Előfizetés

Szuperbaktériumokat legyőző antibiotikum-molekulákat fejlesztettek Szegeden

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.21. 16:19

Fotó: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
A kutatók reményei szerint születhet egy olyan szer, amely segít megállítani Európa egyik legveszélyesebb kórokozóját, az évente 700 ezer halálesetet okozó MRSÁ-t.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a "szuperbaktériumok" ellen.
A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben.
Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos kimenetelű megbetegedést okoz, mint bármely más fertőző betegség együttvéve. Egyes becslések szerint a kapcsolódó globális egészségügyi költségek elérik az évi 5 milliárd dollárt – írják a beszámolóban, hozzátéve, hogy a jelenlegi piacon lévő és fejlesztés alatt álló antibiotikumok nem kínálnak kielégítő megoldást, mivel az MRSA rendkívül gyorsan alkalmazkodik az új antibiotikumokhoz.
A kutatók Lucija Peterlinnel (Ljubljanai Egyetem) szoros szakmai együttműködésben két, minőségileg új antibiotikum-jelöltet hoztak létre, amelyeket ULD1-nek és ULD2-nek kereszteltek el. E molekulák különlegessége, hogy több célpontjuk is van a bakteriális sejten belül, ezért az ellenálló képesség kialakulása minimális. 
„Az előzetes, egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ULD1 és az ULD2 az MRSA-bőrfertőzésekkel szemben különösen hatékonyak, ugyanakkor az emberi sejtekre sincsenek károsító hatással. Pál Csaba, Nyerges Ákos és munkatársaik igazolták, hogy a piacon lévő, vagy jelenleg is fejlesztés alatt álló antibiotikumok az MRSA számos genetikai változatával szemben nem hatékonyak. Az ULD1 és az ULD2 laboratóriumi körülmények között viszont hatékonyan irtotta az összes vizsgált változatot. Ezért e molekulacsalád nemzetközi szabadalmaztatási eljárása elkezdődött” - áll a közleményben.
A következő nagy lépés a klinikai tesztek elindítása lesz, és talán megszülethet egy olyan antibiotikum, amely lépéselőnyt adhat a baktériumokkal való világméretű versenyfutásban.
A gyakran és indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok komoly kihívás elé állítják az egészségügyet. Olyan, többféle antibiotikummal szemben ellenálló, multirezisztens baktériumok terjedtek el, amelyek számos halálesetért felelősek világszerte. A bakteriális fertőzések kialakulásának gócpontjai a kórházak és az egészségügyi intézmények, ezekben jelentős az antibiotikum-használat, és a betegek között is könnyen képesek terjedni a kórokozók – írták a beszámolóban.
Az összegzés szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése alapján 2017-ben Európában a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek 8,3 százalékánál okoztak tüdőgyulladást, illetve véráram- vagy húgyúti fertőzéseket. A kezelés elhúzódása miatti többletköltségeken túl ezek a fertőzések nagyon gyakran a betegek halálával végződnek - a WHO 2019-es adatai szerint ez évente 700 ezer halálesetet jelent. Becslések szerint ez a szám a jövőben olyan mértékben növekedhet, hogy 2050-re a rákos megbetegedéseknél is több halálos áldozatot követelhetnek a rezisztens fertőzések.
A rezisztencia problémája Magyarországot is érinti. A hazai kórházakban a leggyakoribb az Acinetobacter baumannii, a Klebsiella pneumoniae, a Pseudomonas aeruginosa, valamint az MRSA általi fertőzés, amely a rezisztens szuperbaktériumok közismert példája.
A kialakult súlyos krízishelyzetben - a globális szemléletváltás mellett - égető szükség lenne új, hatékony antibiotikumok fejlesztésére, ez a folyamat azonban az elmúlt években jelentősen lelassult. Mivel a baktériumok rendkívül gyorsan képesek ellenállóvá válni, az új antibiotikumok a piacra kerülést követően rövid időn belül, vagy gyakran már a tesztelési folyamat során hatástalannak bizonyulnak. 
Mivel a fejlesztési folyamatba fektetett rengeteg idő és pénz nem térül meg, a gyógyszergyárak egyre kevésbé érdekeltek az antibiotikum-fejlesztésben, és néhány vállalat - például a Novartis és a Sanofi - már teljesen fel is hagyott az ilyen irányú kutatásokkal – írták. Amennyiben a fejlesztési folyamat legelejét körültekintőbben végeznénk, nagyobb eséllyel találhatnánk olyan szereket, amelyek hosszabb ideig hatékonyak maradnak – tették hozzá. Ehhez a molekulák újszerű, racionális tervezésére van szükség. A tervezés és a szerkezet módosítása által létrehozhatók olyan specifikus molekulák, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakítása nehézkesebb lehet a baktériumok számára.
Mint írták, a közeljövőben induló Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium támogatása révén lehető vált újabb, még hatékonyabb antibiotikum-jelöltek fejlesztése, az ígéretes molekulák további tesztelése. A végső cél, hogy a molekulák értékesíthetők legyenek a nemzetközileg is jelentős gyógyszerfejlesztő cégek számára.

