Előfizetés

Szabad szemmel: Vidnyánszky az oktatást a nemzet, haza, kereszténység hármasára építené

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.17. 07:41

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 17.
Süddeutsche Zeitung Kikapcsolni és uniformizálni! Ezzel a címmel számol be a legolvasottabb német lap arról, hogy éleződik a harc az SZFE körül. Az új kancellár, egy volt ezredes, az egyik korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke leállíttatta az internetet az iskolában, a diákok viszont tiltakozó menetet szerveznek a nemzeti ünnepre. Orbán szemszögéből teljesen helyénvalónak tűnhet, hogy egy korábbi tisztet nevezett ki adminisztratív főnöknek az idáig nagy nemzetközi tekintélynek örvendő intézmény élére. Szarka Gábor közleményben jelentette be, hogy befejezettnek tekinti az épületfoglalást. Mondani sem kell, a hallgatók erről másként vélekednek. Ezért az új főnök a tettek mezejére lépett és még az adatkábelt is leszedette, nehogy valaki helyreállítsa a kapcsolatot a világhálóval. A zárakat pedig lecseréltette. Közölte: elmegy a lehetséges határig, hogy véget vessen a „belső anarchiának”. A gond csak ott van, hogy a művészképzésben a klasszikus tanítás szerint mindig van némi belső anarchia, de Orbán pont ennek akar megálljt parancsolni az országban. Az általa szorgalmazott illiberális demokráciának része a nemzeti művészet. Ezért állított új kuratóriumot a színi egyetem élére, amely idáig a szabad gondolkodás és alkotás otthonának számított. Az új testület vezetője, Vidnyánszky Attila kulturnacionalistának nevezi magát és ezt a szellemet már jó ideje meg is honosította a Nemzetiben. Most pedig ki akarja űzni az „elitizmust” a 115 éves iskolából, az oktatást pedig a nemzet, haza, kereszténység hármasára kívánja építeni. De a kulturkampf nem csupán Magyarországon vált ki ellenállást. Az Európai Bíróság a napokban kimondta, hogy a közösségi jogot sérti a Lex CEU, amely miatt kénytelen volt Bécsben költözni a Közép-Európai Egyetem. Az SZFE fiataljai közben meghirdették, hogy október 23-án onnan indul tiltakozó felvonulásuk, ahol 64 éve a forradalom kezdődött. Az ifjúság akkor az egypárti diktatúra ellen vonult az utcára, másfél héttel később szovjet páncélosok verték le a felkelést.
FT A CEU egyik amerikai tanársegédje cáfolja Kovács Zoltánnak azt az állítását, hogy a felsőoktatási törvényt pár éve nem a Közép-Európai Egyetem miatt módosították, és hogy a húzásnak semmilyen politikai mozgatórugója nem volt. Simon Rippon, aki az alapdiplomáját és a PhD-jét is a Harvardon kapta, kiábrándultan olvasta néhány napja a lapban a kormányszóvivő levelét, miszerint az összes érintett hazai felsőoktatási intézmény eleget tett a változtatásnak, csak éppen a Soros György által alapított iskola nem. Mint a válasz rámutat, az Európai Bíróság alig másfél hete megállapította, hogy a felelősség a magyar kormányt terheli. Hiszen az nem írta alá a megállapodást, amelyet a CEU a new yorki Bard College-dzsal kötött, és amely rendezte volna jogi helyzetét. De ne legyen tévedés: a hatalom képviselője mindent bevet, hogy összekuszálja a képet, a lényeg azonban az: a CEU elleni támadás része Orbán Viktor demokrácia-ellenes hadjáratának a tudomány és oktatás, a sajtó és a civil társadalom függetlensége ellen.
NZZ A visegrádi négyek tavasszal mintaszerűen vették a Covid-19 jelentette akadályt, de azután eljött az ősz. A 2. hullám azzal fenyeget, hogy töréspróbának teszi ki az egészségügyi ellátó rendszert, úgy hogy most már pánik van. Babis miniszterelnök katasztrofális számokat emleget, miután Csehországban különösen kritikus a helyzet, de nem sokkal jobbak az állapotok a másik három országban sem. Úgy hogy a kórházak hamarosan eljuthatnak teljesítőképességük határára, pedig alapvetően elmaradnak a nyugati társintézmények színvonalától. Hogy az újonnan elrendelt intézkedések meghozzák-e a sikert a cseheknél, az kiderül 10 napon belül. Ha nem, akkor