak vélhetően van valamilyen mellékállása. Nyilvánvaló, hogy az átvezénylési joggal a kormányzat biztosítani akarja, hogy sehol se lyukadhasson ki az ellátórendszer orvoshiány miatt. Ez a cél alighanem méltányolható. Ha nem az átvezénylést, mit javasolna a kamara ennek elérésére? A kirendelés „békeidőben” elfogadhatatlan. Válsághelyzetben maguktól is oda mennek sokan, ahol szükség van rájuk. Ilyen helyzetben most is lehet vezényelni őket. De ezt nem kell, és nem is szabad beépíteni a szolgálati jogviszonyba, mert ez egy egyenruhás szervezethez illő hozzáállás. Mi nem vagyunk sem katonák, sem rendőrök. Normál békeidőben nincs szükség a kivezénylés lehetőségére, akkor sem hogyha ellátási hiányok vannak, azt másképp kell megoldani Például az egészségügyi struktúra átalakításával, regionális centralizálásával, az akut ellátóhelyek számának csökkentésével. Ezzel biztonságosabb, korszerűbb szolgáltatáshoz juthatnak a betegek, igaz, hogy ezért viszont távolabbra kell menniük. Ám ehhez a megfelelő közlekedést, a betegek odajutását lehetővé tevő szolgáltatást biztosítani kell. Azaz úgy történhet meg a struktúra átalakítása, hogy látszólag egyetlen osztályt sem zár be a kormány hatalmi szóval? Ez így van. A struktúraátalakításban az a legnehezebb – ehhez kell a politikai bátorság –, hogy megszüntesse a működést azokon a helyeken, ahol se megfelelő eszköz, se szakember nincs már a biztonságos gyógyításhoz. A XXI. századi követelményeknek megfelelő orvostechnikai eszközökből és szakemberekből egyszerűen nincs annyi, hogy minden kisvárosba jusson. Tehát muszáj ezeket valamilyen más ellátási formában üzemeltetni. Becsléseik szerint, ha minden így marad, akkor az orvosoknak körülbelül hány százaléka nem írhatja alá ezt az új munkaszerződést? Nem is akarok ezzel a forgatókönyvvel foglalkozni, mert nem maradhat így. Azért van olyan opció is, hogy így marad minden, ahogyan most a törvényben szerepel. Tényleg azt gondolom, kell hogy megegyezésre jussunk. Ha minden így marad, akkor sokan, szerintem az orvosok 20-30, de akár 40 százaléka is megtagadhatja az új munkaszerződések aláírását. A jogviszonyváltozás közös problémájuk a szakdolgozói kamarával. Miért nem látszik jele együttműködésnek? A MOK abszolút támogatni fogja a szakdolgozói kamarát abban a törekvésben, hogy az szakdolgozók bére is emelkedjen. De meg kell szerveződniük a szakdolgozóknak is. Mi öt évet dolgoztunk nagyon keményen, hogy megtörténjen a váltás a kamarán belül. Megterveztük a jövőt, leírtuk az elképzeléseinket. Az nem elég, hogy én is akarok béremelést, ennél több kell. Miért nem vitték magukkal az orvosok a belügyi tárgyalásokra a szakdolgozókat? Nem mi dönthetjük el, hogy kit hívnak meg. Minket meghívtak ezekre a megbeszélésekre, és elmentünk. Most éppen a háziorvosok vannak terítéken, a kamara a nevükben is tárgyal, de a szervezeteiket nem vonták be a folyamatba, miért? Épp ellenkezőleg, a MOK elnöke, Kincses Gyula jelezte Pintér Sándornak, hogy erről a kérdésről a háziorvosok érdekképviselőivel kell egyeztetni. Van a kamarának háziorvosi munkacsoportja, van a Háziorvosok Online Szervezetének is egy vezetője, ők tudják őket a legjobban képviselni. A háziorvosoknál még nehezebb a jogviszony kérdése. Ők egészen biztosan nem fogadnak el egy egészségügyi szolgálati jogviszonyt, nem akarják feladni a vállalkozásukat, a praxisjogukat. Viszont mindenképpen részesülniük kellene a kamara bértáblája szerinti bérből. Ennek kell megtalálni a módját. Ugyanez vonatkozik az alapellátó fogorvosokra is. Mi a kamara álláspontja a praxisjog sorsát illetően? A praxisközösség és a csoportpraxis egy jó irány, de ezt nem lehet kötelezővé tenni, tehát nem lehet téeszt csinálni, mint annak idején. Nagyon jó, hogyha a praxisközösségek sokasodnak, de ha azt kötelezővé teszik, akkor kilépnek az idős háziorvosok.

