1100 milliárd forintos kár éri évente Budapestet a légszennyezettség miatt

Ismét egy olyan lista látott napvilágot, amelynek bár élmezőnyébe kerültünk, nem örülhetünk. A 22. helyen végzett Budapest a légszennyezettség miatt leginkább károsult városok listáján.

Évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz a fővárosban a szennyezett levegő az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) tanulmánya szerint.

A kutatás a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségeit vizsgálta 432 európai városban. Az ebből fakadó veszteség egy lakosra számítva Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban és Pozsonyban a legnagyobb, de Budapest is az élmezőnyben végzett, a 22. helyen. A kutatásban a magyar települések közül még Debrecent, Győrt és Pécset vizsgálták; az egy főre jutó éves veszteség tekintetében ezek a városok a 319., 158., illetve 275. helyet foglalták el – olvasható a Greenpeace közleményében.

A tanulmány kiemeli, hogy a szennyezettség a kelet-közép-európai országokban döntő mértékben a fűtésből és a közlekedésből ered. Ez utóbbi hatását külön is vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy gépkocsihasználat esetén az utazási idő átlagosan egyszázalékos növekedése egyes légszennyező anyagok kibocsátásának 0,29-0,54 százalékos növekedéséhez vezet. A gépkocsik számának egy százalékos növekedésének hatására pedig 0,5 százalékkal növekednek a veszteségek.

„Bár a koronavírus-járvány első időszakában Európa-szerte csökkent a gépjárműforgalom, és ezzel párhuzamosan a légszennyezés is, az utóbbi hetekben nagyrészt visszaállt a forgalom, és ezzel együtt a légszennyezettség mértéke is a járványt megelőző szintre. Sürgető a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozása Budapesten; a Greenpeace ezen kezdeményezését már több mint 35 ezer ember támogatta aláírásával. A kormányzattól pedig azt várjuk, hogy sürgősen nyújtson anyagi támogatást legalább a legszennyezőbb buszok cseréjére” – mondta Simon Gergely, a környezetvédelmi szervezet szakértője.

A súlyos gazdasági következmények mellett tény, hogy Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket – hangsúlyozta Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője

„Az adatok fényében érthetetlen az évtizedek óta tartó semmittevés. Egyebek mellett mielőbb be kell vezetni a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat. A kormány már idén januárban kinyilvánította, hogy együttműködne a Fővárosi Önkormányzattal ennek megvalósításában, és várja az önkormányzat javaslatát. Nem tudjuk mire vélni, hogy ez a javaslat a mai napig nem készült el” – idézi a közlemény Vargha Mártont, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelősét.

Egy másik kutatás szerint télen még Budapest belvárosában is jelentős mértékű a fűtésből származó légszennyezés, ami a külső kerületekből és a környező településekről ered. Ezért tartja sürgetőnek a Greenpeace a magyarországi zöld szervezetek javaslatainak mielőbbi megvalósítását. „Határozott lépéseket kell tenni a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés felszámolására. El kell érni, hogy ahol tűzifával fűtenek, ott kizárólag száraz fát használjanak. A rászorulóknak fűtési támogatást kell adni, hogy kevésbé szennyező tüzelőanyagokat használjanak. Az eddigieknél sokkal nagyobb támogatást szükséges biztosítani az épületek korszerűsítésére. A Fővárosi Önkormányzatnak pedig széles körű felvilágosítást kellene folytatnia a helyes fűtési módokról” – írták.

A helyes fűtés csökkenti a légszennyezettséget

A helyes fűtési technikákra hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium – írta az MTI. A szaktárca Fűts okosan! elnevezésű kampányban tájékoztat a szilárd tüzelőanyagok veszélyeiről és káros hatásairól és a helyes lakossági fűtésről. A megfelelő tüzelőanyagok használatával ugyanis nemcsak a települések levegőminősége javítható jelentősen, de az ott élők egészségének megőrzéséért is sokat tehetünk. A statisztikák szerint évente 8-12 ezer ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a levegőminőséggel – írták a közleményben.