A várakozásoknak megfelelően változatlanul 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. Ezt megelőzően, nem kis meglepetésre, szeptemberben az infláció 3,4 százalékra „lassult” az előző havi 3,9 százalékról. Miután az MNB számára papíron legfontosabb az infláció elleni harc - az meg magától csökkent –, látszólag semmi oka nem volt a kamatszint módosításra, ezért a döntés borítékolható volt. Ugyanakkor a forint újra rekord gyenge: kedd reggel az eurót 365 forintért adták, ez a kamatdöntés előtti percekben felugrott 366 forintra, majd a délután ismét 365 forintot kértek egy euróért. Az elmúlt hónapokban az MNB nem az alapkamattal alakította a monetáris politikát, hanem jegybankban elhelyezett kereskedelmi banki betétek kamatát emelte meg 0,75 százalékra, ezzel ért el átmeneti forinterősödést. Ilyen betéti tender legközelebb csütörtökön esedékes, akkor dől el, hogy emelnek-e betéti kamatot a hosszú hétvége előtt.
A monetáris tanács ülése után kiadott közleményből kiderül, hogy amíg az inflációs folyamatok indokolják, az MNB nem az alapkamat, hanem az egyhetes betéti kamat mozgatásával hat a (forint)piacra. Az MNB 2021-ben átlagosan 3,5, 2022-ben pedig három százalékos inflációt vár, vagyis a következő hónapokban még érdemes lesz figyelni az egyhetes betéti tender kamatára.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint az MNB az infláció kordában tartásának hangsúlyozásával a piaci szereplőket szeretné nyugtatni. A piac számára továbbra is az egyhetes betéti tenderek lesznek az irányadók – tette hozzá. Várakozása szerint amennyiben a forint nem gyengül legalább további 3-4 százalékkal az euróval szemben, a jelenlegi 0,75 százalékos szinten maradhat a kamat.
Várhatóan a 375-380 forintos euróárfolyam közelében avatkozna be a jegybank, mert ugyan nincs árfolyamcélja, de egy esetleges további 3-4 százalékos forintgyengülés veszélyeztethetné az inflációs célokat. Az elemző szerint ugyan kellemes meglepetés volt a szeptemberi inflációs adat, nem szabad hátradőlniük a jegybanki döntéshozóknak.
Az előző hónapban - éves bázison - a vártnál jóval kisebb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek az árak a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, a többi termékcsoportban azonban elenyésző volt az áremelkedés. A maginfláció 4 százalékon áll, míg a jegybank által kiemelten figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginflációs mutató 3,5 százalék körül alakult. Az év egészében a 3 százalékos jegybanki célszint felett, de a toleranciasávon belül várható az infláció, így nincs túl nagy mozgástere a döntéshozóknak.
Jelenleg több hatás érvényesül a folyamatokban, az eurózóna felől némi dezinflációs hatás szűrődik be, ugyanakkor a forint gyengülése továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatot jelent – fogalmazott Varga Zoltán. Az Equilor elemzője szerint továbbra is kritikus szint közelében van a forint és rövid távon folytatódhat a hazai deviza gyengülése.