Elérték, hogy büntessék a hálapénzt, de annak felszámolásához az is kell, hogy a beteg elhiggye, így nem tud előnyt vásárolni magának. Ennek pedig feltétele a transzparens ellátás, az erős, nyilvános minőségellenőrzés és értékelés. Erről viszont egy szó nem esik ebben a törvényben. Azt szoktam mondani, hogy a három h betűs szó, a hálapénz, a hierarchia és a hiánygazdálkodás szorosan összefüggnek egymással. Amikor hiánygazdálkodás van, akkor tud valamilyen előnyt vásárolni a hálapénzzel a beteg. Megvásárolja a biztonságát, az odafigyelést, a sorban való előrébb kerülését. Amíg a műtétet végző orvos bele tud nyúlni a várólistába, addig lesz hálapénz. Ezért el kell választani egymástól azt, aki megoperálja a beteget és azt, aki a várólistát kezeli. Emellett jól érthetővé és láthatóvá kell tenni, melyik intézményben mire, mennyit kell várni. Ha van egy transzparens ellátás, ahol pontosan le van írva, hogy a kezdő szakorvosnak, az adjunktusnak hány betegét kellett újraoperálni mert például elfertőződött a sebe, akkor a beteg is tud választani. Támogatják, hogy egy ilyen lista nyilvánosságra kerüljön az ellátókról? Egyértelműen. Lesz annak valami konzekvenciája a kamara vezetésére nézve, ha nem sikerül megváltoztatni a törvényt? Megválasztásunk után Kincses Gyula bejelentette: a hálapénz kivezetését és a tisztes bért akarjuk elérni. Azt mondtuk, hogy ha ez nem sikerül, akkor két év múlva bizalmi szavazást kérünk magunk ellen. Ez okafogyottá vált, úgy néz ki, hogy a béremelést sikerült elérni és reményeink szerint a hálapénz-kivezetést is. Arra nem volt opció, hogy mondjuk, jön egy törvény, ami nem annyira tetszik, de ettől még úgy vélem, gond nélkül bevállalok egy év múlva egy bizalmi szavazást.

