Előfizetés

Egy nagy helyett több kisebb vadlúdfigyelő programot szerveznek Tatán

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.19. 16:34

Fotó: Shutterstock
A koronavírus járvány miatt idén más lesz a Tatai Vadlúd Sokadalom.
Az idei, 20. Tatai Vadlúd Sokadalom más lesz, mint a korábbi években volt. A tatai Öreg-tó partja egy nagy rendezvény helyett több kisebb vadlúdfigyelő program helyszíne lesz. November 14-től december 20-ig minden szombaton és vasárnap szakértők mutatják be a parton a Tatára érkező északi vadludak napi mozgalmát. 
A Vadlúd Hétvégék mellett a Sokadalom eredetileg tervezett napján, november 28-án külön programok indulnak, többek között limitált létszámú szakvezetéses túrákkal 9 és 13 óra között, a madarászversenyről történő élő bejelentkezésekkel és folyamatos internetes közvetítéssel.
A madarak reggel kirepülnek a táplálkozóterületre, míg este visszatérnek a biztonságot nyújtó Öreg-tó medrébe. Minden hétvégi napon egy reggeli és egy késő délutáni-esti programot tartanak, a madarak megfigyeléséhez több teleszkóp is rendelkezésre fog állni.
A szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület munkatársai azon dolgoznak, hogy természetszerető emberekhez - elsősorban az internet segítségével - eljuttassák a vadludak megfigyelésének élményét – írták a közleményükben.
A vírushelyzetre való tekintettel a szájat és orrot eltakaró maszk viselése a program helyszínén kötelező, a távcsöveknél a kesztyű használata elvárás. A teleszkópok környezetében kézfertőtlenítőt helyeznek el.
 A közösségi programok ingyenesek, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

Tucatnyi partra vetődött delfin pusztult el Új-Zélandon

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.19. 14:34

Fotó: Franck Gueffier / Biosphoto / AFP
Szerencsére több emlőst sikerült visszakísérni a nyílt tengerre.
Nagyjából 25 gömbölyűfejű-delfin vetődött partra Új-Zéland Északi-szigetén, mintegy tucatnyi elpusztult – közölte vasárnap az ország környezetvédelmi minisztériuma. Az állatmentők és az önkéntesek szombaton egész nap azon dolgoztak, hogy a delfineket visszajuttassák a vízbe. A nagyjából 40-50 emlősből álló raj 25 tagja aznap reggel vetődött a Coromandel-félsziget egyik partszakaszára.
Szombat éjjel további öt elpusztult gömbölyűfejű-delfint (Globicephala melas) fedeztek fel egy másik helyszínen, ahol valószínűleg először sodródott partra a raj néhány tagja – közölte a minisztérium. "Noha a szombat este 9 órai dagály segített a partra vetett delfineknek visszajutni a vízbe, vasárnap reggel néhány állat újra a szárazföldre került, többen fennakadtak az öböl szikláin" – írta a Facebook-oldalán minisztérium.
"Vasárnap reggelre nagyjából egy tucat delfin elpusztult a sziklákon. Szerencsére a partra vetődött emlősök nagyobbik része reggel csatlakozni tudott a rajhoz, a nyílt tengerre kísérték őket" – olvasható a közleményben.

Szilveszterig lehet szavazni az év halára

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.19. 11:04
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az angolna, a fürge cselle és a jászkeszeg verseng a 2021-es címért.
A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg, míg idén a süllő érdemelte ki az év hala címet – idézte fel a Magyar Haltani Társaság elnöke. Harka Ákos hozzátette, az eddigi gyakorlatot követve a most indított közönségszavazás győztesére sem vár egyéb jutalom, mint hogy nagyobb figyelem övezi majd a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben. Kezdeményezésük legfontosabb célja továbbra is minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni őshonos halainkat – fogalmazott.
Évről évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes három halat. A szempontok között elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal. A mostani jelöltekről szólva elmondta: az alakját és mozgását tekintve is kígyószerű, akár méteres hosszt is elérő angolna (Anguilla anguilla) különleges halunk, hiszen annak ellenére őshonos, hogy a Sargasso-tengerben ívik, mert eredetileg természetes úton jutott vizeinkbe. Mióta telepítése megszűnt, ritkán kerül elő, és Európa más tájain is megfogyatkozott, pedig gasztronómiai értéke magas.
Az ezüstös pikkelyű, rendszerint vöröses alsó úszóiról is felismerhető jászkeszeg (Leuciscus idus) áramláskedvelő faj, elsősorban folyóink alföldi és dombvidéki szakaszait kedveli. Jelentősebb vízfolyásokban és csatornákban az ország egész területén megtalálható. Főként kisebb gerinctelen állatokkal táplálkozik, nem ritkák a 30 centimétert meghaladó példányai. Húsa szálkás, de sütve és főzve egyaránt ízletes.
Az apró, legfeljebb 8-10 centiméteres fürge cselle (Phoxinus phoxinus) eurázsiai elterjedésű faj, amely főként a hegy- és dombvidéki patakokban él, de ott sem általános. A férgektől a vízbe hulló rovarokon át az algákig és a növényi részekig, magvakig mindent elfogyaszt, ezért még a nagyon kis vízhozamú, igen szerény táplálékkínálatú vízfolyásokban is képes fennmaradni. A környezeti változásokra azonban érzékeny, állományai visszaszorulóban vannak, ezért védett.
Szavazni a szervezet honlapján lehet, a voksolás december 31-én délben zárul, eredményt a hagyományoknak megfelelően az új év első napján hirdet a Haltani Társaság.