Előfizetés

Az amerikaiak beszállnak a hegyi-karabah konfliktus rendezésébe

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.20. 16:48

Fotó: YURI GRIPAS /
Pompeo külügyminiszter vendégül látja az örmény és az azeri külügyért, akik egymással viszont nem fognak külön tárgyalni.
A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt egymással szembenálló Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztere pénteken Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tárgyal a konfliktusról. „Október 23-án a tervek szerint Washingtonban találkozik Ceyhun Bayramov azeri és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – a hegyi-karabahi konfliktusban közvetítő – minszki csoportja társelnökeinek részvételével” – tudatta egy közleményben az azeri külügyminisztérium sajtószolgálata. A találkozón a felek megvitatják egymással „az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi konfliktus megoldását” – tette hozzá a sajtószolgálat. Anna Nagdalján örmény külügyi szóvivő az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy Zorab Mnacakanján örmény külügyminiszter is találkozik Pompeóval. Leyla Abdullayeva azeri külügyi szóvivő ugyanakkor az EFE-nek azt mondta: nem szerepel a tervek között egy Bayramov és Mnacakanján közötti találkozó az amerikai út során. Az önkényesen kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság sajtószolgálata beszámolt arról, hogy az örmény erők „kemény harcokat” folytatnak a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő úgynevezett Lacsin-folyosótól mintegy 60 kilométerre délre. A vasárnap bejelentett humanitárius tűzszünet ellenére a harci cselekmények nem csillapodnak, ahogy az október 10-én bejelentett fegyvernyugvást követően sem enyhültek. Eközben Ilham Aliyev azeri elnök a nemzethez intézett beszédében, amelyet az AzTV nevű állami televízió közvetített, beszámolt arról, hogy az azeri erők ellenőrzésük alá vonták a hegyi-karabahi Zangilan települését 24 faluval együtt.
Az azeri főügyészség kedden közölte, hogy két azeri állampolgár életét vesztette a terteri járást ért rakéta- és tüzérségi támadásban. A hegyi-karabahi régió védelmi tárcája kedden további 43 katona eleséséről számolt be, így a konfliktus szeptember 27-i kezdete óta már 772 katonája lelte halálát a harcokban.

Nem kérnek orosz segítséget

Nem szükséges Oroszországot bevonni a hegyi-karabahi konfliktusba, most arra kellene inkább összpontosítani, hogy Törökországot tartsák távol tőle – jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök a France 24 nevű francia közszolgálati hírszolgáltatónak adott interjúban. „Semmi szükség Oroszország bevonására a konfliktusba. A hegyi-karabahi örmények már bebizonyították, hogy meg tudják védeni a földjüket. Ahelyett, hogy bevonnánk Oroszországot vagy bármilyen harmadik országot (a konfliktusba), inkább arra van szükség, hogy kizárjuk belőle Törökországot, amely destruktív szerepet játszik ebben az ügyben” – mondta Szárkiszján. Az Oroszországgal való kapcsolatot illetően az örmény államfő kijelentette, hogy Moszkva „hosszú évek óta Örményország szövetségese, és az is marad, a két ország között bizalmas kapcsolat áll fenn”. Mind Baku, mind Jereván 1988 óta vitatja a Hegyi-Karabah hovatartozását, amikor is a régió bejelentette elszakadását Azerbajdzsántól. Az 1992-94 között vívott harcokban Azerbajdzsán elvesztette ellenőrzését a terület felett.

Ciprus és Málta bukhat a letelepedési kötvényprogrammal

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.20. 16:09
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az aranyútlevéllel, illetve vízum programokkal egyes uniós tagországok „állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe”. Ismerős valahonnan?
Az Európai Bizottság szóvivője kötelezettségszegési eljárást indít két uniós tagország, Ciprus és Málta ellen az úgynevezett aranyútlevelekkel történő kereskedés miatt – olvasható a testület keddi sajtóközleményében.
„Az aranyútlevél, illetve vízum programok, amelyek keretében egyes tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe, nincs összhangban a tagállamok közötti őszinte együttműködés elvével”

– írja a sajtóközlemény.

