Európai példák, ahol állami szerepvállalás nélkül is működik a könyvkiadás

A könyvpiac Európában általában nem olyan koncentrált, mint Magyarországon, az pedig szóba sem jönne, hogy a kormányhoz közel állók bevásárolják magukat a szektorba.

Németországban jó üzlet a könyvkiadás, de még csak fel sem merülhetne, hogy az állam beleszóljon a könyvkiadásba. Tavaly 1,4 százalékkal emelkedett a könyvforgalomból származó bevétel, ami különösen a gyermek- és szakkönyvek népszerűségének volt köszönhető. A legnagyobb példányszámban Sebastien Fitzek műve, a Das Geschenk (Az ajándék) kelt el, megelőzve a 2019-es Német Könyvdíjat elnyerő művet, Sasa Stanisic Herkunft (Eredet) című regényét. Hogy mennyire jövedelmező ágazat is a könyvkiadás, jelzi: 2018-ban a szektor 9,13 milliárdos forgalmat bonyolított le, míg a filmipar 2,93 milliárdot, a zeneipar pedig 1,58 milliárdot. Évente mintegy 30 millióan vásárolnak könyveket, két éve 358 millió példányt adtak el. Az eladásokban folyamatosan nő a digitális könyvek aránya.

A virágzó német könyvkiadást híven jellemzi, hogy 22 ezernél több vállalkozás is érintett a szektorban, ezek közül mintegy 15 ezer végez kiadói tevékenységet. Ebbe azonban egyéb kiadványokat is beleszámítanak, például kalendáriumok kiadását. A könyvkiadók erős érdekképviselettel rendelkeznek: megközelítően hatezer tagja van a német könyvesszakma csúcsszervének számító könyvkereskedők egyesületének (Börsenverein des Deutschen Buchhandels). A német kormány egyébként a járványellenes intézkedései kapcsán 20 millió euróval támogatta a könyvkiadókat és a könyvkereskedőket. A könyvkiadásban – Berlin és Hamburg kivételével - a déli és a nyugati országrész jeleskedik, elsősorban München, Stuttgart, a könyvvásáról híres Frankfurt, illetve Köln, Bonn és Düsseldorf. Több kiadónak komoly hagyományai vannak, már a XIX. században alapították őket. A legtöbb könyvet abszolút számokban Berlinben adják ki, a főváros a 2000-es évek elején vált a könyvkiadás német bástyájává.

Franciaország különleges helyzetben van abból a szempontból, hogy a világon itt alakították ki a legszerteágazóbb könyvkereskedési rendszert. Ráadásul a kisebb kiadók nem érzékelik annyira a nagyobbak nyomását, mint más országokban. A 2008-ban kitört gazdasági válságot is kevésbé érzékelte a könyvipar, mert a francia kiadványok kiváló „exportcikkekké” váltak, a kínai piacon például igen kedveltek voltak ifjúsági kiadványaik.

Összesen mintegy 10 ezer kiadó létezik, amelyek magán-alapítványi tulajdonban vannak, vagy régi családi vállalkozások. Közülük 660 tagja a francia kiadók egyesületének, az SNE-nek. A legjelentősebb a Hachette Livre, amelynek tulajdonosi szerkezete összetett, rendelkezik részvényekkel a Vivendi, de még egy katari befektető is. (Az államnak nincs résztulajdona.) A második legnagyobb kiadó, az Editis kizárólag a Vivendié. A harmadik legjelentősebb az itthon is ismert Gallimard könyvkiadó pedig a Madrigall családi vállalkozásé. A Hachette megközelítően 7000 munkatársat alkalmaz, közvetlenül vagy közvetetten 70 országban van jelen. Kiadványaiból 40 százalék a szépirodalmi művek aránya, s könyveinek ötödét digitális formában adja ki. Az országban tavaly több mint két százalékkal emelkedett a könyvkiadók forgalma, főként a képregény- és gyermekkönyveknek, valamint a szakkönyveknek köszönhetően. Az Asterix 38 volt a legeladottabb könyv, a második és a harmadik helyen pedig Guillaime Musso két regénye szerepelt. Kaszasikernek számítottak a politikai művek, volt Nicolas Sarkozy korábbi köztársasági elnök visszaemlékezései és Michelle Obama volt amerikai First Lady életrajza.

Csehországban is évről évre nő a könyvkiadásból származó bevétel, egyre több művet tudnak külföldön eladni, tavaly a cseh irodalomé volt a főszerep a Lipcsei Könyvvásáron. 2018-ban a csehek 8,3 milliárd koronát (332 millió euró) adtak ki könyvekre, ami 250 millió koronás (10 millió euró) emelkedés 2017-hez képest. 2018-ban 15500 könyvet adtak ki, kétszázzal többet, mint az előző évben. A szépirodalmi művek aránya 45 százalék. A prágai Nemzeti Könyvtár felmérése szerint egy felnőtt átlagban évi 13 könyvet olvas el. Itt is folyamatosan nő az e-bookok forgalma, évente több mint 10 százalékkal, ugyanakkor az összes kiadott könyvhöz képest még mindig csekély a jelentősége.

A cseh kiadói piac valamivel kevésbé koncentrált, mint a nyugati, nincsenek igazán kiugróan magas forgalmat lebonyolító kiadóházak. 2018-ban több mint hétezer kiadó volt bejegyezve, de ebből csak mintegy kétezer fejtett ki aktív tevékenységet. Ugyanakkor a kiadói struktúrában 2016-ban komoly változás következett be, amikor a legnagyobb kiadót, az Albatrost működtető, részvénytársaságként működő Albatros Media felvásárolt két fontos kiadót, így már több mint egy tucat kiadót üzemeltet, saját terjesztői hálózattal is rendelkezik. Az Albatros kiadóház 2018-ban 1505 könyvet adott ki, ami jelentős változás 2017-hez képest (1170. A további sorrend: Euromedia Group (2018-ban 775, 2017-ben 695), Moravská Bastei – MOBA (373, illetve 361). Az Euromedia szintén részvénytársaság és ugyancsak több kiadót működtet (a legismertebb az Odeon). A kiadókban nincs szerepe az államnak.