– A népszavazásokkal az ellenzék átveheti a politikai kezdeményezést a kormánytól, szélesebb körben mondhatja el, milyen brutális elvonások terhelik az önkormányzatokat, ha pedig sikerül országos jelentőségű üggyé emelni a kérdést, akkor akár még a kabinet politikáját is befolyásolhatják – így értékelte az IDEA Intézet szakértője, Hajdu Nóra azt az ellenzéki akciót, amit a hétvégén jelentett be Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Szabad Városok nevű szervezet rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen.
Az ellenzéki polgármesterek – mint arról beszámoltunk –, azt tervezik: helyi népszavazásokat indítanak országszerte, hogy a járvány gazdasági hatásait kezelő EU-s segélyalap Magyarországra eső 2500 milliárd forintjának legalább a felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan. A Szabad Városok tagjai azt kérdeznék: „Egyetért-e ön azzal, hogy a helyi képviselő-testület, élve felterjesztési jogával kezdeményezze, hogy az Európai Unió válságkezelő támogatásának legalább a felét a helyi önkormányzatokon keresztül használja fel Magyarország?"
A kérdésben nem véletlenül szerepel a kevéssé ismert „felterjesztés joga” fordulat. A kezdeményezés ugyanis az önkormányzatoknak arra az alkotmányos jogára épül, hogy felterjesztéssel élhetnek a kormány, vagy az Országgyűlés felé. Ennek pedig – egy lapunknak nyilatkozó választási szakártő szerint – azért van jelentősége, mert a népszavazási törvény alapján helyi népszavazást csak a „képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben” lehet elrendelni, de ezt a felterjesztés intézményével ki lehet kerülni.
Másként vélekedett viszont Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ, és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa. Nagy Attila Tibor azt mondta, a helyi költségvetésekről tilos népszavazást tartani, márpedig a jogszabály szerint a helyben elszámolandó uniós projektek esetében az önkormányzat számít beruházónak. Mikecz Dániel azt hangsúlyozta: egy önkormányzat azért sem írhat ki népszavazást uniós forrásokról, mert ezekhez nemzetközi szerződések révén jut az ország, s erről nem lehet népszavazást tartani. Kérdés, hogy ez az érvelés a helytálló, vagy pedig az: a népszavazás valójában nem közvetlenül az uniós pénzre vonatkozik, hanem arra, hogy a kormány lépjen-e az ügyben.
Mozgó célpont
Akad ráadásul más más nehézség is. – Elég bonyolult lesz mozgó célpontra lőni a népszavazási kérdéssel. Egyelőre ugyanis csak az uniós állam- és kormányfők állapodtak meg a segélycsomagról, amit az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia. Vagyis egy hivatalosan most még nem létező pénz elosztásáról van most szó – fogalmazott lapunknak egy választási szakértő.
Az viszont könnyebbséget jelent az önkormányzatok számára, hogy a helyi népszavazáshoz nem kell aláírást gyűjteni, azt a képviselők egynegyede vagy bizottság kezdeményezheti. A kérdést azonban hitelesítésre be kell nyújtani a helyi választási bizottsághoz. Ebben a pártok delegáltjai és a képviselő-testület által választott tagok vannak, tehát egy ellenzéki többségű városnál jó eséllyel átmegy a kezdeményezés. Ezt a döntést viszont a területileg illetékes törvényszéken meg lehet támadni. A fővárosi önkormányzat nem is számít könnyű jogi csatákra: Budapest vezetése abban bízik, hogy ha előbb nem, akkor a bírósági szakaszban sikerül elérni a kérdés hitelesítését. Budapest esetében az esetleges kedvező bírósági döntés után a Fővárosi Közgyűlés határoz a népszavazás elrendeléséről. Ettől számítva 15 napon belül írható ki a szavazás időpontja. Mindezek alapján forrásaink szerint a helyi népszavazások várható időpontja 2022 tavasza lehet.
Kérdés, hogy mire mennek az önkormányzatok azzal, ha sikerül megtartani a népszavazásokat, és azok érvényesek is. A fővárosi önkormányzat azt írta:
– A kezdeményezés, ha sikeres, hasznos lehet, megmozgathatja az ellenzéki szavazókat, ugyanakkor az 50 százalékos részvételi küszöb miatt nehéz lesz érvényes referendumokat tartani – mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
Mikecz Dániel szerint az kétesélyes, hogy milyen hatása lehet a népszavazások blokkolásának: – A kérdések hitelesítésének elmaradása erősítheti a "diktatúrát építő Orbán-kormány" és egyben az "alkalmatlan ellenzék" diskurzusokat is. Hogy a választókban ez hogyan csapódik le, az már a pártszimpátia függvénye.
