Előfizetés

Megfeleződött a magántanulók száma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.19. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egy év alatt majd 50 százalékkal kevesebben lettek azok a diákok, akik felmentést kaptak a tanórai részvétel alól. A szakértő szerint az új rendszer elbizonytalanította a szülőket.
„Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek” – így indokolta a kormány azt a tavalyi törvénymódosítást, amely megszüntette a magántanulói státuszt, helyette pedig „egyéni munkarend” igénylésére adott lehetőséget. Lényegében ezzel is ugyanúgy mentesülni lehet a kötelező tanórai részvétel alól, ám sokkal szigorúbb feltételekkel. A változtatás „sikeres” volt: az Oktatási Hivatal (OH) lapunk megkeresésére küldött adatai alapján a 2020/2021-es tanévben – október 16-ai adatok szerint – összesen 5214 tanuló rendelkezett egyéni munkarenddel, míg a 2019/2020-as tanévben 9545 gyermek tanult magántanulói státuszban vagy egyéni munkarendben. Ez 45,4 százalékos csökkenés egy év alatt.
Az egyéni munkarend bevezetéséről szóló törvény 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. Attól kezdve csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet a kérelmekről, míg korábban a magántanulói jogviszonyt az iskolaigazgató engedélyezhette. Szigorodott az eljárás abban is, hogy a kérelmeket csak az adott tanév első napját megelőző június 15-ig lehet benyújtani, év közben már nem, illetve csak rendkívül kivételes esetekben. Nincs lehetőség arra sem, hogy egyéni munkarend keretében az OH csak bizonyos tanórák alól adjon felmentést. A korábbi évekre vonatkozó adatokból jól látszik, hogy a magántanulók száma egyre nőtt, ami szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a hazai oktatás rendszerszintű válságára is felhívta a figyelmet – sokan így próbálták kimenekíteni gyermekiket a köznevelésből. A kormány ezt a „problémát” igyekezett adminisztratív eszközökkel megszüntetni, tovább csökkentve az iskolák szakmai önállóságát. De a módosítás alapjogokat is sérthet: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint súlyos jogkorlátozást jelent, ha a szülők nem dönthetnek arról, hogy iskolába járatják vagy otthon tanítják, esetleg magántanulói csoportba viszik gyermeküket.
Magántanuló – vagyis egyéni munkarendben tanuló – most már csak az lehet, akinél hivatalos dokumentumokkal lehet igazolni, hogy erre szüksége van, például azért, mert sajátos nevelési igényű vagy tartós betegségben szenved. De akár hosszabb külföldi tartózkodás esetén is elfogadhatják a kérelmet. Ugyanakkor az OH szerint az nem elegendő érv, ha a szülők egyszerűen úgy gondolják, a gyereknek jobb otthon vagy egy kisebb tanulócsoportban, mint az iskolában. Ha az egyik vagy mindkét szülő pedagógus, már ők sem kérvényezhetik, hogy otthon taníthassák gyermeküket, ha annak nincs semmi más speciális indoka. Akkor sincs esély a kérelem elfogadására, ha egy állami iskola egyházi fenntartásba kerül, de a szülő azt szeretné, hogy gyermeke továbbra is világnézetileg semleges oktatásban részesüljön. Az OH ebben az esetben az iskolaváltás lehetőségére hívja fel a figyelmet – ám az nem tisztázott, mi történik akkor, ha sem az adott településen, sem annak közelében nincs másik iskola az egyházin kívül. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, a Magyar Diszlexia Központ alapítója szerint sok szülőt elbizonytalanított a törvénymódosítás, ahogy az is, hogy a kormányzat nagyon „elriasztóan” kezelte a magántanulóságot és a tanulócsoportokat. – Ez félelmet váltott ki. Így sok szülő, akik egyébként kérték volna, nem mertek nekimenni a kérvénynek. Én magam is javasoltam egy gyermek esetében, hogy tanulócsoportban folytassa a tanulmányait, de a szülő nem merte vállalni, hogy a „bizonytalanba” vigye a gyereket. Persze ezzel a biztos rosszba vitte, ami hónapokon belül ki is derült – fogalmazott Gyarmathy Éva. A szakember szerint egyébként a munka világából átemelt „egyéni munkarend” kifejezés is problémás, mert a gyerekek tanulnak, nem pedig dolgoznak, így hiba ezt eltorzítva az iskolákra alkalmazni. Aggályosnak tartja azt is, hogy a gyerekek sorsáról most már minden téren központosított rendszerben döntenek: az idei évtől már az iskolaérettség megállapítása is az OH hatáskörébe került. Az eljárások pedig nem a gyerekekhez, hanem szabályokhoz és utasításokhoz igazodnak.