A bizottság szerint az ilyesfajta programok az EU egészére vannak hatással, mert a dokumentumok megvásárlója automatikusan uniós állampolgár lesz, és élvezi az ezzel járó összes társadalmi és politikai jogot. A testület szerint, az EU-s állampolgárság befektetés útján történő megszerzése – az érintett tagállammal való tényleges kapcsolat nélkül – aláássa az uniós állampolgárság lényegét. A ciprusi vezetés múlt szerdán jelentette be, hogy felfüggeszti aranyútlevél programját, amit 2013-ban vezettek be, hogy enyhítsék a 2008-as pénzügyi válság negatív hatásait az országban. Az EU már többször felhívta Ciprus figyelmét, hogy az útlevélprogram növelte a korrupciót az adócsalást és a pénzmosási tevékenységeket a szigetországban. A bizottság pénteken Bulgáriát is felszólította, hogy adjon felvilágosítást az országban működő hasonló rendszerekről. Az MTI tudósítása arra már nem tért ki, hogy a program évekig Magyarországon is virágzott. Az Orbán-kormány 2013-ban indított bevándorlási programot letelepedési államkötvények kibocsátásával, amelynek keretében 19 855 külföldi, az Európai Unión kívüli – köztük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő –személyek is érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez. Hazánk 1 666 millió euróhoz (mintegy 514 milliárd forinthoz) jutott a kötvények értékesítése révén, de 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A programmal Rogán Antal kabinetminiszter volt évfolyamtársa is százmilliókhoz jutott.

Éjszakai kijárási tilalom lép hatályba Lombardiában és Campaniában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.20. 15:04
Képünk illusztráció
Fotó: Mairo Cinquetti / AFP
A számítások szerint szigorítás nélkül október végére a tartományi kórházakban kezeltek száma eléri a négyezret, és hatszázan lesznek intenzív osztályon.
Giuseppe Sala milánói polgármester bejelentette, hogy a koronavírus-járvány kritikus helyzete miatt csütörtöktől kijárási tilalom lép életbe a tízmilliós Lombardia régióban este tizenegy órától reggel ötig, az intézkedés egyelőre a következő három hétre érvényes. Más olasz tartományokban is szigorításra készülnek, Campaniában péntektől érvényes a kijárási tilalom. Giuseppe Sala videoüzenetben hangoztatta, hogy ismét elérkezett a pillanat, amikor pragmatikusan kell fellépni a járványgörbe emelkedése miatt. Az 1,3 millió lakosú Milánó polgármestere kritikusnak nevezte a fertőzés terjedésének ütemét. Az éjszakai tilalom részleteit szerdán közlik az önkormányzatok és a prefektúrák egyeztetése alapján.
Az eddigi információk szerint 23 órától reggel 5-ig tilosnak számít az utcán tartózkodás, hacsak nem munkavégzés miatti vagy sürgős egészségi okból történő közlekedésről van szó.

A tartomány területén szombaton és vasárnap be akarják zárni a kereskedelmi központokat, kivéve az élelmiszert áruló üzletláncokat. A tízmillió lakosú Lombardia volt az első jelentős gócpont Európában, ahol a járvány február 20-ától terjedni kezdett. Eddig 127 ezren betegedtek meg. Az utóbbi egy hét alatt megközelítette a háromezret a naponta kiszűrt új fertőzöttek száma. 
Az új esetek felét Milánó területén regisztrálják.

A milánói kórházak telítettségét már vasárnap kritikusnak nevezte Walter Bergamaschi, a helyi közegészségügyi hivatal vezetője, miután az egy nap alatt elvégzett tesztek és a kiszűrt fertőzöttek aránya megközelítette a tíz százalékot.
Kedd reggel már harminc betegnek nem volt kórházi helye sem a Covid-19-es, sem más osztályokon.

A következő napokban megnyitják a tavasszal a milánói vásártéren kialakított járványkórházat. Szakértők szerint Milánó városa kiemelt járványbetegnek számít népsűrűség és az emberek közötti kapcsolatok gyakorisága miatt. A számítások szerint szigorítás nélkül október végére a tartományi kórházakban kezeltek száma eléri a négyezret, és hatszázan lesznek intenzív osztályon. Az olasz kormány október 13-án, majd vasárnap este jelentett be korlátozásokat, de az esetleges további szigorítást a tartományokra bízta a helyi járványgörbe alakulása szerint. Az ötmilliós Campania tartomány elérte a napi kétezer kiszűrt beteget, és szintén kedden be is jelentette a kijárási korlátozás bevezetését. Veneto kormányzója új egészségügyi intézkedéseket rendelt el a gyorstesztek számának növelésével. A koronavírusjárvány miatt Észak-Olaszországban, Spanyolországban és Közép-Európában haltak meg a legtöbben az elmúlt évek átlagos halálozási statisztikáihoz képest. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kedd délutáni adatai szerint 423 578 esetben diagnosztizálták a koronavírust Olaszországban, és 36 616 ember halt meg a COVID-19 következtében.