jön az újabb zárlat. Csak az a kérdés, milyen áron. És hogy már mekkora károk keletkeztek eddig is. A következő hetek ezt is megmutatják a V4-eknél, amelyek eltérnek az európai trendtől, mivel őket az elején jóformán alig érintette a járvány, de most annál keményebben beütött. A két szakasz között sehol sem volt ekkora eltérés. Ranglistavezetők az egész világon az új megbetegedések számát tekintve, de ami még rosszabb: esetükben a görbe exponenciálisan emelkedik, és egyre több a halott is. A tényleges adatok attól függnek, hány tesztet végeznek el, és e tekintetben Európán belül Magyarország és Lengyelország a sereghajtók közé tartozik. A dolog úgy áll, hogy minél több a beteg, annál több vizsgálatra van szükség. Ugyanezt indokolja az is, hogy egyre több a pozitív eset. Ez pedig arra utal, hogy sokkal többen kapják meg a kórokozót, mint amennyien a hivatalos statisztikákban szerepelnek. Egyébiránt a statisztikák azt igazolják, hogy ez a tényező már tavasszal is érvényesült, vagyis részben ez indokolta, hogy a görbe jóval laposabb volt, mint nyugaton. De emellett segített az is, hogy az országok viszonylag gyorsan reagáltak. Utána viszont sokkal lazábbra vették az enyhítéseket, mint sok más állam. És akkor sem voltak kellőképpen határozottak, amikor a múlt hónapban kiderült: újra nyakukon a baj.
Independent A Blair-kormány volt Európa-ügyi minisztere úgy látja, hogy Európában véget ér a nacionalista szélsőjobb menetelése, pedig sokan még a szakértők közül is úgy gondolták, hogy a mozgalom megállíthatatlan. Denis MacShain szerint ez utóbbi vélekedés három ok miatt bizonyult tévesnek: beütött a Brexit, továbbá Trump és a vírus. Mindenesetre a bécsi tartományi választásokon nem egészen egy hete 21 százalékot vesztett a szélsőséges Szabadságpárt. Hasonló kudarc érte a múlt hónapban Salvinit, akinek pártját tönkreverték még Toszkánában, pedig a politikus azt állította, hogy ott a Liga győzni fog. Zuhan a népszerűsége az AfD-nek és Le Pen pártjának is. A svájciaknál 60 % népszavazáson utasította el, hogy korlátozzák az uniós polgárok beutazását. Pedig már hányan hányan ájuldoztak, hogy a nacionalista, populista identitáspolitika meghódítja a földrészt. Az elemzőknek elegük volt a középszerű politikai fő áramlatból és inkább az egzotikus szerveződéseket favorizálták. Mint pl. Orbán Viktort, aki meghirdette az illiberális demokráciát. Ám úgy tűnik, hogy a folyamat elakadt. Európa elbűvölten figyeli, milyen káoszt okoz a kilépés a briteknél. A bevándorlás-ellenes nacionalistákra azért is rájár a rúd, mert beálltak az amerikai elnök mögé. Bohócszerű demagógiája miatt azonban a politikus világszerte közröhej tárgya. Ha Biden nyer, eltűnik a színről a jobboldali populizmus egyik gyámja, és ily módon még kevésbé lesz vonzó a migránsellenes nacionalizmus. A járvány miatt az EU villámgyorsan sutba vágta ortodox gazdaságpolitikáját és elszánta magát az eddigi legnagyobb kölcsönfelvételre, illetve a bajba került államok nagyvonalú megsegítésére. Ugyanakkor hogy a jobboldal jobboldal lyukra futott, az kevés vigaszt jelent a szociáldemokrácia számára, mert annak ugyan van jövője Európában, mert nem fogja visszaszerezni korábbi uralkodó pozícióit. A 21. századi demokráciákat koalíciók irányítják, viszont a jelek szerint már múlté a vélekedés, hogy Trump, Salvini és Le Pen mondja meg a frankót a világban.
