Oktatás;Oktatási Hivatal;

2020-10-19 06:20:00

Megfeleződött a magántanulók száma

Egy év alatt majd 50 százalékkal kevesebben lettek azok a diákok, akik felmentést kaptak a tanórai részvétel alól. A szakértő szerint az új rendszer elbizonytalanította a szülőket.

„Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek” – így indokolta a kormány azt a tavalyi törvénymódosítást, amely megszüntette a magántanulói státuszt, helyette pedig „egyéni munkarend” igénylésére adott lehetőséget. Lényegében ezzel is ugyanúgy mentesülni lehet a kötelező tanórai részvétel alól, ám sokkal szigorúbb feltételekkel. A változtatás „sikeres” volt: az Oktatási Hivatal (OH) lapunk megkeresésére küldött adatai alapján a 2020/2021-es tanévben – október 16-ai adatok szerint – összesen 5214 tanuló rendelkezett egyéni munkarenddel, míg a 2019/2020-as tanévben 9545 gyermek tanult magántanulói státuszban vagy egyéni munkarendben. Ez 45,4 százalékos csökkenés egy év alatt.

Az egyéni munkarend bevezetéséről szóló törvény 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. Attól kezdve csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet a kérelmekről, míg korábban a magántanulói jogviszonyt az iskolaigazgató engedélyezhette. Szigorodott az eljárás abban is, hogy a kérelmeket csak az adott tanév első napját megelőző június 15-ig lehet benyújtani, év közben már nem, illetve csak rendkívül kivételes esetekben. Nincs lehetőség arra sem, hogy egyéni munkarend keretében az OH csak bizonyos tanórák alól adjon felmentést.

A korábbi évekre vonatkozó adatokból jól látszik, hogy a magántanulók száma egyre nőtt, ami szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a hazai oktatás rendszerszintű válságára is felhívta a figyelmet – sokan így próbálták kimenekíteni gyermekiket a köznevelésből. A kormány ezt a „problémát” igyekezett adminisztratív eszközökkel megszüntetni, tovább csökkentve az iskolák szakmai önállóságát. De a módosítás alapjogokat is sérthet: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint súlyos jogkorlátozást jelent, ha a szülők nem dönthetnek arról, hogy iskolába járatják vagy otthon tanítják, esetleg magántanulói csoportba viszik gyermeküket.

Magántanuló – vagyis egyéni munkarendben tanuló – most már csak az lehet, akinél hivatalos dokumentumokkal lehet igazolni, hogy erre szüksége van, például azért, mert sajátos nevelési igényű vagy tartós betegségben szenved. De akár hosszabb külföldi tartózkodás esetén is elfogadhatják a kérelmet. Ugyanakkor az OH szerint az nem elegendő érv, ha a szülők egyszerűen úgy gondolják, a gyereknek jobb otthon vagy egy kisebb tanulócsoportban, mint az iskolában. Ha az egyik vagy mindkét szülő pedagógus, már ők sem kérvényezhetik, hogy otthon taníthassák gyermeküket, ha annak nincs semmi más speciális indoka. Akkor sincs esély a kérelem elfogadására, ha egy állami iskola egyházi fenntartásba kerül, de a szülő azt szeretné, hogy gyermeke továbbra is világnézetileg semleges oktatásban részesüljön. Az OH ebben az esetben az iskolaváltás lehetőségére hívja fel a figyelmet – ám az nem tisztázott, mi történik akkor, ha sem az adott településen, sem annak közelében nincs másik iskola az egyházin kívül.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, a Magyar Diszlexia Központ alapítója szerint sok szülőt elbizonytalanított a törvénymódosítás, ahogy az is, hogy a kormányzat nagyon „elriasztóan” kezelte a magántanulóságot és a tanulócsoportokat.

– Ez félelmet váltott ki. Így sok szülő, akik egyébként kérték volna, nem mertek nekimenni a kérvénynek. Én magam is javasoltam egy gyermek esetében, hogy tanulócsoportban folytassa a tanulmányait, de a szülő nem merte vállalni, hogy a „bizonytalanba” vigye a gyereket. Persze ezzel a biztos rosszba vitte, ami hónapokon belül ki is derült – fogalmazott Gyarmathy Éva.

A szakember szerint egyébként a munka világából átemelt „egyéni munkarend” kifejezés is problémás, mert a gyerekek tanulnak, nem pedig dolgoznak, így hiba ezt eltorzítva az iskolákra alkalmazni. Aggályosnak tartja azt is, hogy a gyerekek sorsáról most már minden téren központosított rendszerben döntenek: az idei évtől már az iskolaérettség megállapítása is az OH hatáskörébe került. Az eljárások pedig nem a gyerekekhez, hanem szabályokhoz és utasításokhoz igazodnak.