Előfizetés

Orbán Viktor szerint az egyházi intézményeknek adott állami pénz a legjobb helyre kerül

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.17. 16:13

Fotó: Máthé Zoltán / MTI/MTVA
A miniszterelnök istentiszteleten mondott beszédet a XXII. kerületi református iskola új épületének átadása alkalmából.
Amikor az állam forrást ad egy egyházi intézmény építésére vagy fenntartására, akkor a pénzt a legjobb helyre teszi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Budapest XXII. kerületében lévő Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium új középiskolai épületének átadása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten.   
– Minden egyes forintnak a sokszorosát kapja vissza az egész magyarság oktatásban, nevelésben, kultúrában, családok, elesettek, szegények, öregek, betegek gondozásában vagy éppen nemzetépítésben, határon túli magyar közösségek megsegítésében. Sok-sok területen, ahol az egyház és az állam ma egymás munkatársai

– fogalmazott az egyházi intézmények állami támogatásáról a kormányfő.

Orbán Viktor – idézve Gyökössy Endre református lelkészt, író-költőt – azt is mondta: „arra kaptuk a keresztény szabadságot (...), hogy homo christianusoknak neveljük” a gyermekeket, hitükért, családjukért, nemzetükért és embertársaikért elkötelezett embereknek. A miniszterelnök szavai szerint „a mi nemzedékünk három feladatot kapott”. Az első a megmentése és a megújítása annak, amit a magyarok az elmúlt ezer évben a Kárpát-medencében létrehoztak, ezért újultak és újulnak meg több száz éves templomok, közösségi terek, iskolák. A második feladatnak nevezte új templomok, óvodák, iskolák építését határon innen és túl. – Ezzel kiépítve azt az erős védelmi vonalat, amely segít megtartani az utánunk jövő nemzedéket is kereszténynek és magyarnak – fogalmazott, hozzátéve: egyház és állam ebben a két feladatban egymás szövetségesei. Végül a harmadik feladat – mondta a kormányfő – az eddig elvégzett munka megvédése, nem lehet ugyanis kitérni az elől a kérdés elől, hogy mi legyen a gyermekeinkkel, milyen értékek alapján rendezzék be az életüket, hogyan viszonyuljanak családjukhoz, magyarságukhoz, „sőt a tulajdon nemükhöz is”. Kijelentette: határozott választ kell adni arra, „mi az, amit mi akarunk átadni majd az utánunk jövő nemzedékeknek”, hogy „ne szakadjon meg az a hagyomány, amely bennünket ezer év magyarjaival összeköt”, hogy „megértsék, nekik is hozzá kell tenniük a számukra kiszabott időt ehhez az ezer évhez, hogy a következő ezer év se történhessen meg nélkülünk”.
– Ha az „Ön kicsoda és miért?” egyszerű kérdésére tudjuk a megfelelő választ, akkor nagy baj már nem történhet velünk az életünkben. És mi azt szeretnénk, hogy ne történjen baj gyermekeink és unokáink életében sem

– fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve: ez az iskola a legalkalmasabb helyek egyike arra, hogy megtanítsa a növendékeinek, kik ők, kik vagyunk mi, magyarok, és miért, vagyis mi a küldetésük ebben az életben.

A miniszterelnök beszédében felidézte, legutóbb 77 éve adtak át Budapesten új református gimnáziumi épületet – a Lónyay utcait –, és azt is felelevenítette, hogy a budafokiaké volt az első református óvoda az országban. – Ebből az óvodából idővel kibújt egy református általános iskola, abból pedig egy református gimnázium gondolata – tette hozzá.
ORBÁN Viktor; KARSAY Ferenc
Fotó: Máthé Zoltán / MTI/MTVA
Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), Budafok-Tétény polgármestere arról beszélt, az új iskola – amely új karaktert adott a környéknek – újabb bizonyítéka annak, hogy Budafok-Téténynek elhivatott református közössége van. – Fokról fokra építették ki a református oktatás intézményeit, először az óvodát, majd átvették az általános iskolát, most pedig az új gimnáziumi épületért adhatnak hálát – mondta. Nagy Péter lelkipásztor prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy a keresztény iskola keresztény világ- és emberszemléletre tanít, ezeken keresztül szemléli a szellemi, erkölcsi és anyagi javakat. – Ugyan ma sem sima a keresztény tanítók útja, de kiállunk minden valódi tudás, igazság, erkölcsi érték mellett – mondta. Németh Géza gondnok a gyülekezet nevében méltónak nevezte, hogy a XXII. kerület első egyházi iskolája az 1962-ben elhunyt Demjén István református lelkész – a budafoki református templom építésének kezdeményezője és fő szervezője – nevét viseli, mert így megkésve, de rehabilitálják szolgálatát. Megjegyezte: az iskola tanulóinak létszáma ma közel 730. – Az első gimnáziumi osztályt 2018-ban indították el – közölte, reményét fejezve ki, hogy elkészül majd az általános iskola bővítése is.

Vasárnap már napsütésre is számíthatunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.17. 15:32

Fotó: Shutterstock
A csapadék esélye napközben fokozatosan csökken.
Vasárnap az ország nagy részén változó felhőzetre számíthatunk több-kevesebb napsütéssel – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében. Az északkeleti, keleti tájakon azonban délelőtt még borult marad az idő, és gyenge eső, szitálás is előfordulhat, majd délutántól már ott is elkezd szakadozni a felhőzet, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati, nyugati szelet napközben több helyen élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 15 fok között várható.

Karácsony: a települések népszavazásokat írhatnak ki az uniós források "helyes felhasználása" érdekében

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.17. 14:39
Korábbi felvétel
Fotó: Béres Márton / Népszava
Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.
Karácsony Gergely, a Szabad Városok nevű szervezet online rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen bejelentette, a helyi testületek novemberben írhatnak ki népszavazásokat az uniós források "helyes felhasználása" érdekében, a jövő év tavaszán pedig - nagyjából egy időben - meg is tarthatják ezeket a referendumokat. A főpolgármester úgy fogalmazott, "helyi népszavazási forradalommal" kívánják megmutatni, hogy a nép szava a legerősebb. Kiemelte, a magyarországi települések bajban vannak, ezért nagy szükségük van az uniós segélyalap pénzére. A helyi polgármestereknél pedig senki nem tudja jobban, mire kell fordítani az európai támogatást - tette hozzá. Karácsony Gergely hangsúlyozta, a helyi népszavazási mozgalmuk nem csak a koronavírus-járvány okozta válságból segíthet kiutat találni, hanem történelmi esélyt jelenthet egy olyan "új Magyarország" felépítésére, amely a jelenleginél sokkal igazságosabb, demokratikusabb és zöldebb. A főpolgármester kifejtette, Magyarország 2500 milliárd forintos pluszforráshoz jut az unió segélyalapjából. Elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem maguknak, vagy a "haverjaiknak" szeretnének ebből a keretből forrást szerezni, hanem a budapestiek életminőségét javítanák különböző beruházásokkal. Példaként említette, hogy a főváros nagyobb mértékben kihasználná a geotermikus energiát a távfűtés fejlesztésére, lakossági energiahatékonysági programot indítanának, valamint korszerű közösségi közlekedési járműveket vásárolnának. Karácsony Gergely szólt arról is, hogy 36 európai nagyváros, köztük a visegrádi országok főpolgármesterei is szövetséget kötöttek annak érdekében, hogy az európai döntéshozókat rávegyék: az önkormányzatok több uniós forrásra pályázhassanak közvetlenül.