New York Times A lap szokatlanul hosszú vezércikkben szólítja a fel az amerikaiakat, hogy vessenek véget az ország válságának, és alig két hét múlva szavazzák ki a hatalomból Trumpot, még a republikánusok hívei is, már ha meg akarják védeni az Egyesült Államokat és azt szeretnék, ha az fennmaradna. Merthogy az elnök kampánya a 2. világháború óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a demokrácia számára. Az elemzés sorra veszi, hogy a politikus az eltelt négy évben hol, mikor okozott hatalmas károkat az amerikai érdekeknek, odahaza, illetve a világban. Így visszaélt a hatalmával, ugyanakkor megkérdőjelezte ellenfeleinek legitimitását. Lerombolja azokat a normákat, amelyek nemzedékek óta összetartják a népet. A közérdeket saját üzleti hasznának és politikai törekvéseinek rendelte alá. Lélegzetelállító módon tesz az amerikaiak életére és szabadságára. Egyszerűen méltatlan a hivatalára. De november 3. fordulópont lehet. A választás az ország jövőjéről szól, arról, hogy merre akarnak menni a polgárok. Trump azonban már előre frontális támadást intézett e demokratikus aktus ellen, amikor visszautasította a hatalom békés átadását. Hiszen kinyilvánította, hogy egyetlen eredmény törvényes: ha ő kerekedik felül. Ám egyszerűen alkalmatlan az ország vezetésére. Nem volt még egy ilyen rossz elnök az USA újkori történetében. Az elmúlt 4 év azt igazolja, hogy nem tudja megoldani a legsúlyosabb gondokat, mert ő maga a nemzet legnyomasztóbb problémája. Rasszista demagóg, aki egyre jobban megosztja Amerikát. Az elszigetelődést pártfogolja, miközben a világban mind erősebb a kölcsönös függőségek rendszere. Showman, aki a mellét döngeti olyan dolgok miatt, amelyeket sohasem tett, illetve olyasmiket ígér, amit azután nem tesz meg. Csak rombol. Vezetői alkalmatlanságát különösen fájdalmas módon illusztrálta a járvány. Nem az emberéleteket igyekezett menteni, a fertőzést PR-feladatnak tekintette. Uralma alatt a nép csak még jobban széttöredezett, paranoiásabb és hitványabb lett. Szembefordította egymással az amerikaiakat, elárasztotta a közbeszédet hazugságokkal, hamis információkkal és propagandával. Aláásta a kormányzatba vetett hitet. Feltétlen hűséget követel a közalkalmazottaktól, és közben nincs tekintettel a közéletre. Nekiment a jogállamnak, hatalmát saját befolyásának fenntartására és a politikai ellenfelek megbüntetésére használta. Visszautasította a többi hatalmi ág felügyeletét. Bírósági ítéleteket vett semmibe, visszatérően arra utasította beosztottjait, hogy azok ne jelenjenek meg a Kongresszus előtt, vagy ne adjanak ki dokumentumokat. Egyszerűen nem lehet hinni neki, többed íziglen megszegte esküjét, hogy megőrzi és megvédi az Alkotmányt.
New York Times Alighanem világrekordnak számít a jóvátételi ügyek jelenkori történetében, hogy a Herzog-örökösök immár 75 éve követelik vissza jussukat. Idáig 15 per indult, a dúsgazdag magyar műgyűjtő, aki megszállottan és igen jó érzékkel vásárolta a klasszikus alkotásokat, 10 El Grecot mondhatott magáénak, de volt neki Goyája, Velázqueze, Courbeté-ja, Van Dyckja, Corot-ja, Renoir-ja, Monet-ja és Gauguin-je is. Ezek jó részének azonban nyoma veszett a háború végi zűrzavarban. A család feltételezi, hogy sok közülük orosz, lengyel, francia kézre került. Ezért az utóbbi időben azt tűzték ki célul, hogy visszakapják azokat a festményeket, három El Grecot, egy Courbet-t és egy Corot-t, amelyek jelenleg három magyarországi múzeumban, valamint a Műegyetemen vannak. Értéküket több mint 100 millió dollárra becsülik. Ám a tárgyalás csak lassan araszol a washingtoni szövetségi bíróságon. Peresztegi Eszter, aki 20 éve képviseli a felpereseket, azt mondja, hogy már a 3., sőt a 4. generáció harcol a jogaiért, a jogtalanul elvett műalkotásokért. Ezzel szemben Magyarország amerikai ügyvédje azt állítja, hogy a műkincsek törvényes vásárlás, örökség, illetve a tulajdonjog szabályos alkalmazása folytán jutottak a magyar állam tulajdonába. Az mindenesetre tény, hogy amikor a szövetségesek 1945 után visszaadták a vagyon egy részét, akkor azt feltételezték, hogy azok visszakerülnek a családhoz. Ehelyett azonban több múzeumban kötöttek ki, bár az örökösök szerint egy ideig ott volt alattuk a felirat: a Herzog-gyűjtemény darabja. Mindkét fél úgy látja, hogy a per még évekig elhúzódhat az Egyesült Államokban. David de Csepel, Herzcog dédunokája, aki a pertársaság vezetője, úgy nyilatkozott, hogy ő 54 éves és nem szeretné, ha a következő nemzedéknek is még ezzel a kérdéssel kellene foglalkoznia.  