Aligán tovább küzdenek a partért

Vas András
Publikálás dátuma
2020.10.17. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az Alkotmánybíróságtól és az alapvető jogok biztosától remélnek segítséget a helyiek, hogy ne veszítsék el tavukat.
Az alapvető jogok biztosához, Kozma Ákoshoz fordult az Aligai Fürdőegyesület (AFE), mert a civilek szerint kétségessé vált, lejuthatnak-e majd a helyiek és az itt nyaralók Balatonvilágos aligai partszakaszára, miután a kormány augusztusban kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a Club Aliga fejlesztését. Ezzel a döntéssel ugyanis lehetővé tették a helyi és országos építési szabályzat mellőzését, valamint megtiltották közfunkciók kialakítását – márpedig épp ezek garantálták volna azt, hogy a helyiek továbbra is szabadon lejuthassanak a partra a Club Aligán át.
– A kormányrendelet alapján a cég megteheti, hogy lezárja a lakosság által használt, közutakat. Ezek majdnem mindig közutak voltak, csak a Rákosi rendszerben zárták le azokat jogtalanul – mondta a Népszavának Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese – Az egész évben átjárható, közutak megszüntetése azt jelentené, hogy az aligaiak nyolc kilométeres kerülővel tudnának csak lejutni a parti ingatlanokhoz.
A hajdani pártüdülő területén a Pro-Mot Hungária Kft. fejleszthet: a területből 37 hektár a cég tulajdonában van, a 9,1 hektáros állami résznek pedig a vagyonkezelője. A cégben 2018-ban többségi tulajdonos lett az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., amely tavasszal Jellinek Dávidhoz került. Az állam szívén viseli az Appeninn beruházásait: előbb a Pro-Mot nyert 999 milliót kikötőfejlesztésre, majd a Kisfaludy-program keretében 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott a cégnek szállodaépítésre. A helyieket nem elsősorban a támogatások, inkább a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítés, annak is a közfunkciók tiltására vonatkozó része zavarja. Ezek alapján ugyanis a Pro-Mot – illetve az Appeninn – megteheti, hogy semmisnek nyilvánítja a világosi önkormányzattal kötött szerződést a Club Aliga állami kézben lévő, Pro-Mot által vagyonkezelt, 9,1 hektáros részéről. Márpedig ez a szerződés írja elő, hogy fenn kell tartani a helyiek által használt parti sétányokat, közparkot és közutat. Ráadásul a Pro-Mot kötelezettséget vállalt arra is, hogy kezdeményezi a közterületek önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nél. Az állami döntés révén ezt az ígéretét sem kell feltétlenül betartania.
Bukovszki András arra is felhívta a figyelmet: a fejlesztő, mivel figyelmen kívül hagyhatja az építési szabályokat, megteheti, hogy 800 vagy 1000 négyzetméterenként parcellázza fel a területet. A telkekre akár 6 emeletes, 18 méter magas épületeket emelhet, 80 százalékos beépítési lehetőséggel. A civilek szerint az egyénre szabott jogszabállyal az állam egy befektetőnek asszisztál, és cserben hagyja a falut, hiszen nem védi meg a település közútjait, lehetővé teszi, hogy kitiltsák a lakosságot a parti sávról. – A kormányrendelet módosítására vonatkozó kérelmünket elküldtük a Miniszterelnökségnek. Emellett az alapvető jogok biztosához is fordultunk. Úgy véljük, a kormányrendelet vonatkozó része sérti a nemzet közös örökségének részét jelentő Balaton part megőrzését a jövő generációi számára. Azt szeretnénk, ha felülvizsgálnák az állami tulajdonú területekre érvényes rendelkezéseket, s az Alkotmánybíróságnál kezdeményezzék a rendelet módosítását – mondta Bukovszki András.

Keveset ígérnek

Megkerestük a Miniszterelnökséget és az Appeninn Nyrt.-t is. A tárca annyit közölt, hogy a beruházás ügyében a helyi lakosok érdekeit is figyelembe véve egyeztetnek. Az Appeninn Nyrt.-től egyebek mellett azt kérdeztük, továbbra is lejárhatnak-e szabadon az érintett partszakaszra a helyiek, tervezik-e a közutak lezárását és a terület felparcellázását. Konkrétumok említése nélkül azt válaszolták: - Nagy hangsúlyt fektetünk a lakossággal való együttműködésre, hiszen a megvalósuló nagyszabású településfejlesztés haszonélvezői a településen élő emberek, a nyaralótulajdonosok, és azok a magyar családok lesznek, akiknek vissza kívánjuk adni a Balaton eme páratlan szépségű területét. Társaságunk és az érintettek között folyamatos kapcsolattartás és egyeztetési folyamat zajlik. Érdemes felidézni: augusztusban egyértelműbb választ adott lapunknak a cég. Akkor úgy fogalmaztak, hogy a partot és az oda vezetők utakat szabadon használhatják majd a helyiek és az ott nyaralók.