Vadászni ment, de a kiszemelt szarvas agancsával lenyúlta a puskáját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.21. 15:56

Fotó: Shutterstock
Kivételesen a vad távozott egy trófeával.
Egy szokatlan vadászatról számolt be a Délhír: október 18-án vadászcsoport haladt át a Vajdaságban, egy kukoricamezőn. Ekkor kollégájuk összefutott egy, becslések szerint 300 kilós szarvassal. 
A férfi - hogy megvédje magát - puskáját keresztbe tette maga előtt, amelynek szíja belecsavarodott a szarvas agancsába. Az állat ezt követően fegyverrel a fején elment.

Társai úgy vélik, ha nem teszi maga elé a a puskáját, akkor biztos megölte volna a 28 éves vadászt a szarvas. Így a szokatlan találkozót mindenki, sérülések nélkül megúszta.  A helyi vadászegyesület később azt közölte, ha fegyvert találnak a környéken, akkor vigyék el hozzájuk, ugyanis szerintük a szarvas már rég elveszítette azt. 

Foltossá is tehet a napfény

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.10.21. 13:03

Fotó: Shutterstock
A pigmenttermelő sejtek működési zavarai olyan nyomokat hagyhatnak a bőrön, amelyek kezelése gyakran kevés sikerrel jár, ezért könnyebb megelőzni a kialakulásukat.
A pigmenttermelő sejtek fokozott aktivitása következtében főleg a homlokon, a felső ajak feletti és az orcák oldalsó részén, de akár a nyakon és a dekoltázson is fokozottan pigmentált foltok jelenhetnek meg. Ezeket leggyakrabban gyógyszerek váltják ki, fogamzásgátlót szedő nőknél vagy terhesség alatt és után alakulhatnak ki, de különböző külső kémiai anyagok hatására is előfordulhat, hogy a napfénnyel kölcsönhatásba lépve bizonyos területeken fokozódik a pigmentáció – mondta Földes Márta, a Budai Egészségközpont bőrgyógyásza a Népszavának.
A hirtelen megjelenő foltok nyáron még sötétebbé válnak, élesebbé válik a kontraszt az egészséges bőrhöz képest. A kezelésük nehéz, van ugyan több technika is az eltávolításukra, jó eredményeket lehet elérni például a halványító krémekkel, és vannak lézeres és különböző hámlasztásos kezelési lehetőségek, a szakorvos szerint elsősorban a megelőzésre kellene törekedni. Már az első tavaszi napsütéstől kezdve nagyon fontos a magas faktorszámú fényvédő használata. Hajlam esetén nemcsak az arcot, hanem a ruhából kilátszó területeket is érdemes bekenni. A fényvédelem a kezelések után is fontos, mert foltok vissza is térhetnek.

Más foltok

A pigmenthiány legismertebb formája a vitiligo, amely szintén jól körülírható területeken jelenik meg. Ilyenkor azonban a foltok a környezetnél jóval világosabbak, akár teljesen fehérek. A megjelenésük hátterében a pigmenttermelő sejtek működésének csökkenése, illetve akár a melanocyták pusztulása is állhat. A fényvédelem ekkor is nagyon fontos, mivel a fénnyel szembeni legfontosabb védekezőmechanizmus, a pigment hiányzik, hólyagosra is éghet a pigmenthiányos terület – figyelmeztetett a bőrgyógyász. 
Akik a munkájuk miatt fokozottan ki vannak téve a napfénynek, vagy amint kisüt a nap, kimennek a kertbe, az évtizedek alatt annyi napfényártalmat szednek össze, ami idősebb korban a foltokon kívül egyéb bőrtüneteket is okozhat.