Kétli a remdesivir gyártója a WHO eredményeit

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.16. 21:14

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Az eddig jónak hitt gyógyszer alkalmazása most vitákat váltott ki.
Megkérdőjelezte a gyártó Gilead az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kutatásának eredményeit, amelyek szerint a remdesivir nevű szer nem segít az új koronavírus okozta betegség miatt kórházban ápoltakon.

A Gilead Sciences Inc. amerikai vállalat a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy szerinte a WHO-kutatás adatai „ellentmondásosak, elhamarkodottak”, korábbi kutatások pedig már igazolták a szer előnyös hatásait.  Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy az Egészségügyi VilágSzervezet (WHO) egy 30 ország 11 ezer Covid-19 betegét vizsgáló tanulmány alapján azt közölte, alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a koronavírussal kórházba került betegek halálozási kockázatát, és úgy tűnik, nem segíti a betegek gyorsabb felépülését a remdesivir hatóanyagú vírusellenes gyógyszer. Ez a vírusellenes szer egyike azoknak, amelyeket Donald Trump amerikai elnök koronavírus-fertőzésének kezelésekor bevetettek. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy csökkenti a felgyógyulási időt. A WHO több mint 30 ország 11 266 felnőtt páciense részvételével végezte a kutatást. A kapott bizonyítékok meggyőzőek voltak – közölte a világszervezet.  A Gilead szerint a remdesivir más vizsgálatai – köztük az is, amely 1062 páciens részvételével placebóval hasonlította össze a szert – kimutatták, hogy a kezelés csökkenti a Covid-19-ből való felépülés idejét. 
„A WHO nyilvánosságra hozott adatai nem következetesek, miközben több, véletlenszerűen válogatott résztvevővel, kontrollcsoportokkal végzett, szakértők ellenőrizte tudományos lapokban közölt tanulmányok erős bizonyítékai támasztják alá a rendesivir klinikai hatásosságát”

– mondta el a társaság. A Gilead szerint nem világos, hogy lehet-e perdöntő következtetést levonni a WHO-kutatásból, mivel „különbségek” voltak abban, ahogy az egyes helyszíneken a teszteket végezték, valamint a pácienssek között, akik a szert kapták.
Áprilisban Anthony Fauci, az Egyesült Államok vezető infektológusa azt jósolta, a remdesivir lesz „a szabványkezelés”. A gyógyszerkutató vállalatok megfeszített tempóban keresik a Covid-19 gyógymódját. Az új koronavírus okozta világjárvány eddig csaknem 1,1 millió ember halálát okozta, az igazolt fertőzöttek száma majdnem 39 millió a Johns Hopkins Egyetem adatösszesítő portálja szerint. A remdesivirt az emberi testnedvekkel terjedő, lázt, vérzést, hányást és hasmenést okozó ebola kezelésére fejlesztették ki. A WHO Solidarity tesztsorozata más hatóanyagokat is megvizsgált (a hidroxiklorokint, a lopinavir/ritonavir AIDS-ellenes szereket és az interferont), és azt állapította meg, hogy alig volt hatásuk a betegek túlélésére és a kórházi kezelés idejének csökkentésére. A kutatási eredményeket a medRxiv szerverre töltötték fel, még ellenőrzésre várnak. 
A Gilead azért nevezte elhamarkodottnak a Solidarity-kutatás eredményeit, mert tudósok még nem ellenőrizték őket.