Titkolja a kormány, hányan várnak idősotthoni elhelyezésre

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.19. 06:00

Fotó: ANTON BREHOV
Körkérdésünkből kiderült: a járvány csak rontott a helyzeten.
Az idősotthonokban ingyenes hely szinte sehol nincs, ugyanakkor családi vészhelyzet esetén a legtöbb intézmény vezetése megpróbál segíteni, akár úgy is, hogy lazábban értelmezi a szabályokat – derült ki a Népszava körkérdése nyomán. Arról érdeklődtünk idősotthonokban inkognitóban, tudnának-e azonnal segíteni egy idős asszony ellátásában, akinek beteg lett a lánya, így már nem gondoskodhat róla. Egy dunántúli, állami szociális intézmény vezetője azt ígérte, megoldanák valahogy, annak ellenére is, hogy náluk nemcsak kijárási és látogatási tilalom van, hanem felvételi zárlat is. Egy fővároshoz közeli intézményben azt ígérték: az idős asszonyt fel tudják venni az átmeneti otthonba, onnan kerülhet majd állandó helyre. Egy észak-magyarországi, alapíványi idősotthonban is akadna megoldás, igaz, nem olcsón. Itt a belépti díj nélküli háromágyasakban telt ház van, de ötmilliós „beugróval” egyszemélyes apartmant, félmillióssal pedig kétágyas szobát tudnak adni. Ezen felül kell fizetni a havi 160 ezer forintos gondozási díjat. Lapunk azért keresett meg több otthont, mert a kormány idén január óta nem hozza nyilvánosságra, hogy hányan várnak szociális ellátásra, például idősotthoni elhelyezésre. Ez azért is különös, mert korábban havonta frissítették az összesítést a szocialisportal.hu oldalon. Ezek alapján lapunk is többször megírta, milyen gyors ütemben nőtt a várólista az utóbbi években. Tavaly év végén 54 ezer férőhelyen láttak el 52 ezer idős embert, és 32 ezer név szerepelt a várólistán, míg 2018 áprilisában a fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek otthonaiba jelentkezőkkel együtt is csak 28 ezren voltak a várakozók. Az LMP parlamenti képviselője, Ungár Péter augusztus óta többször is írásban kért magyarázatot a nyilvános adatközlés megszüntetésére az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Kérte a friss számokat is, de nem jutott közelebb az igazsághoz. Rétvári Bence, a tárca államtitkára csak annyit közölt, hogy egy kiemelt uniós projekt keretében fejlesztik a szociális ágazat informatikai rendszerét, ami érinti a nyilvántartásokat is, ezért hagyták abba az adatok közlését. Az ellenzéki politikus most közérdekű adatigényléssel próbál meg információhoz jutni. Ungár Péter abszurdnak tartja, hogy a normatívák kifizetéséhez mindenképpen szükséges létszámadatokat is visszatartja a kormány: szerinte erre az az egyetlen magyarázat, hogy a listákból egyértelműen kiderül, az utóbbi tíz évben az Orbán kabinet egyetlen új állami idősotthoni férőhelyet sem létesített, és ha ez így marad, az társadalmi tragédiához vezet. Ugyanígy látja a kérdést a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke is. Némethné Jankovics Györgyi szerint sokan panaszkodnak náluk az idősotthoni várólistákra, az igény egyre nő, a lehetőségek pedig csökkennek. Mivel a járvány miatt nőtt a szolgáltatással szemben támasztott minőségi elvárás, több kötelezettségnek kell megfelelni az intézményeknek, azzal számolnak, még kevesebb idős embert képesek befogadni az otthonok. Talyigás Katalin időspolitikával foglalkozó szociológus is azt tapasztalja, hogy a járványhelyzet tovább rontott az idősotthoni ellátásra várakozók helyzetén, amit a kormány megpróbál eltitkolni a közvélemény előtt. Czeglédi Ingrid, a Gödöllői Egyesített Szociális Intézmény vezetője arra emlékeztetett, hogy a legtöbb helyen csak úgy tudták kialakítani az izolációs részleget, ha összezsúfolták a bentlakókat, ezért ha üresedés van, először a már náluk élők elhelyezésén próbálnak javítani és csak utána vesznek fel új lakót. A tavaszi teljes felvételi zárlatot ugyan a második hullámban nem vezették be, de az intézményvezetők mérlegelhetik, hogy meg tudják-e oldani a jelentkező elhelyezését és ellátását, vagy sem. Próbáltunk információt szerezni az Emmi nagyszabású informatikai fejlesztési programjáról, amiről a megkérdezett intézményvezetők közül senki nem hallott, de a minisztériumtól 12 nap alatt sem kaptunk választ. A Rétvári Bence államtitkár által említett „A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása” címet viselő 5,8 milliárd forintos projekt a lezárása egy évek óta tartó fejlesztési folyamatnak, ami elemzésekhez és tervezésekhez használható módon köti össze az ágazat adatbázisait, de a nyilvántartások az országos szociális információs rendszerrel együtt már korábban megújultak. Ez arra utal: az Emmi nem azért nem közli a várólisták hosszát, mert nem tudná ezt megtenni, hanem mert nem akarja.

