Előfizetés

Koronavírusos a Szent János Kórház főigazgatója

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.21. 07:17

Fotó: Shutterstock
A kórházi protokoll miatt nincsenek közvetlen kontaktjai.
Az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatóján október 20-án reggel koronavírus-tesztet végeztek, melynek pozitív eredményéről a kora esti órákban értesült

– közölte Facebook-oldalán az intézmény.

A bejegyzés szerint a kórház szigorú járványvédelmi protokolljának köszönhetően Takács Péternek az intézményben szoros kontaktja nincsen, tünet-, és panaszmentes, feladatait a következő 10 napban otthoni munkavégzés keretein belül látja el.

A többség a jogállami feltételrendszer mellett

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.21. 07:10

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A két fél abban legalább egyetért, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei nem szenvedhetnek kárt a “jogállami fék” esetleges aktiválása miatt.
Továbbra is jelentős eltérések vannak a jogállamot az uniós kifizetésekhez kötő rendelettervezetről az Európai Parlament és a kormányokat képviselő EU Tanács álláspontja között — tájékoztatták a Népszavát a megbeszéléseket jól ismerő források a tárgyalódelegációk keddi ülése után. A két intézmény küldöttsége egyelőre nem tud dűlőre jutni olyan alapvető kérdésekben, hogy a szankciók milyen mulasztásokra terjedjenek ki és milyen döntéshozatali eljárással biztosítsák a jogsértések gyors és hatékony orvoslását. A két fél abban legalább egyetért, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei nem szenvedhetnek kárt a “jogállami fék” esetleges aktiválása miatt.
A soros német EU-elnökség mihamarabb tető alá szeretné hozni az egyezséget az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételekről. A németek által javasolt és a tagállamok minősített többsége által jóváhagyott szöveget sem az országok egy része, sem az EP többsége nem támogatja. Mindkettő azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza a közösség hosszútávú büdzséjéről és a járvány utáni gazdaságélénkítési alapjáról szóló megállapodást, ha a rendelettervezet nem tükrözi a követeléseit. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament éppen a megbeszélések napjára időzítette annak a friss közvélemény-kutatásnak (25 ezer embert kérdeztek a 27 tagállamban) a nyilvánosságra hozatalát, amely többek között azt vizsgálta, hogy az uniós polgárok támogatnák-e az EU-s források összekötését a jogállam és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával.  A megkérdezett magyarok 72 százaléka támogatta a kezdeményezést, 36-36 százalékuk teljesen, illetve inkább egyetértett az állítással. Az uniós polgároknak átlagosan 77 százaléka helyeselte a javaslatot. Az egyetértők aránya mindenütt meghaladta a 70 százalékot, Csehországot kivéve, ahol az csak 59 százalék volt. A felvetéssel leginkább a ciprusiak (89 százalék), a luxemburgiak (86 százalék) és az osztrákok (83 százalék) azonosultak, míg a cseheken kívül a litvánok és a belgák (70-70 százalék) a legkevésbé. Figyelemre méltó, hogy a hollandoknak csak 71 százaléka lelkesedett az ötletért, miközben kormányuk az erős és számonkérhető jogállami feltételrendszer bevezetésének legeltökéltebb harcosa európai szinten. Roberta Metsola máltai EP-képviselő, az Európai Néppárt alapjogokért felelős szóvivője szerint hiba lenne figyelmen kívül hagyni a felmérés reedményét. “A jogállami feltételrendszer megteremtése kulcsfontosságú az EP számára, és továbbra is azon leszünk, hogy ennek érvényt szerezzünk” - nyilatkozta.

Beléptek a Rubiconba

M. László Ferenc Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.21. 06:40

Újabb kormányközeli intézet született, amely szövetségre lépett a legnagyobb történelmi népszerűsítő folyóirattal. Megnéztük, mi folyik a háttérben.
Felkapták a fejüket a történelemoktatók és a történészek október közepén, amikor híre ment, hogy az Orbán Balázs államtitkár vezette, évről évre növekvő állami támogatásokkal kibélelt Mathias Corvinus Collegium (MCC) feltűnt az egyik legtekintélyesebb és legismertebb történelmi magazin, a Rubicon körül. A Válaszonline számolt be arról, hogy az MCC főigazgatója, a vállaltan jobboldali Mandiner főszerkesztője, Szalai Zoltán alapított egy új intézetet Rubicon néven, amely 70 millió forintért megszerezte a Rubicon Tudástárat, azaz a folyóirat teljes archívumát. A kormányközeli intézet lépése azért is keltette fel a szakma és a műkedvelők széles táborának érdeklődését, mert az 1989-ben alapított magazin nemcsak a tudomány legfontosabb fóruma. Mivel közérthető formában dolgoz fel igen népszerű témákat a szexualitás vagy a járványok történetétől kezdve Trianonon, a második világháborún keresztül a rendszerváltásig, jól fogy az újságárusoknál is. Bár hiteles adatok nincsenek – a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség nem auditálja –, a kiadó közlése szerint témától függően 18-26 ezer között mozog a példányszám, a szakmabeliek pedig úgy tudják: havonta átlagosan 15-18 ezer példányban fogy. Ami igen magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a nyomatott lapok példányszáma évek óta esik és mennyibe kerül a történelmi magazin (795 forint). A kiadó egyébként jól muzsikál, májusban 54 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Még ennél is fontosabb, hogy a Rubicon ott van minden nívósabb, a történelemoktatásra kiemelt figyelmet fordító iskola könyvtárában: a tanárok 30 éve előszeretettel használják oktatási segédanyagként, hiszen bármelyik tankönyvnél gazdagabb az illusztrációs anyaga. 
A 2750 cikkből álló Tudástárról a Szalai-féle intézet is azt írta: „bármilyen – akár a Wikipedia – online tudásbázissal is felveszi a versenyt, azonban hitelességét és magyar szemszögét tekintve egyértelműen magasabb színvonalat képvisel, ennek köszönhetően a Google keresés során szinte bármilyen történelmi témakörben első helyen szerepel”.