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatósága (FDA) május elsején sürgősségi használati engedélyt adott ki a remdesivirre, amelyet a világ számos más országban is engedélyeztek. A Solidarity-kutatás hidroxiklorokin- és lopinavir/ritonavir-vizsgálatait júniusban leállították, mert hatástalannak bizonyultak, a Gilead gyógyszerének – a remdesivirnek – és az interferonnak a vizsgálata azonban tovább folyt több mint 30 ország több mint 500 kórházában. 
Hirdoxiklorokin. Már korábban is kiderült, hogy nem válik be koronavírus ellen.
Fotó: NARINDER NANU / AFP or licensors
Pénteken a WHO reagált a Gilead közleményére, amelyben a cég a Solidarity módszertanát kritizálta. „Az eredmény megbízható, ne hagyjuk, hogy mást állítsanak, mert lesznek, akik megpróbálják. A remdesivir bármiféle jótékony hatása valószínűleg a véletlen műve” – mondta újságíróknak Richard Peto független statisztikus, akit a Solidarity eredményeinek kiértékelésére kért fel a WHO.

Lefejeztek egy tanárt Párizs közelében

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.16. 20:27
Képünk illusztráció.
Fotó: THOMAS COEX / AFP or licensors
Az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot.
Lefejeztek egy embert a Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosban péntek késő délután, az elkövetőt agyonlőtte a rendőrség, az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot

– közölték a francia hatóságok.  Értesülések szerint az elkövető a nyílt utcán késsel támadt áldozatára, majd lefejezte. A rendőrség a közeli Éragny-sur-Oise településen végzett a támadóval, aki állítólag a rendőrökre is rátámadt. A francia BMF TV ugyancsak arról számolt be, hogy a tettest agyonlőtték. A francia rendőrség szerint az áldozat egy középiskolai történelemtanár volt. A rendvédelmi szervek egyik forrása úgy tudja, hogy Mohamed-karikatúrákat mutatott az iskolai tanórán.  
Egy másik rendőrségi forrás közölte: szemtanúk beszámolói szerint az elkövető az Allahu akbar kiáltást hallatta.

A francia terrorellenes ügyészség közölte, hogy egyebek mellett terrorista indíttatású gyilkosság miatt indított vizsgálatot. Értesülések szerint Jean Castex francia miniszterelnök a helyszínre indult. A Le Figaro pedig arról számolt be, hogy délután 17 óra körül értesítették a rendőrséget egy gyanús személy miatt, aki az iskola környékén téblábol és kést tart a kezében. Amikor a rendőrség megkérte, tegye le a fegyverét, nem volt rá hajlandó. Emiatt rálőttek. Onnan kb. 200 méterre hevert áldozatának lefejezett holtteste. Az egyik szülő szerint a támadó robbanómellényt viselt, emiatt a speciális egységeket is hívni kellett. 
Rendőrök a támadás helyszínének közelében.
Fotó: ABDULMONAM EASSA / AFP or licensors
A BMF TV időközben arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnök is odaindul a belügyminisztériumban tartott rendkívüli válságtanácskozást követően péntek este. 
"Egy történelemtanár meggyilkolása támadás a véleménynyilvánítás szabadsága és a Köztársaság értékei ellen. Egy tanárt megtámadni annyit tesz, mint megtámadni minden francia állampolgárt és a szabadságot"

- hangsúlyozta Twitter-üzenetében Richard Ferrand, a francia nemzetgyűlés elnöke. "Az iszlamizus háborút folytat ellenünk: erőszakkal kell kikergetnünk az országból" - reagált Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke mikroblogján a történtekre.  Nemrég – ugyancsak Párizsban – de egy hasonló jellegű támadás történt. Mint a Népszava is beszámolt, késsel megsebesítettek négy embert pénteken a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt szerkesztősége közelében, Párizsban, ahol 2015 januárjában két terrorista meggyilkolt 12 embert, zömmel a lap munkatársait, illetve megsebesítettek 11 további embert.