Bejutni szinte lehetetlen

Több önkormányzattól kértünk „helyzetjelentést” idősotthonaik kihasználtságáról és a várólistákról. A Fővárosi Önkormányzat 11 bentlakásos idősotthont működtet, a központokon kívül további 17 telephelyen. Az összesen 28 ellátóhelyből 21 Budapesten, 7 pedig vidéken található. Ezeken a helyeken összesen 3925 férőhely van. Valószínűleg a védekezéshez szükséges helyigény a magyarázat náluk is arra, hogy miért csak 86 százalékos kihasználtsággal működnek. Írásos válaszukból kiderült, hogy a járvány ideje alatt nem csökkent az elhelyezésre várók száma, évek óta a nyilvántartásban szereplő mostani 3072 körül alakul a várólista, az intézmény helyétől és állapotától függően 6 hónaptól akár több évig is várakoznak a jelentkezők, mire bejutnak. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény bentlakásos idősotthona 608 férőhellyel rendelkezik. Szántó Rita, a városi önkormányzat sajtófőnöke kérdéseinkre azt felelte, október 6-án 96 százalékos kihasználtsággal működtek, vannak ugyan üres ágyaik, de azokat ők is a kórházból visszatérők elkülönítésére tartalékolják, ezen felül most nincs szabad férőhelyük, ha lesz, azt azonnal feltöltik, mert 400 idős ember vár náluk elhelyezésre. Nincs szabad hely az egri önkormányzat Idősek Berva-völgyi Otthonában sem – tájékoztatta lapunkat Farkas Attila, a város szociális ügyekért felelős alpolgármestere. Az 50 férőhelyes intézménybe most 26-an szeretnének beköltözni. Szalai Anna, Doros Judit

Nehéz lesz a tél

Megnőtt a szociális intézmények vezetőinek felelőssége a koronavírus-járvány kitörése óta - mondta lapunknak a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke. Kocsis József a Tolnában és Baranyában nyolc bentlakásos intézményt működtető SZOCEG Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is. Nehezebb ma egy új lakó felvételéről dönteni egy idősotthonba, mint a járvány előtt? Lassabban tudjuk feltölteni a megüresedő helyeket, mert meg kell várni, mire a család beszerzi a két negatív teszteredményt, ami a bekerülés alapfeltétele, és többször előfordul, hogy a várólistán következő mégsem akar bejönni, mert fél, hogy a vírust könnyebben megkapja a közösségben. Ilyenkor hívjuk az utána következőt, de közben mennek a napok. A férőhelyeik mekkora szeletét köti le a védekezés? Több szobát is át kellett alakítanunk, nagyjából az ágyak 5 százalékát tartjuk fenn elkülönítésre. Legalább kettő kell a kórházból visszatérőknek és egy akkor, ha valaki tüneteket mutat. Változtak a várólistáik tavasz óta? Most is nagyon hosszúak, de nem mindig pontosak. Időnként muszáj végighívni a névsor első részét, mert a rokonok nem mindig szólnak, ha meghal az idős ember, vagy más megoldást találtak a gondozására. Mennyire tartható be a kötelező eljárásrend az otthonokban? Az idősek és a hozzátartozók is egyre nehezebben viselik az elzártságot, ezért megengedjük, hogy aki nem ágyhoz kötött, az két méteres távolságból a kerítésen át beszélgethessen a családtagjaival. Most az elesettebbek is többször akarnak telefonálni a rokonoknak, mint tavasszal. Sokan szegik meg a házirendet, mert nem bírják a bezártságot? Még nem, de nem tudom, mi lesz, ha a tél végéig kell tartanunk a kijárási és látogatási tilalmat. A járvány első szakaszának végén már alig tudták fékezni a nővérek azokat, akik korábban kimehettek az intézményekből. Hallottak a szociális ágazat nagy informatikai fejlesztéséről? Semmit. Mi ugyanúgy töltjük fel az adatokat, mint eddig.