A lapot továbbra is kiadó – saját bevallása szerint az új intézet szakmai programját is irányító – Rácz Árpád 16. kerületi háza a szakma egyik centruma: rendszeresen tartanak fogadásokat, ahova a legjelentősebb hazai történészek kapnak meghívót. Lapunk fél tucat történésszel beszélt, akik hangsúlyozták: nem véletlenül került a patinás magazin az MCC közelébe.  

Újraírni a történelmet

A kormány új emlékezetpolitikát épít, amelynek része, hogy a több milliárd forinttal kitömött új intézetek a nemzeti történelem sorsfordító eseményeit új megvilágításba helyezik – bizonyos értelemben „újraírják” a történelmet. Ehhez pedig kellhet egy tekintélyes, népszerűsítő fórum, illetve meg akarják nyerni a szakma azon részét is, amelyik idegenkedik a Kásler Miklós minisztériuma által futtatott, sokszor áltudományos nézeteket hirdető intézetektől, a kultúrharcos hangviteltől.

Egykor és most

Jókor jött a „feltőkésítés” a történelmi lapnak: szeptemberben derült ki, hogy a BBC History magazin idehaza megnyerte főszerkesztőnek az egyik legismertebb történészt, Romsics Ignácot, aki korábban tagja volt a Rubicon szerkesztőbizottságának és sokat tett a lap népszerűsítéséért. Érdekes adalék, hogy Romsicsot nemrég támadta meg a kormánylap, a Magyar Nemzet azt állítva, hogy Trianon és a Horthy-korszak kutatója egy követ fúj a Nagy-Magyarországot „szétverő” szabadkőművesekkel, és azt ajánlotta: tanítványainak könyveit az olvasók vigyék papírgyűjtőbe. Pikáns, hogy amikor Romsicsot 2012-ben „a honi antiszemita hagyomány rehabilitálásával” vádolta Gerő András történész – aki 2010 előtt liberálisnak vallotta magát, mostanság inkább a Schmidt Mária kormánybiztoshoz fűződő kapcsolatáról ismert a szakmán kívül –, Rácz Árpád szervezte a történészek tiltakozását. A Rubicononline-on megjelent nyilatkozathoz végül 358-an csatlakoztak, a mostani támadásról viszont nem találtunk semmit a magazin honlapján. A Romsics mellett most kiálló történészek közleményét a Válaszonline közölte.

Érdekes, hogy a Rubicon Intézet főigazgatója az a Hahner Péter lett, aki egyrészt előszeretettel publikál kormánykritikus újságokban is, másrészt egyik fő céljának tekinti a történelmi tévhitek cáfolatát, a tudomány népszerűsítését – az erről szóló könyvei igen felkapottak. A Válaszonline megjegyzi: több olyan kutatót igazolt az új intézet, akik korábban óvatosan, de bírálták a kormány kultúrpolitikáját. Ugyanakkor az intézetben dolgozik Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa is, aki az egyik legfőbb bírálója a melegházasság bevezetésének. Volt olyan történész, aki azt állította a Népszavának, hogy a Rubicon Intézet az Akadémia volt kutatóhálózatában kereshető fizetések 2,5-szeresét ígéri, így nem csoda, hogy „nagy neveket” is tudtak igazolni. Szalai Zoltán érdeklődésünkre írásban azt közölte, az állami Bethlen Gábor Alaptól az intézet 300 milliót kapott, amit „Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismeréséhez, megismertetéséhez kapcsolódó projektek megvalósítására fordítunk”, és további forrásokat akarnak megpályázni. Rácz Árpádot telefonon értük utol: először azt mondta, személyesen áll rendelkezésünkre. Ám később, amikor időpontot akartunk egyeztetni vele, közölte: mivel az intézet alapításával foglalkozó korábbi online anyagunk címe "roppant inkorrekt" (a cím ez volt: "A Mandiner főszerkesztője bevásárolta magát a Rubiconba és intézetet alapított"), nem szeretne szóba állni a Népszavával.

Egylet versus Egyesület

Forrásaink szerint nem elhanyagolható szempont, hogy a magazin szoros kapcsolatban van a 2016-ban alapított Történelemoktatók Szakmai Egyesületével (TSZE), amely a Nemzeti Alaptantervet (NAT) élesen bíráló Történelemtanárok Egyletének (TTE) „vetélytársa”. A TSZE jóval visszafogottabban kritizált, februári közleményükben épphogy a NAT-ot ért, esetenként a TTE által tett bírálatokat bírálták. Alapításakor a Rubicon a TTE lapjának tekintette magát, mára az Egyletet lényegében felváltotta az Egyesület. Míg az TTE-t kemény támadások érték kormányoldalról, az Egyesület NAT-ról szóló anyagát idézték kormányzati politikusok is.