Öt poszt, harminc jelölt Szigligeten

Vas András
Publikálás dátuma
2020.10.18. 19:53

Fotó: Huszár Dávid
Nagy visszhangot kiváltva, rejtélyes üzleti körökre utalva távozott posztjáról a nyáron Szigliget polgármestere. Tavaly egy riválisa sem volt, most heten indultak székéért.
– Anya, akkor kire is szavazzak? – kért telefonos segítséget egy fiatal nő Szigligeten. Aztán hamar bontotta is a vonalat, hogy beálljon a nádtetős épület előtt maszkban várakozók sorába. Szigliget ugyanis – miközben turisták sokasága élvezte a kellemes napsütést – vasárnap új faluvezetést választott.
Júliusban országos visszhangot kiváltó módon távozott posztjáról a települést 18 éve irányító polgármester, Balassa Balázs, és vele a teljes képviselő-testület. Kilenc hónappal tavalyi megválasztásuk után meglehetősen váratlanul döntöttek így. Balassa egy nappal a lemondása előtt még nagyívű tervekről beszélt a sajtónak. Aztán lemondását rejtélyesen azzal indokolta: „Ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkát, amiben hiszek, és amit képviseltem az elmúlt 22 évben”. Utalt rá, hogy bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben úgy érzi, védtelenek, s ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudja megállítani. Ennél konkrétabban – bár lapunk többször is kereste – azóta sem nyilatkozott, így több esetleges ok is felmerült, így például egy helyben nem támogatott majdani szállodaépítés, vagy éppen a vár jövőjének a sorsa. – Beszéltek itt mindenfélét, de Balázs senkinek sem mondta el, miért döntöttek a lemondás mellett – jegyezte meg egy a választóhelyiségből éppen kilépő asszony. – Az biztos, hogy országosan nagy port kavart az ügy, sőt, sokkal jobban foglalkoztatta a sajtót az eset, mint a helyieket: itt július végére, augusztus elejére mindenki túllépett a történteken, s a nyárra, a szezonra koncentrált. Bár a nyugdíjaskorú asszony láthatón próbálta bagatellizálni a nyári eseményeket, a vasárnapi választás adatai azért azt mutatták, Szigligeten igenis sokakat foglalkoztatott a falu jövőbeni vezetése. Balassa Balázs tavaly egyedüliként pályázott a polgármesteri posztra, a majd két évtizede regnáló faluvezetővel szemben senki sem akarta-merte megméretni magát. Most viszont hét polgármester-jelöltből választhattak a helyiek – ráadásul eredendően kilencen indultak volna, de ketten végül visszaléptek. A négy képviselői helyre pedig az egy évvel ezelőtti 13-mal szemben ezúttal 23-an aspiráltak. Utóbbi főként annak tükrében meglehetősen magas szám, hogy a választói névjegyzékben 818-an szerepeltek, vagyis helyiek közel 3 százaléka be akart kerülni a testületbe – viszonyításképpen: mintha a megyeszékhely Veszprémben 1600-an indultak volna képviselő-jelöltként.
A fokozott érdeklődést mutatták a részvételi adatok is, hiszen, noha egy időközi voksoláson általában kevesebben szavaznak, ezúttal a napközbeni számok mindvégig magasabbak voltak, mint egy esztendeje. – Az lenne a jó, ha a Dani nyerne – utalt a távozó polgármester fiára egy középkorú, a feleségével és két gyerekével voksoló férfi. – Mert ez igazából azt jelentené, marad a Balázs kijelölte irány. Dani, vagyis Balassa Dániel a jelölési határidő előtt nem sokkal döntött úgy, hogy megpályázza apja megüresedett székét. Emiatt többen is úgy vélték: Balassa Balázs igazából csak hátrébb lépett a tűzvonalból, de nála maradna a marsallbot. Aminek az általunk megkérdezettek többsége örült volna, mások viszont úgy vélték, ha már 18 év után távozott a polgármester, érdemes lenne megnézni, mit tudna kihozni egy valóban új vezetés a faluból. Még talán az is nyilvánosságot kapna, miért állt fel olyan hirtelen három hónappal azelőtt a teljes vezetés, s milyen veszély fenyegetheti Szigliget jövőjét? Végül azok örülhettek, akik a folytatásra voksoltak, a szavazatok összesítése után ugyanis kiderült: a szigligetiek Balassa Dánielt választották meg polgármesternek.